Mi a ragozás ?

Lehet, hogy senki sem tudja már, mi is az az eszterlánc, de ahhoz, hogy megértsük a ragozás lényegét, nekünk tudnunk kell, mi az a „betűlánc”, amit eredetileg string of charactersnek (.eng) neveztek el. Ez a fogalom az informatika tudományából származik, így leírásához onnan kell kikölcsönöznünk a szavak szerkesztésének alapvető matematikai műveletét is, amely a mesterséges (főleg programozási) nyelvek leírásának nélkülözhetetlen eszköze, de tulajdonképpen minden nyelvben érvényesül az elve.

Ezt a műveletet szakkifejezéssel konkatenációnak hívják, de hogy a képben maradjunk, mi régies, de pontos kifejezéssel betűragasztásnak fogjuk csak nevezni.

A betűragasztás művelete

Az egyszerűség kedvéért válasszunk egy három betűjeles ábécét :

A = {a,b,c}

Az „ábécé” lehetne egyébként bármilyen véges jelkészlet is, mint a magyar hangkészlete (és ennek írásbeli képviselője, a szokásos ábécé) vagy a süketnéma jelbeszéd, a morze jelek, képjelek, stb. Ehhez az ábécéhez rendeljünk egy szóalkotási műveletet, amely :

1. egyértelműen megszabja a jelek időrendi sorrendjét :
   1. a + b ≠ b + a
2. Tehát a művelet az összeadással ellentétben nem kommutatív, ami nyilvánvaló, hiszen a „be” nem ugyanaz, mint az „eb”;
3. nem szabja meg a jelek elemzési sorrendjét :
   1. a + (b + c) = (a + b) + c
4. Vagyis a művelet asszociatív, ami lényeges a ragok kompozicionalitásának szempontjából, ugyanis például az „ebbe” szó egyértelmű marad, bárhogy is elemezzük : eb + (be) = (eb + b) + e;
5. rendelkezik egy semleges elemmel :
   1. a + ∅ = ∅ + a = a
6. A semleges elem jelölésére az üres halmaz jelének használatát az indokolja, hogy egyrészt – mint még látni fogjuk – a ragok a magyarban halmazok, másrészt a nyelvészet amúgy is szívesen használja ezt a jelet az üres rag jelképeként, például „Az eb+∅ ugat+∅”.

Az élő példa

A fenti művelettel egymáshoz ragaszthatjuk az ábécé jeleit :

• tetszőleges sorrendben,
• bármilyen mennyiségben,
• de véges hosszúságban.

Az így kapott jelsorozatokat szavaknak nevezzük, és miután összefűzésükkor csak a sorrend számít, felépítésük szintagmatikus az előző fejezet értelmében. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyre nagyobb egységeket is lehet belőlük alkotni. Ha ez bizonyos szabályok szerint történik, akkor a létrehozható betű- illetve szóláncok összességét nyelvnek nevezzük.

Példaként szolgáljon az öröklés „nyelve”, a DNS, amelynek ábécéje a négy nukleobázisból áll (citozin, guanin, adenin és timin). A nyelv szavai a gének, a mondatai pedig a kromoszómák – és a (számítógépes) génkutatás pontosan így is kezeli őket ☺.

Szabályos kifejezések

Az A ábécéből eredő, n hosszúságú szavak összessége az Aⁿ halmaz. Az üres szónak – amelynek jele {∅} – a hossza 0, ezért amaz az A⁰ halmaz egyetlen elemét képezi. Az alapábécéből az egyes elemeknek, beleértve az üres szónak is akár többszöri használata mellett, betűragasztással szerkeszthető összes véges hosszúságú betűlánc halmazát pedig A^⁕-gal szokás jelölni* :

Ez a képlet egyszersmind egy új betűragasztási műveletet is körvonalaz, amelynek hivatalosan Kleene csillag (.eng) a neve, de a funkcióját könnyebben megérthetjük, ha dzsókerként tekintünk rá. Ugyanis ez a dzsóker nem más, mint egy összefoglaló írásmód. Ha tehát példánknál maradva azt írjuk, hogy „ba⁕”, akkor az alatt egy szóhalmazt értünk, amelyik minden „ba-” szótaggal kezdődő szót magába foglal, például a következőket, és amelyik egyben része a b-vel kezdődő szavak még nagyobb számosságú halmazának :

bab, baba, babba ∊ ba⁕ ⊂ b⁕

A dzsóker ezek szerint a tetszőleges ismétlés művelete. Ha mint az előbbi példában egy tő végére írjuk, akkor az illető kifejezést gyöknek nevezzük. Valós szavak elemzése közben a mássalhangzók közötti dzsóker általában csak egy magánhangzót (voc, vocalis) helyettesít, vagyis ilyen helyzetben a csillagot a {voc}¹ halmazzal azonosítjuk. Így például a p⁕r⁕ kifejezés is gyöknek számít, amely – nem egészen véletlenül – a parázs, pír, piros, por, pör, per, stb. szavakat eredményezheti.

A magánhangzó-illeszkedés miatt azok helyettesítése lényeges a ragok összefoglalásában. A magyarban a benne levő határozói eset (ines, inessivus) dzsókerrel írt -b⁕n ragjában nyilvánvaló, hogy csak a vagy e állhat a csillag helyén :

ines = -b⁕n = -bAn = ban | ben

Ez utóbbi választás („|”) megfelel két halmaz egyesítésének. Így a betűfűzéssel („+”) és az ismétléssel („⁕”) együtt három halmazelméleti művelet áll rendelkezésünkre, hogy leírjunk bármilyen, egy adott A ábécé jeleiből előállított betűláncot, vagy ezek együttesét. Minden kizárólag ezeket a műveleteket használó leírást szabályos kifejezésnek hívnak.

Szabályos vagy szabálytalan

Ha továbbá egy L ⊂ A^⁕ nyelv (language) összes kifejezését kizárólag ilyen kifejezéssel lehet leírni, akkor maga a nyelv is szabályos. A formális nyelvek közül az efféle szabályos nyelveknek (.eng) vannak ugyan a legszigorúbb szabályaik, de mégis a legkisebb a betűláncaik számossága (vö.: Chomsky-hierarchia [.eng]), amelynek egy természetes nyelvben pont a paradigmák sokfélesége az egyik jelzője.

Mint ahogy azt már korábban megfigyelhettük, a paradigmák bonyolultsága fordítottan arányos a szintaxis szabályosságával. Ez egyben igazolja Chomsky Noám észrevételét is, miszerint „míg egy szabályos nyelv elég erős ahhoz, hogy az angol alaktant mintázza, nem elég erős ahhoz, hogy egyúttal az angol mondattant is mintázhassa”. Persze az még kérdéses, hogy ez érvényes-e a ragozó nyelvekre is.

Ragasztás és ragozás

A fentiekben tehát megismerhettük az agglutináció (adglutino – ráragaszt) elméleti alapjait. Természetesen a betűragasztás csak akkor válhat igazi ragozássá, ha egy L nyelv elemeit felruházzuk →értelemmel, méghozzá az értelmezési szinttől függően nemcsak a szavakat, hanem magukat az A ábécé jeleit is…

| tovább |

* Megjegyzés :

A jel, amelyet itt használunk, nem a sima U+002a (.eng) csillag (*), hanem az U+2055 (.eng) virág jel vagy „puspika” (⁕), amelyik a bengáli nyelv egyik írásjele. Azért alkalmazzuk ezt, mert így egyrészt a két jelet a legtöbb betűkészletben könnyen meg tudjuk egymástól különböztetni, másrészt az utóbbi egyszerűen szebb ☺.

| vissza |

GAÁL Péter „Tanulj magyarul!hu” című webhelye Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc alatt áll.

Kapcsolat Impresszum Felelősségkizárás