A fordított logika
Kezdjük egy egyszerű számtani feladattal:
7 × ( 7 – 7 ) × 1 =
Na mármost van egy másik, kevésbé ismert módszer ugyanennek a feladatnak zárójelek és egyenlőségjel nélküli felírására:
7 7 7 – × 1 ×
Az eredmény természetesen ugyanaz, csak a második módszer nem részesít előnyben semmilyen műveletet, s ezért nincs szüksége felesleges közti és befejező jelekre. Ebből kifolyólag a sorrendtől függően a részeredmény mindig egyértelmű:
7 7 7 – → 7 0 × → 0 1 × → 0
A címben említett hamis eredményt például úgy kaphatjuk, hogy egyszerűen kifelejtjük a feladatból a zárójeleket. A második módszernél ilyen hiba nem történhet, mert ehhez a feladatot teljesen át kéne írnunk:
7 7 × 7 1 × –
Egymás után sorban
Az előbb bemutatott számítási módszert fordított lengyel jelölésnek hívják. Ez mindig egyértelmű és a végrehajtandó műveleteken kívül nem igényel egyéb felesleges jelet, mint például zárójelet.
Ezt a postfixumnak is nevezett jelölést gyakrabban használjuk, mint gondolnánk: a PostScript programozási nyelvnek is ilyen a belső logikája, ez a nyelv pedig a Portable Document Format-nak az alapja, amit viszont mindenki ismer PDF néven.
Az agglutináció és ennek következtében a névutóhasználat miatt a magyar nyelv egyféle postfixum jelölés*. Ez egyrészt az előbbiekben felsorolt előnyökhöz juttat, másrészt pedig a beavatatlanok számára szokatlan megjelenést is eredményezi, ami egyaránt jellemző a fordított lengyel jelölésre is.
Ragasszunk rendesen
A szavak toldalékolásánál a sorban következő bővítés a természetes, ami viszont az elöljárókat használó nyelvek logikájának pontosan a tükörképe.
Ehhez lássunk egy példát a Jyväskyläi Hungarológiai hozzászólásokból (12. Elsa): pereceinken, és hasonlítsuk össze a német megfelelőjével. A táblázatokban a következő rövidítéseket használjuk:
- dat: dativus = részes eset;
- lex: lexéma vagyis szótő;
- plur: pluralis = többes szám;
- poss: possessivus = birtokos eset;
- prep: præpositio = elöljáró (viszonyszó);
- pros: pronomialis suffixum = birtokos névmás;
- supe: superessivus.
E két táblázat összevetésével igazolhatjuk a fent mondottakat:
- Az I. alakzat egyértelmű, mert a poss, plur, pros valamint supe nyelvtani kategóriák a II-tól eltérően egymástól függetlenül vannak jelezve;
- A II. alakzatnak az (f) pozícióban van egy a szóképzés értelmét nem befolyásoló, tehát ebben az esetben redundáns eleme.
A mondatok is?
Vizsgáljunk meg egy hosszabb példát egy másik Jyväskyläi Hungarológiai hozzászólásból:
- A tegnapi értekezleten hozott döntés értelmében írtuk alá ezt a szerződést „Diesen Vertrag haben wir im Sinne des Beschlusses aus der Sitzung von gestern unterschrieben”.
Ebben az esetben még a mondat teljes egészére alkalmazható a fordított logika. Ez természetesen nem mindig van így, mint azt azonnal látjuk a legelső példánkkal alkotott rövid mondaton:
- Só van a pereceinken „Es gibt Salz auf unseren Brezeln”.
Amint a III. táblázat példájának az 1-4. tagja is mutatja, összefüggő mondatrészekre általában érvényes a fordított logika:
- Kijelentjük a tegnapi(1) értekezleten hozott(2) döntés(3) értelmében(4), hogy a magyar nyelv ezentúl könnyű „Wir stellen fest, daß im Sinne(4) des Beschlusses(3) aus der Sitzung(2) von gestern(1), Ungarisch ab sofort leicht sein wird”.
| tovább |
* Megjegyzés:
Ami nem ugyanaz, mint a számítástechnikában ismeretes, úgy nevezett magyar jelölés.
| vissza |
GAÁL Péter „Tanulj magyarul!hu” című webhelye Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.