A birtokos személyragok használata

Egy ilyen rag tulajdonképpen csak akkor válik birtokos személyraggá, ha egy névszón a birtokviszony alanyát hivatott jelölni. Ha ez a 3. személyben történik, akkor megadhatjuk a teljes birtokviszonyt is: Mátyás király hollója. A személyragok (a teljes rendszer magyarázatát lásd Névmások és személyragokcímen) ilyen használata képezi az objektív birtokos esetet, amelyben a birtok tárgya viseli a birtokos jelét, és nem fordítva, mint a „a holló a királyé” szubjektív változatban. Viszont az objektív birtokos esetben igazából három különböző nyelvtani fokozatot kell egyszerre megadnunk: a birtok jelenlétét, esetleges többes számát, valamint a birtokos személyét (vö. „Az egész egyben”).

Ha a 3. személy ∅ (üres) ragját is beleszámítjuk, akkor leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az előbbi fogalmakhoz tartozó jelek sorrendje minden esetben változatlan (a nagybetűs archifonémák jelentését lásd a Névszóragozásnál):

• tő - ((j)(A)) - (i) - {(V)m, (V)d, ∅, (U)nk, (V)tOk, (U)k}.

A birtok jelében a j ugyan csak kötőhangzó, de a jelenléte segítségével három különböző csoportba sorolhatjuk az objektív birtokos eset képzési lehetőségeit:

1. A →magánhangzóra végződő névszóknál, mint pl. a gyűrű, a 3. személy alakjain kívül nem használunk j-t;
2. A →mássalhangzóra végződő névszóknál, mint pl. a láb, általában egyáltalán nem találunk j-t;
3. Viszont a →g-re, k-ra, d-re, t-re, n-re, p-re vagy r-re végződő névszóknál, mint pl. a kereszt, a birtok többes számát általában j-vel képezzük.

Egyébként tiszta véletlenül, Mátyás király hollói a budai várban például szolgálhatnak a birtokos eset változataira, amikor a király gyűrűjén veszekednek…

A) Magánhangzó után

Mint láthatjuk, csak az egyes szám 3. személyében lehet a birtokviszonynak kitüntetett alanya egy főnév (vagy névszó) képében: a holló(k) gyűrűje. Míg a birtokos névmások közül a tied–tiéd, mienk–miénk és tietek–tiétek teljesen egyenértékűnek számítanak, addig az egyes szám 1. személyben lényeges a különbség a kétféle többes számú alak között.

Az enyémek változat objektív, miután egyszerűen a birtokolt tárgy többes számát adja meg. Az enyéim pedig szubjektív, mert a többes számot a hozzátartozást jelentő -i elemi toldalék segítségével jelzi. Ez az oka annak, hogy személyekre csak az utóbbit alkalmazzuk, s ezért van például az is, hogy a mieink szóval egyidejűleg összetartozást is ki tudunk fejezni, amit más nyelvben ebben az értelemben pusztán névmással nem lehet érzékeltetni. A két másik személyben pedig már hangtanilag is lehetetlen különbséget tenni: *tiédek ~ tiétek ill. *övék = övék.

A fenti táblázat természetesen nem minden magánhangzóra végződő névszóra érvényes. Például az ó-ra vagy ő-re végződő egytagú főnevek a rájuk jellemző v-s tőváltás után a B) táblázat szerint kapnak birtokos ragot: kő → a köveim.

B) Mássalhangzó után, de j nélkül

Ebben a táblázatban pont olyan példával van dolgunk, ami kifejezetten jellemző a magyar nyelvre, mivel ez az indoeurópaiktól eltérően a többszörösen meglévő testrészekre is egyes számot alkalmaz – kivétel, amikor testrészek mindegyikét vagy összességét (vagy mint itt a furcsa számát…) hangsúlyozza. Ez viszont azt is jelenti, hogy a birtokos eset többes számú alakjainak a használata elenyésző a többi nyelvéhez képest.

Így nem csoda, hogy ezek a viszonylag ritka többes számú alakok kevésbé egységesek, mint a rendkívül egyszerű egyes számúak. Azonkívül az idegen tanulók is alig-alig találkoznak velük, ezért a képzésük rejtélyes marad a számukra, pedig anyanyelvük kényszere miatt gyakran hajlanak a többes szám általános használatára.

A fenti táblázat alól kétféle kivétel létezik. Az egyik a barát → a barátja, a barátaim, ami ezek szerint az A) táblázathoz igazodik. A többi pedig olyan névszó, amelyik a C) táblázat szerint j-t használ.

C) Mássalhangzó után j-vel

Nem minden olyan névszó tartja magát ehhez a táblázathoz, amely a tővégi mássalhangzója szerint ide kéne hogy tartozzon, pl. keret → a kereteim. Az ilyen névszókat általában a B) táblázat szerint ragozzuk.

| Vissza az oldal elejére |

A képek eredete

A szemléltető ábrák Mátyás király címeréből származnak (a címer keresése).

|Vissza az előző oldalra |

GAÁL Péter „Tanulj magyarul!hu” című webhelye Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.

Kapcsolat Impresszum Felelősségkizárás