Egyeztetés a magyar nyelvben

Az elején kezdjük valami egyszerűvel, ami ugyan indoeurópai nyelvűeknek szokatlannak tűnik, de a használatát könnyen el lehet sajátítani. Ilyen talán az állítmányok és jelzők egyeztetésének a kérdése a hozzájuk tartozó főnevekkel. Nézzük csak a következő kis táblázatot német példákkal:

Itt két dolgot figyelhetünk meg:

1. A jelző közvetlenül a főnév előtt áll (ezért a némethez hasonlóan akár többet is sorba lehet belőlük állítani: az illatos piros rózsa „die gut duftende rote Rose”);
2. Viszont a némettel és más indoeurópai nyelvvel ellentétben a jelzőt sosem egyeztetjük a főnévvel sem számban, sem esetben: a piros rózsáknak „den roten Rosen”.

Egyéb jelzők

Névelők

Az egyeztetés szempontjából a névelők mindkét típusa – úgy a határozott mint a határozatlan – úgy viselkedik, mint egy jelző, tehát nincs esete és többes száma:

• a rózsa, a rózsáknak — „die Rose, den Rosen”;
• az illatos rózsa, az illatos rózsáknak — „die duftende Rose, den duftenden Rosen”;
• egy rózsa, egy rózsának — „eine Rose, einer Rose”.

Számnevek

Szám, sorszám és mennyiségi jelző után még a többes szám jelét is elhagyjuk a főnéven:

• 12 rózsa, egy tucat rózsának az illata — „12 Rosen, der Duft von einem Dutzend Rosen”;
• az első rózsa, a második rózsa — „die erste(n) Rose(n), die zweite Rose”;
• sok rózsa, néhány rózsának a színe — „viele Rosen, die Farbe einiger Rosen”.

Mennyiségek

A mértékegységgel megadott mennyiségek is jelzőnek számítanak, ezért a velük meghatározott főnevek – ebben az esetben sokszor a némethez hasonlóan – szintén egyes számban maradnak:

• egy pár rózsa — „ein Paar Rosen”;
• 100 g rózsaszirom — „100 Gramm Rosenblätter”;
• 10 ml rózsaolaj — „10 Milliliter Rosenöl”.

Ez az oka annak is, hogy csoportos alany esetén az állítmány (legalábbis legtöbbször) egyes számú:

A sárga rózsa és a még szebb piros rózsa ugyanabban a vázában van „Die gelbe und die noch schönere rote Rose sind in der selben Vase”.

Amikor viszont egyeztetni kell

Az eddig tárgyalt esetektől eltekintve, azért a magyarban is kell néha egyeztetni, ha nem is ott, ahol azt egy idegen elvárná. Ez persze a nyelv indoeurópai szemekkel nézve fordított logikájából adódik.

Állítmány

Összetett, vagyis névszói állítmányon az alannyal együtt meg kell adni a többes számot:

• A rózsák illatosak „Die Rosen sind angenehm duftend”.

Mutató névmások

Az ez, az mutató névmásokhoz – éles ellentétben a feljebb említett →határozott névmással – mindig ugyanolyan esetrag járul, mint az általuk kiemelt főnévhez. Ez egyébként a magyarban az egyetlen használata a nyelvtani eseteknek, amelyik teljesen megfelel az indoeurópai gyakorlatnak:

• Inkább ezeket a rózsákat szeretném „Ich möchte lieber diese Rosen hier”.

Birtok és birtokos

Birtokos esetben a tulajdon megkapja a tulajdonosának a személyragját:

• a (te) rózsád, a rózsa neve — „deine Rose, der Name der Rose”.

Ragozott igei főnevek

Az igei főneveket, ha személytelen módosító igék bővítményeként szerepelnek, ragozni kell. Ilyen esetben kötelező vonzatuk az alany részes esete (dativus ergativus):

• Egy rózsának nem kéne szúrnia „Eine Rose sollte nicht stechen”.
• Neked ezt illene tudnod „Du solltest es wissen”.

Határozott és határozatlan tárgy

A magyar nyelv egyik feltűnő sajátossága a tárgyas ragozás. Ez nem más, mint az ige egyeztetése egy meghatározott tárggyal:

• Veszek egy rózsát (alanyi ragozás) „Ich kaufe eine Rose”.
• Beleteszem a vázába (tárgyas ragozás) „Ich stelle [sie] in die Vase”.

Igekötők

A fenti legutolsó példából is látszik, hogy az igekötő gyakran egyezik a vonzata ragjával:

• Ne lépj rá a rózsára! „Trete nicht auf die Rosen!”

Mikor, mikor nem

A következő táblázatban összefoglaljuk az eddig mondottakat, tehát azt, hogy a mellékes dolgot egyeztetni kell-e a lényegessel vagy sem:

Források

A főnevek és jelzőik egyeztetését lásd „A főnévi csoport”-ban; az alanyét és az állítmányét pedig a „Magyar Nyelvőr – LENGYEL Klára: Az állítmány”-ban.

A többihez lásd „Megyesi Beáta: A magyar nyelv – Egy rövid leíró nyelvtan”-át (eng).

Súgó: A fenti rózsa megszólal, ha rákattintunk!

| tovább |

* Megjegyzés:

A növények neve általában csak akkor van többes számban, ha a hangsúly magán a többes számon van, például amikor rózsákról és nem tulipánokról, vagy pedig a pirosakról és nem a sárgákról van szó (ez nem érvényes a fára, mert a fa anyag is lehet). Erre példa „A 100 év után…”.

| vissza |

GAÁL Péter „Tanulj magyarul!hu” című webhelye Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.

Kapcsolat Impresszum Felelősségkizárás