A birtokos eset

Mit nevezünk birtokos esetnek

vissza
a tartalomjegyzékre
tovább
legelőre
leghátra

Miután a magyar nyelvben nincs birtokos ige, mint például „haben” a németben, „to have” az angolban vagy „avoir” a franciában, ezért a tanulók számára a birtokos eset kifejezése kezdetben gyakran nehézséget okoz. De talán még inkább azért, mert alapjában véve itt több lehetőség áll a rendelkezésükre, mint az anyanyelvükben.

A magyar birtokos eset ugyanis mintegy összefoglalja a genitivum nomen-t, a genitivus casus-t és a dativus possessivus-t a nyelvtől megszokott szubjektív-objektív kettős paradigmában.

Ezenfelül persze a mondanivalót, mint magyarul általában, erősen sűríteni is lehet:

    • Az aranycipő nem a mostohatestvéreimé – gondolta Hamupipőke; ami németül így hangzik: »Der goldene Schuh gehört nicht meinen Stiefschwestern«, dachte sich Aschenputtel.

Egy első megközelítés

Az egész egyben

Az előző példában aláhúzott rész teljes abból a szempontból, hogy a birtokos esetnek minden változata megtalálható benne. A példa lefordításakor figyelembe kell vennünk a fordított magyar logikát is:

Az alkotóelemek egyenként

Mindez szubjektíven

A szubjektív birtok mindig egy alanyt jelöl, ami egy külső tárgyat birtokol. Úgy mint az objektív birtok, ez a birtokos eset is előfordulhat más jel nélkül:

Az aranycipő Hamupipőkéé – állapította meg a királyfi, tehát: »Der goldene Schuh gehört Aschenputtel«, stellte der Sohn des Königs fest.

Szubjektív birtokos esetet használunk ismétlések elkerülésére is:

Hamupipőke ruhája ezüsttel díszített selyemből van, a nővéreié nem „Das Kleid von Aschenputtel ist aus versilberter Seide, das ihrer Schwestern [aber] nicht”.

A birtokos esetnek a fentiekben bemutatott változatai egy és ugyanabban a szóban meg is ismétlődhetnek. Ezért akár egy egész (implicit) mesét egyetlen szóban is el lehet mondani:

A niueiéiért →leírás.

A birtokos részes eset

A szubjektív birtokos esetnek – akárcsak egy szubjektív igének – mediális, vagyis majdnem passzív értelme van. Mint az előbb láttuk, ebben az esetben részes esetet kell használnunk a német fordításban („jemandem gehören”). Ez az a részes eset, amit dativus possessivus-nak neveznek.

Érdekes módon, a birtokos részes esetet a magyar nyelvben éppen az aktív, objektív birtokos eset kifejezésére használjuk (vagyis megint fordított magyar logikával állunk szemben).

Ehhez például a német nyelv a birtokos igét igényli a birtokolt tárggyal:

    • Hamupipőkének van egy gonosz mostohaanyja „Aschenputtel hat eine böse Stiefmutter (Dem Aschenputtel seine Stiefmutter ist böse)”.

Megjegyzendő, hogy a magyarban részes esetben levő birtokos a létige határozói bővítményének számít, ezért a van, vannak 3. személyű igealakokat sosem szabad elhagyni:

Az objektív birtokot legtöbbször magában használjuk, például a hintó kereke „das Rad der Kutsche”, vagy mint a következő mondatban:Hamupipőke elvesztette az aranycipőjét „Aschenputtel hat ihren goldenen Schuh verloren”.

Az ilyen birtok azért objektív, mert tulajdonképpen nem más, mint egy tárgy, ami egy alany tulajdonában van. A birtokos alany bár általában fellelhető ugyanabban a mondatban, nem feltétlenül képezi annak a mondattani alanyát. Az objektív birtok jele az egyes szám 3. személyű személyrag (-a, -e, -ja, -je). Nagybirtoknak itt az objektív birtok többes számát nevezzük, mint például a kocsis lovai „die Pferde des Kutschers”, vagy pedig:A galambok Hamupipőke barátai „Die Tauben sind die Freunde von Aschenputtel”.

Az olyan tárgyaknál, melyeknek a töve magánhangzóra végződik, egy ∅ (üres) rag jelöli az objektív birtokot a többes szám -i- jele előtt: a bál estéin „an den Abenden des Balls”. Egyébként a nagybirtok elnevezés azért is jogos, mert ez a jel formailag azonos az általában -y-ként használt nemesi névképzővel*: Széchenyi „von ~”, Batthyány „von ~”.

A 3. helyen álló személyrag, amely az objektív birtok jelével ellentétben mindkét számban és mindhárom személyben felléphet, a birtokost jelöli, és ezért az indoeurópai nyelvekben a hasonló esetben használandó birtokos személyes névmásnak felel meg: a nővéreim = az én nővéreimmeine Schwestern”. Ha a birtok egyes számú, akkor természetesen hiányzik a többes szám jele:A mostohaanyám gonosz hozzám – panaszkodott Hamupipőke, avagy németül: »Meine Stiefmutter ist böse zu mir«, beklagte sich Aschenputtel.

Hamupipőke

Sorban egymás után

Több birtokos esetén összetett birtokos esetről beszélünk. Ilyenkor a részes eset ragja a határozói összekötő elem a birtokosok sorában, és legalább a legutolsó birtokoson meg kell jelennie:

Hamupipőke a nővérei anyjának az új férjének a saját lánya „Aschenputtel ist die eigene Tochter des neuen Mannes von der Mutter ihrer Schwestern”.

Az idő birtoklása

Az objektív birtokos esetnek van még két időhatározói viszonylata is. Az első ezek közül a dátum meghatározása: augusztus huszadika „der 20. (Tag des Monats) August”.

Ha pedig a birtok tárgya időegység, akkor az objektív birtokos eset egy múlt idejű, határozatlan folyamatos időtartamot jelent: hét napja, egy hete (angolul: for seven days, for a week). Vagy éppenséggel: Van már két éve is.

Az ilyen időhatározók ellentéte a névutóval képzett, pontos kezdettel rendelkező múlt idejű időtartam, például hétfő óta, március óta (angolul: since Monday, since March):

Hamupipőke meséje 1950. február tizenötödike óta látható rajzfilmen is.

| tovább |

* Megjegyzés:

Ami tulajdonképpen egy nemzetség neve, vagyis egy genitivum nomen.

| vissza |

joomla analytics
Document made with KompoZer
Creative Commons License