Ik, ikes, ikesebb

Valaki valamit csinál. Ezzel az egyszerű kis mondattal könnyen megvizsgálhatjuk a szubjektív és objektív nézőpont háromszintű megkülönböztetésének a pontos feladatát.

Ez nem más, mint a beszélő véleménye szerinti osztályozása a fenti mondat alkotórészeinek, az alanynak (valaki), az állítmánynak (csinál), illetve a tárgynak (valamit) aszerint, hogy ezeknek melyik szemlélete fontosabb: a saját magukra való, tehát szubjektív, vagy a külvilágra való, vagyis objektív hivatkozás.

Erre más nyelvek hagyományos eszköze a hangsúly, illetve a hanglejtés megváltoztatása. Ez viszont általában a mondatnak csak egyetlen alkotóelemét engedi előtérbe helyezni, míg a következetesebb magyar módszer egyszerre és egymástól függetlenül osztályozhatja mindegyiket.

Ez azt jelenti, hogy egy ilyen egyszerű háromtagú mondatnak — a szórend megváltoztatása nélkül — 2³, azaz 8 különböző értelmet adhatunk, míg a máshol szokásos gyakorlat csak háromra nyújt lehetőséget. Nézzük csak meg mondatrészek szerint, mivel és hogyan befolyásolhatjuk ezek jelentését.

A vonatkoztatási rendszer

Biztos, hogy maga az alany csinálja.

Az igéknél a két különböző vonatkoztatási rendszerbe való besorolás azt a célt szolgálja, hogy az ikes ragozás segítségével hangsúlyozni lehessen, hogy a kivitelező alany fontos-e vagy sem.

Ehhez lássunk egy példát egy mediális, tehát történést kifejező ige ragozási lehetőségeiről:

Az ikes igék szubjektív vonatkoztatási rendszere nem egyezik más nyelvek reflexív-mediális fogalmával (lásd A rámutatás eszköze):

• tör / törik németül zerbrechen ill. zerbrochen werden, franciául pedig casser ill. se casser.

Az igepár német megfelelője egy aktív és egy passzív ige — itt nincs mediális — között tesz különbséget, míg a francia változata a reflexív (visszaható) igét határolja el a rendestől. Az ikes ige viszont nem több és nem kevesebb, mint egy szubjektíven szemlélt ige megkülönböztetett ragozása.

Valójában egy nem ikes ige is lehet mediális, hiszen a lát is az. Ezenkívül a passzív és a visszaható alakok az ikes igék különleges esetei: itt látszódik, később nézetik, illetve nézelődik. De viszont például rakodik se nem mediális, se nem visszaható.

Az igenem

Valakivel valami történik.

Maga az ige objektív vagy szubjektív mivoltja azt szabja meg, hogy az alany a cselekvést aktívan végzi-e, vagy az passzívan történik vele. Ez igazából indoeurópai szemlélet, mert a magyarban kicsit más az elhatárolás: aszerint, hogy az alany a cselekvést magától, tehát külső behatás nélkül végzi, vagy pedig egy külső tárgyra gyakorol vele hatást, célszerűbb szubjektív illetve objektív igékről beszélni. Vegyük például az előbbi lát ige objektív párját:

A legtöbbször az igenemet már a tővégi képzőről is meg lehet állapítani:

• Például a tanul- / tanít-hoz hasonló párok első tagja mindig szubjektív, s ezért mediális, míg a második objektív, tehát aktív.

Az alanyi és tárgyas ragozás

Valaki pont ezt csinálja.

A tárgyas vagyis objektív ragozás magát a tárgyat helyezi előtérbe az alannyal szemben. Ezért is nevezik néha helytelenül határozott ragozásnak, pedig az alanyi ragozásban is találkozhatunk határozott tárggyal.

A ragozások megkülönböztetéséhez nézzünk meg egy olyan objektív igét, ami csak az objektív vonatkoztatási rendszerben használatos, s ezért nincsen névleges ikes alakja:

A tranzitív ikes igék ragozása

Hadd legyen nagy eszem-iszom, jóllakatom őket, s megtöltöm a zsebüket jóféle arannyal

(Terülj, terülj, asztalkám, adj aranyat, csacsikám, ki a zsákból, botocskám!).

A tranzitív ikes igék esetében felesleges lenne a szubjektív, alanyi ragozás:

Összefoglalás

A nézőpontok megkülönböztetésével tehát összességében a következőket érhetjük el:

1. Az ikes ige a mondanivaló önhivatkozó jellegét hangsúlyozza (az alanyt);
2. A szubjektív ige a cselekvés történésként elviselt jellegét emeli ki (az állítmányt) – ellentétben az objektív igék aktív cselekvést jelentő igenemével;
3. A szubjektív ragozás az alany fontosságát húzza alá, míg az objektív a tárgyét jelzi.

| lapozás |

GAÁL Péter „Tanulj magyarul!hu” című webhelye Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.

Kapcsolat Impresszum Felelősségkizárás