Név szerint említett nyelvészek névsora
A webhely e részein :
- synt szintaxis
- gram grammatika
- etym etimológia
ⅩⅪ. század
Garde Pál – Paul Garde (.fra), *1926
La préposition-préverbe, marque de fabrique de l’indo-européen – Az előtétszó és az igekötő mint az indoeurópai megkülönböztető jele (2004)
Szlavisztika, indoeurópai szórend
Chandler Dániel – Daniel Chandler (.eng), *1952
Semiotics : The Basics – Szemiotikai alapok (2002)
Vizuális szemiotika
ⅩⅩ. század
Nádasdy Ádám, *1947
Modern Talking (Magyar Narancs, 2000–2008)
Hárompercesek a nyelvről (1999, társszerzőként)
Anglisztika
Plank Ferenc – Frans Plank (.deu), *1949
Split Morphology : How Agglutination and Flexion Mix – Osztott morfológia : Hogyan keveredik az agglutináció a flexióval (1999)
Több dimenziós tipológia
Glinz János – Hans Glinz (.deu), *1913–✝2008
Die innere Form des Deutschen : Eine neue deutsche Grammatik – A német belső szerkezete : Új német nyelvtan (1973)
Morfoszintaktikus szófajok
Greenberg József – Joseph Harold Greenberg (.eng), *1915–✝2001
Some Universals of Grammar with Particular Reference to the Order of Meaningful Elements – Néhány nyelvi univerzálé, amely befolyásolhatja a jelentéssel bíró elemek sorrendjét (1963)
Funkcionális nyelvészet, implikációs univerzálé
Chomsky Noám – Noam Chomsky, *1928
Syntactic Structures – Mondattani szerkezetek (1957)
Generatív grammatika, univerzális szintaxis, formális nyelvek hierarchiája
Tesnière Lucián – Lucien Tesnière (.fra), *1893–✝1954
Éléments de syntaxe structurale – A szerkezeti nyelvtan elemei (1959, posztumusz)
Esquisse d’une syntaxe structurale – Egy szerkezeti nyelvtan vázlata (1953)
Függőségi nyelvtan, centrifugális és centripetális sorrend, valencia
Kleene István – Stephen Cole Kleene (.eng), *1909–✝1994
Introduction to Metamathematics – Bevezetés a metamatematikába (1952)
Matematikai logika, kiszámíthatóság-elmélet, tranzitív lezárt (csillag-művelet)
Hamming Richárd – Richard Wesley Hamming (.eng), *1915–✝1998
Error detecting and error correcting codes – Hibát észlelő és kijavító kódolás (1950)
Hibamentes kommunikáció, jelsorozatok egymástól való különbsége (távolsága)
SHANNON Claude – Claude Elwood Shannon (.eng), *1916–✝2001
Prediction and Entropy of Printed English – A nyomtatott angol szöveg előrejelezhetősége és entrópiája (1951)
A Mathematical Theory of Communication – A kommunikáció matematikai teóriája (1948)
Információelmélet, entrópia
Neumann János, *1903–✝1957
First Draft of a Report on the EDVAC – Az EDVAC-ról szóló jelentés első vázlata (1945)
A tárolt programú számítógép modellje (amelyhez a programozási nyelvek túlnyomó többsége alkalmazkodik)
Trubeckoj Miklós – Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj, *1890–✝1938
Grundzüge der Phonologie – A fonológia fő vonásai (1939, posztumusz)
Prágai iskola (1928–1939)
Strukturális nyelvészet, alaki fonológia, sima és archifonéma, areális kiegyenlítődés
Bloomfield Leonárd – Leonard Bloomfield, *1887–✝1949
Language – A nyelv (1933)
Amerikai strukturalizmus
GÖDEL Kurt, *1906–✝1978
Über formal unentscheidbare Sätze der Principia Mathematica und verwandter Systeme – A Principia Mathematica és hasonló rendszerek formailag eldönthetetlen tételeiről (1931)
Nemteljességi tétel
Trier Jusztusz – Jost Trier (.deu), *1894–✝1970
Der deutsche Wortschatz im Sinnbezirk des Verstandes – A német szókincse az értelem szómezejében (1931)
Szómezőelmélet
Jakobszon Román – Roman Oszipovics Jakobszon, *1896–✝1982
Prágai iskola (1928–1939)
Strukturális analízis, nyelvtani paradigma, jelöltség
Saussure Ferdinánd – Ferdinand de Saussure, *1857–✝1913
Cours de linguistique générale – Általános nyelvészeti tanfolyam (1916, posztumusz)
Nyelvi rendszer, diakrónia és szinkrónia, diadikus szemiotika, szintagma
ⅩⅨ. század
Peirce Károly – Charles Sanders Peirce, *1839–✝1914
What Is a Sign ? – Mi a jelölés ? (kb. 1894)
Pragmatizmus, algebrai logika, triadikus szemiotika
Recha Károly – Carl Siim Recha (.eng)
Zur Frage über den Ursprung der perfectivierenden Function der Verbalpräfixe – Az igekötők perfektiváló hatásának származási kérdése (1893)
Gót és ógörög igekötők
Dyck Valter – Walther Franz Anton von Dyck, *1856–✝1934
Gruppentheoretische Studien – Csoportelméleti tanulmányok (1882–1883)
Kiegyensúlyozott zárójelek
Neogrammatikusok (.deu) (Leskien Ágost, Osthoff Herman és Brugmann Károly), 1876–1885
Morphologische Untersuchungen auf dem Gebiete der indogermanischen Sprachen – Az indogermán nyelvek morfológiai vizsgálata (1878, csak Osthoff és Brugmann)
Kivétel nélküli hangtörvények
Brassai Sámuel, *1800–✝1897
A magyar mondat (1860–1863)
Igétől függő mondatszerkezet, a mondat univerzális tagolása „előkészítő” és „tüzetes” részre
Grimm Jakab – Jacob Ludwig Karl Grimm (*1785–✝1863) és Grimm Vilmos – Wilhelm Carl Grimm (*1786–✝1859)
Deutsches Wörterbuch – A német nyelv nagyszótára (1854–1960)
Kinder- und Hausmärchen – Grimm meséi (1812)
Hangtörvények és német nyelvtan (Grimm Jakab egyedül)
Humboldt Vilmos – Wilhelm von Humboldt, *1767–✝1835
Über die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaus und ihren Einfluss auf die geistige Entwicklung des Menschengeschlechts – A emberi nyelv szerkezetének különbözőségéről és ennek hatásáról az emberi nem szellemi fejlődésére (1836, posztumusz)
Fejlődési tipológia, amely (a német romantika szerint természetesen ☺) a flektálás felsőbbrendűségéhez vezet; inkorporáció
Fogarasi János, *1801–✝1878
A magyar nyelv szótára (1862–1874, Czuczor Gergellyel)
A magyar nyelv metaphysicája (1834)
Fókuszszabály, gyökelmélet
Champollion János – Jean-François Champollion, *1790–✝1832
Grammaire égyptienne – Egyiptomi nyelvtan (1836)
Précis du système hiéroglyphique des anciens Égyptiens – A régi egyiptomi hieroglifák rendszerének vázlata (1824)
Egyiptológia, a hieroglif írás megfejtése
Schlegel Ágost – August Wilhelm von Schlegel, *1767–✝1845
Observations sur la langue et la littérature provençales – Megfigyelések a provence-i nyelvvel és irodalommal kapcsolatban (1818)
Analitikus és szintetikus nyelvek, grammatikalizáció
Schlegel Frigyes – Friedrich von Schlegel, *1772–✝1829
Über die Sprache und Weisheit der Indier – Az indiaiak nyelvéről és bölcsességéről (1808)
Indogermanisztika, tipológia
Ⅳ. század
Hippói Szent Ágoston – Aurelius Augustinus Hipponensis, *354–✝430
De magistro – A mesterről (kb. 388)
Jelek a nyelvben
Ⅰ. század
Quintilianus Márk – Marcus Fabius Quintilianus, kb. *35–✝100
Institutio oratoria – Szónoklattan (kb. 95)
A szöveg fogalma
I. e. Ⅳ. század
Arisztotelész, *i. e. 384 – ✝i. e. 322
Organon – Oktatási segédeszköz (i. e. 355 – i. e. 340)
Filozófiai hermeneutika, logika, nyelvtan, nyelvtani kategóriák (szófajok)
Pánini (Pāṇini, .eng), i. e. Ⅳ. század
Aṣṭādhyāyī – A nyolc fejezet
Szanszkrit morfológia és nyelvtan, formális szintaxis, gyök
GAÁL Péter „Tanulj magyarul!hu” című webhelye Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc alatt áll.