A magánhangzó-harmónia

Az úgynevezett magánhangzó-harmónia az altáji és némely uráli nyelv tulajdonsága. Az a jellemzője, hogy a ragozott szavakban a toldalékok hangrendje mindig alkalmazkodik a tő hangrendjéhez:

a ház (egyes szám alanyeset) → a házakat (többes szám tárgyeset).

A többes szám lehetséges jelei a -k, -ok, -ak, -ek és -ök. A tárgyeset ragjai ugyanezek, csak „t”-vel a „k” helyett. Az elképzelhető 25 változat közül mégis egyedül csak a fenti helyes.

Nem mondhatjuk sem azt, hogy *házokat, se *házoköt, *házeket vagy *házaket. Legfeljebb csak az angol anyanyelvűeknek lehetne igaza, ha megszokás szerint úgy ejtenék, hogy [ei.heizækæt]. Vajon miért?

A magánhangzók hangrendje

Az első lépés a fenti kérdés megválaszolása felé a magánhangzók osztályozása. A magyar ábécé 14 magánhangzóját csupán két csoportba soroljuk (a példák „A magyar nyelv agglutináló elemei”-ből származnak):

• mély magánhangzók, mint az összes a „Borúsan áll alul a hajón” mondatban;
• magas magánhangzók, mint az összes az „És fenyít minket, mint egy tűkön ülő” mondatban.

Ennek a két csoportnak az eredeti feladata a közelre és távolra való célzás megkülönböztetése lehetett.

A szavak hangrendje

A magánhangzóiknak megfelelően a szavak lehetnek:

1. mély hangrendűek, ha csak mély magánhangzó található bennük, mint például asztal, ország, hosszú, unalmas vagy olcsó;
2. magas hangrendűek, ha csak magas magánhangzót tartalmaznak, mint például gyerek, gyümölcs, csípni, hűvös vagy késő;
3. vegyes hangrendűek, ha van mély és magas magánhangzó is bennük, mint például hiba, kávé, április, vidám, udvarias vagy sétál.

Hangrendi illeszkedés

Amikor többféle toldalék áll a rendelkezésünkre, akkor a magánhangzó-harmónia szerint a következőképpen választjuk ki a megfelelő ragot:

1. Mély hangrendű szavak mély hangrendű ragot kapnak, mint például asztalon, országban, hosszúra nyúlt, unalmasan vagy olcsóbban ;
2. Magas hangrendű szavak magas hangrendű ragot kapnak, mint például gyereknek, gyümölcsöt, csípnek, hűvösre fordul vagy későbben;
3. Vegyes hangrendű szavak mély hangrendű ragot kapnak, mint például hibádat, kávéhoz, áprilisban, vidáman, udvariasabb vagy sétálunk;
4. Összetett szavaknál az illeszkedés mindig az utótag hangrendjének megfelelően történik, mint a Három huszonötre visszamegyünk Budapestre mondatban.

Rendhagyó illeszkedés

Számos rövid, magas hangrendű szó, amiben „í” vagy „i” van, hangtörténeti okokból mély hangrendű toldalékot kap:

• egytagú igék, mint például igyál, hívnak vagy sírtál, stb.;
• objektív, -ít-re végződő igék, mint például hígítva, indították vagy tisztítanátok, stb.;
• egytagú főnevek, mint például csíkok, hídon vagy zsírban, stb.;
• egytagú melléknevek, mint például hígabb, nyíltan vagy vigad, stb.

A következő főnevekben ugyan nincs egy mély magánhangzó sem, de mégis mély hangrendű ragok járulnak hozzájuk:

• férfiak, célhoz, héjjal és derekam.

Vegyes hangrendű idegen szavaknál három lehetőség áll fenn:

• Ha az utolsó szótagban „ö”, „ő”, „ü” vagy „ű” van, akkor általában magas hangrendű ragokat használunk, mint például amatőröket, manikűröz vagy sofőrnek;
• Ha az utolsó szótagban „e” van, akkor ezekhez is magas hangrendű ragokat illesztünk, mint például koncertre, korrekten vagy novembertől;
• Néhány idegen eredetű szó, aminek az utolsó szótagjában „e”, „é” vagy pedig „i” van, kaphat magas és mély hangrendű ragot is, mint például balettre¦balettra, oxigénből¦oxigénból vagy aszpirinnel¦aszpirinnal.

Az eredmény

A „házakat” változat a kezdő példában tehát azért jó, mert a tő is meg a ragok is mély hangrendűek. Maga pusztán a többes szám, vagyis „házak” inkább rendhagyónak mondható, mert mint egy főnév többes száma, tulajdonképpen *házok-nak kéne lennie.

Az illeszkedési szabályok máskülönben „A nyelvi formák rendszere: A. Hangok, betűk”-ből származnak.

| tovább |

GAÁL Péter „Tanulj magyarul!hu” című webhelye Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.

Kapcsolat Impresszum Felelősségkizárás