Helyzet- és irányhatározók

Amíg egy átlag indoeurópai nyelv legfeljebb egy tucat helyhatározó- illetve viszonyszóval fejezi ki a térbeli viszonyokat, addig a magyar ugyanerre a célra – a teljesség igénye nélkül – kb. 330 különböző szót alkalmaz. A ragozási elv miatt e szavak legtöbbje ugyan nem viszonyszó, hanem esetleg, de nem feltétlenül névutó (mert ugye a nyelv logikája fordított), de enélkül is már pusztán a szavak nagy száma miatt is egy idegen anyanyelvű tanuló számára szinte hihetetlenül nehéz a rendszerezésük.

Ennek két fő oka van: az egyik az, hogy némely alak nem számít képzettnek (pl. az -i-re végződőek), s ezért nem is találjuk meg szótárban. Igazából pedig e szavak mindegyike nyelvtani alak, csak éppen olyan szűk kategóriában van ragozva, amelyik kifejezetten csak helyhatározóként használatos (pl. a -(t)t végűek). Tehát elvileg ezek a szavak nem is szótárba, hanem a nyelvtan körébe tartoznak – ami persze egy tanuló számára nem nagy segítség, mert a magyar nyelvtanok nem a toldalékokra támaszkodnak, hanem fordítva, azokat sorolják a szokványos indoeurópai kategóriákba.

A másik nehezítő ok pedig az, hogy az irányhármasság a ragozási elvvel párosulva a magyar esetében – bár ennek egyáltalán nem is vagyunk a tudatában – kivételesen terjedelmes helyhatározói szókincshez vezetett, amelynek helyes használatát pusztán szótárból, magyarázat és elegendő példa nélkül talán nem is lehet megtanulni.

Gondoljunk bele, minél könnyebb így a magyarban valamilyen térbeli különbséget kifejezésre juttatnunk, annál nehezebben tudjuk ezt az árnyalatot egy indoeurópai nyelvben érzékeltetni: a fordítása például a némettől az angolon keresztül a franciáig egyre bonyolultabb lesz, úgy ahogy ebben a sorrendben a rendelkezésre álló nyelvi eszközök száma is csökken.

A lenti animációban a várható, szabályos alaktól való eltérést mindig színesen jelöljük. Az animációnak különben van egy PDF verziója is, amely a megjelenítő programtól függően lehetővé teszi a visszafelé lapozást és a visszakeresést is. (Az animáció csak akkor látható a Firefox böngészőben, ha a program címsorától balra található gombbal feloldja a blokkolást.)

A határozói csoportok leírása

A helyhatározói ragokkal és képzőkkel képzett szavak osztályozása az animációban használt tégla alakú „kocka” segítségével a következő szempontok szerint történik:

• abszolútnak hívjuk azt a kifejezést, amelyik a kockára mint tárgyra vonatkozik;
• relatívnak nevezünk minden olyan meghatározást, amely a kockában levő Smiley szemszögét tükrözi;
• általános viszont minden olyan kifejezés, amely a kockán kívül levő, napszemüveges Smiley nézőpontját képviseli.
1. Helyzetmeghatározás
2. Csak a legkisebbiket nem lelte meg azt, amelyik a faliórában rejtőzött.
3. (A farkas és a hét kecskegida)

1. A „hol?” kérdésre általában külön esettel válaszolunk, attól függően, hogy valaminek a felületéről, a belsejéről vagy a hozzá való közelségről van-e szó. Minden ilyen esethez természetesen egyedi esetrag tartozik, amely alakját tekintve csak a magánhangzó-illeszkedéstől függ:
   • Ha a megadott helyzet valaminek a felületén van, legyen az valamilyen tárgyé vagy egy nyílt téré, akkor az -On = -on,-en,-ön (a magánhangzó hiányozhat is) ragot alkalmazzuk. A raghoz tartozó eset nevét, úgy mint a többiét, megtaláljuk Az esetek esete cím alatt;
   • Ha egy tárgynak vagy zárt térnek a belsejét határozzuk meg helyzetként, akkor erre a -bAn = -ban,-ben rag a célszerű;
   • A közelséget a -nÁl = -nál,-nél rag fejezi ki, amely azzal az érdekességgel szolgál, hogy benne az n betű az eddigi ragoktól eltérően nem a rag végén, hanem az elején található (ez azért lényeges, mert épp az n jelzi a locativust, vö. A szóképzésben fellelhető alapvető fogalmak).
   1. Megjegyzés
2. Az esetraggal megszabott helyzet vagy irány ugyanúgy „ragad” az alapjául szolgáló tárgyhoz, mint maga az esetrag a tárgy megnevezéséhez. Ha nem is mindig közvetlen érintkezésről van szó, a helyhatározói eset mégis valamilyen szorosabb kapcsolatot juttat kifejezésre a tárgy és az általa meghatározott helyzet vagy irány között.
3. Ezzel szemben a névutóval létrehozott hely- vagy irányhatározó függetlenebb az ilyen szerkezetben használt névszó által megnevezett tárgytól, és ezért inkább magát a helyzetet vagy irányt hangsúlyozza. Erre lényeges rámutatni, mert az indoeurópai nyelvek ezt az árnyalatbeli különbséget nem képesek érzékeltetni, miután mindkét esetben legfeljebb különböző viszonyszót használnak, aminek a jelentésmezeje sohasem úgy és főleg nem olyan élesen különül el, mint a magyar esetragoké vagy névutóké.
4. A magyarban viszont teljesen hétköznapi az alkotóelemek egymáshoz viszonyított mérlegelése, amit megfigyelhetünk például a szórendben vagy az igeragozás tagolásában.
   1. Abszolút névmás
   2. Mi csörög, mi zörög?
   3. A hasamban mi görög?
   4. Azt hittem, hat gidát nyeltem,
   5. mégis csak kő kocog bennem…
   6. (A farkas és a hét kecskegida)
5. Az előző helyzetek mindegyike vonatkozhat természetesen személyre is, amit egyszerűen úgy fejezünk ki, hogy a megfelelő személyes névmást látjuk el az esetraggal. Ez viszont ahhoz a jelenséghez vezet, amelyet már ismerünk az igeragozásból: a ragozott alak személyragot is kap.
6. A fenti idézet utolsó sorában többes számban azt is mondhatnánk, hogy „(a kövek) kocognak bennem”. Ebben az állítmány és annak bővítménye tulajdonképpen a következő:
   • ige : 3. plur = (ők) + kocog + nak;
   • névmás: 1. sing = (én) + ben(n) + em.
7. A személyes névmást mindkét esetben csakis akkor használjuk, ha az általa jelölt személyt ki akarjuk hangsúlyozni. Ez azonban ritkán fordul elő, és ezért a legtöbbször a névmás a „ragozott esetragból” áll, amely az esetünkben a példában is használt bennem.
8. Mellesleg az ilyen személyes névmást pontosan a ragok sorrendje különbözteti meg egy birtokos szerkezettől: a ragozott névmásban a személyrag mindig az esetrag után következik, míg ez a birtokos szerkezetben pont fordítva van, amint azt a hasamban kifejezésben is megfigyelhetjük.
9. Ne felejtsük el továbbá, hogy minden esetraghoz 6 különböző személyragot rendelhetünk, melyeket a →lenti táblázatban összefogva egy -* ragként tüntetünk fel.
10. Ezenkívül az a tény is figyelemre méltó, hogy a felületi helyzethez tartozó rajt* alakú személyes névmások nem az előző fejezet statikus ragját használják, hanem a következőkben leírt irányhatározó helyzetjelzővé (-jt) alakított változatát.
    1. Közeledő irány
    2. Aztán továbbment; ment, mendegélt, míg egy almafához nem ért.
    3. (Holle anyó)
11. Ha a válaszként adott határozó nem egyszerűen egy →helyzet, hanem egy irány, mégpedig az, amelyikre a „hova?” kérdőszóval kérdezünk rá, akkor a következő esetragokat használjuk:
    • Ha az irány valaminek a felülete felé mutat (akkor is, ha például egy nyílt térről van szó), akkor azt a -rA = -ra,-re rag jelzi;
    • Ha valamilyen tárgy (vagy zárt tér) belseje felé akarunk mutatni, akkor azt a -bA = -ba,-be raggal tesszük;
    • Ha valaminek a közelébe mutatunk, akkor arra a -hOz = -hoz,-hez,-höz ragot használjuk.
12. Az utolsó raghoz tartozó esetet latinul (.html) allativusnak hívják, ami az „odavisz” igéből származik. Ez a képen a külső, napszemüveges Smiley nézőpontjának felel meg. A magyar szemlélet ellenben inkább a belső Smiley-ét tükrözi, amire az esetraggal alakilag egyező hoz ige is rámutat…
    1. Abszolút közeledő névmás
    2. Ti, kis emberek, okosabbak vagytok nálunk, azért rád bízzuk, te tégy köztünk igazságot.
    3. (A kristálygolyó)
13. A közeledő irányt képviselő névmásokat az előző fejezet ragjainak segítségével a →szokásos elv alapján képezzük. Kivételt csak a személy belsejébe mutató bel* alakú névmások alkotnak, mert ezek a térnek a megfelelő →abszolút helyzetére vonatkoznak.
    1. Távolodó irány
    2. A királyi palotától nem messze egy rengeteg nagy erdő sötétlett.
    3. (A békakirály)
14. A fentiekben ismertetett háromrétű megkülönböztetés a „honnan?” kérdésre adott válaszra is érvényes. Ez az irány már teljesen szabályos ragokkal bír, mert ezek különbsége csak az első betűjükön múlik:
    • Ha egy tárgy vagy egy nyílt tér felületéről indulunk ki, akkor azt a -rÓl = -ról,-ről rag segítségével mutatjuk meg;
    • Ha viszont az eredet egy tárgy vagy egy zárt tér belsejében van, akkor azt a -bÓl = -ból,-ből raggal jelezzük;
    • Ha az eredendő helyzet valamihez közel van, akkor azt a -tÓl = -tól,-től rag jelöli.
15. Jegyezzük még meg, hogy a honnan kérdőszó a rokonaival ellentétben nem a rá adott válaszhoz tartozó előbbi ragok egyikét használja, hanem az innen közeli és onnan távoli helyhatározóét.
    1. Abszolút távolodó névmás
    2. Egyszercsak megszúrta a tűvel az ujját, úgyhogy nyomban kiserkedt belőle három vércsepp.
    3. (Hófehérke)
16. Az ide tartozó irányított névmásokat ugyanúgy képezzük, mint →az ellentétüket. Például a fenti mondatban szereplő névmás összetétele a következő:
    1. belőle = (ő) + b(el)ől + e.
    2. Absztrakt fogalom
    3. Ha a bajban jó volt, ne vesd meg a baj múltán sem!
    4. (A békakirály)
17. Ha megnézzük a hol, hova és honnan kérdőszókat, valamint a -hOz ragot és a feljebb említett hoz igét (vö. →Közeledő irány), akkor feltűnik, hogy ezen szavak mindegyike „ho-”-val kezdődik. Általánosítva akár azt is mondhatnánk, hogy a legtöbb (mert nem feltétlenül mindegyik) ho* alakú (azaz gyökű) szó a „helyzet” elvont fogalmával kapcsolatos.
18. A minket érdeklő határozói feladatú szavak tulajdonképpen 12 ilyen elvont fogalom származékai. Ezek közé tartozik a jó* és a ba* (bal, baj, stb.) fogalma is, amely érdekes módon az oldalakra vonatkoztatva ugyanazt a szemléletet fejezi ki, mint a rómaiaknál a jó és rossz oldalnak megfelelő dexter ill. sinister melléknév…
19. E fogalmak mindegyike tehát több hasonló szó összessége, más szóval egy szóbokor, amelynek magyarul való megnevezése ebben az esetben mindenképpen korlátozná az általa átfogott jelentésmezőt, hiszen egy ide tartozó szó kiválasztásával szükségszerűen kirekesztenénk a többi jelentését. Így segítségül idegen nyelven írjuk őket körül, méghozzá németül (a kocka amúgy is egyértelműen meghatároz minden egyes fogalmat).

| tovább |

GAÁL Péter „Tanulj magyarul!hu” című webhelye Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.

Kapcsolat Impresszum Felelősségkizárás