Mondatfűzés
Mi mindent mond egy mondat ?
A majd egy évezredes latin műveltség Magyarországon a nyelvtanoktatásra is természetesen maradandó hatással volt. Annak ellenére, hogy a magyar mint ragozó nyelv az indoeurópai nyelvekhez képest elhanyagolhatóan paradigmikus, a mai napig is ennek a szemléletnek az elvei szerint tanuljuk a nyelvtant. Pedig nyelvünk sokkal inkább szintagmatikus, csak éppen nem abban az elavult filozófiai értelemben, amelynek szellemében például az érettségire készülünk belőle.
Kocsány Piroska szerint (.deu) „a paradigmák és a szintagmák a nyelv szerkezeti mintáit alkotják : az utóbbiak bizonyos elemeket kombinálnak egymással, míg az előbbiek azokat (virtuálisan) egymással szembe állítják.” Ehhez a definícióhoz feltétlenül hozzá kéne fűznünk azt, hogy az elemek szintagmatikus összekapcsolása a fogalom ebben az összefüggésben eléggé elhanyagolt eredeti angol értelmezése szerint (.eng) egyben azok sorba rendezését is jelenti.
Tehát pontosan az a művelet marad ki az oktatásból, amelyik a magyar legérdekesebb sajátosságaiért felelős. Ez nagyon hátrányos főleg a nyelvtanulók szempontjából, hiszen nekik e szokatlan, de szinte hihetetlenül következetes alapelv a ragozás, a szószerkezetek illetve a mondatrészek felépítése és a szórend képében mind megannyi legyőzhetetlen akadályt jelent. Számukra ugyanis a magyar nyelv váratlanul nagy információtartalma leginkább csak információs túlterhelést jelent.
Igaz az önmagában is tanulságos, hogy milyen egyszerű törvényszerűségek által keletkezik az igekötők, vagy nagy általánosságban az állítmányi szerkezet különlegesen bonyolultnak tűnő viselkedése, vagy akár a helyzet- és irányhatározók kivételes rendszere. Ehhez képest az alanyi és tárgyas igeragozás egyedüli paradigmikus megkülönböztetése tényleg csak jelentéktelen furcsaság…
Ahhoz, hogy megértsük, miből is adódik a magyar rendkívüli – bár idegenek számára teljesen érzékelhetetlen – rendezettsége, el kell hagynunk a nyelvészet filozófiai berkeit, hogy megismerhessük kézzelfoghatóbb alapjait, melyeket más tudományos területeken már széles körben alkalmaznak. A magyarázatért el kell „utaznunk” a hagyományos nyelvtanon messze túl az információs elmélet és az informatika világába, amelyeknek talán nem is annyira véletlenül éppen híres magyar tudósok voltak lényeges ihletői.
Galaxis útikalauz
Az összegzés összegzését összegezve, a következő „űrutazás” tulajdonképpen egy több félévre elegendő nyelvtani anyag összefoglaló bemutatója, amelynek önállóan is érthetőnek kell lennie : egyrészt a végén röviden megmagyarázza az ábrázolt jelenségeket, illetve a felhasznált latin szakkifejezéseket, másrészt pedig külső hivatkozásai (PDF fájlokra jellemző módon rákattinthatóan ☺) ugrópontként szolgálnak néhol további, kiegészítő információ felé.
A bemutató képátmenetei teljes képernyőn érvényesülnek a legjobban, amelyet például az Acrobat Readerben a Ctrl-L billentyűkombinációval érhetünk el. Ekkor bal gombos egérkattintással könnyedén előre, míg jobb gombossal visszafelé lapozgathatunk (ezért is előnyösebb nem a böngészőprogramon belül megnézni ☹).
Information Overload (.pdf.hun)
× megtekintve
GAÁL Péter „Tanulj magyarul!hu” című webhelye Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.