A Reményhez keletkezéséről

A Reményhez első változata egyike a hat Csokonai-versnek, amelyről "biztosan tudjuk, hogy a kollégiumból való távozta után és a komáromi ismeretség előtt íródott."

Ezek közül "öt költeményről a költő barátjának, Nagy Gábornak a feljegyzéséből tudjuk, hogy "már a komáromi esmeretsége előtt" megvoltak. Szövegük nem maradt fenn, de kételkedni nincs okunk Nagy Gábor szavában, hiszen többi információja is bizonyíthatóan hiteles.

Továbbá a szóban forgó versek egyikéről, éppen A Reményhez címűről Kazinczy ezzel egybehangzóan emlékezett meg többször is. Naplójában (Az én naplóm) ez a feljegyzés olvasható 1802. május 9-i dátummal, a Nagyvárad melletti fürdőhelyről, Félix-fürdőről keltezve: "Csokonaival a ferdőbe. Ekkor nap és itt írta Csokonai az ő Anacreoni darabjai* előtt álló ajánlást: Kazinczy, Földi, kik belőlem stb. - Kijövének a cigány muzsikusok Váradról. Csokonai ezekkel vonatta el Szulyovszkynak Kossovicsnak azt a muzsikai kompozícióját, melyben az, ki a Szulyovszky elfogattatásakor Szulyovszky házánál, Rákóczon, kisasszonyait muzsikára tanította, Szulyovszkynak elfogattatását kesergette. Ezen muzsikális kompozícióra írta Csokonai a Földiekkel játszó stb. éneket."

A vers tehát zenére készült, melyet Kossovich József szerzett, Szulyovszky Menyhért 1794-es elfogatásának szomorú alkalmára emlékezvén.

A többi szóban forgó vers ugyancsak dallamra íródott, sőt Csokonai ezek közreadásával indította útjára Muzsikális Gyűjteményét, amelyben versei kottával együtt szerepelnek (I. A Pillangóhoz, II. A Szemrehányás, III. A Reményhez). Későbbi versleltárain is mindig együtt szerepel az öt vers, s motívumviláguk, hangvételük a ránk maradt végső változatokban is igen hasonló. E versek Csokonai 1795 körüli lemondó, csüggedt időszakában keletkeztek, életének, pályájának megtörése után, esetleges politikai mellékjelentésük is ebbe az összefüggésbe illeszkedik."