Közzététel dátuma: Nov 21, 2013 10:19:2 PM
Gyász Pecsétje Kedvesemnek!
Fejtsd ki végre, mit hozál?
Mit jelentesz bús fejemnek?
Élet-é ez, vagy halál?
Óh Egek,
Rettegek!
Rettegek - tán rózsaszálát
Gyötri nagy szívbéli kín -
Tán keservét - tán halálát
Jegyzi e halotti szín -
Tán ma már
Sírba vár.
Sírba vár! vagy mást szeretvén,
Szíviből engem kivét,
S engem így halálra vetvén,
Azt jelenti e pecsét.
Helyes Ok,
Meghalok.
Meg - de míg a sírba szállok,
Nyílj meg, óh gyászos Levél!
Tán csak egy szót is találok,
Melyre szívem még megél.
Tán halált
Nem kiált...
Nem kiált! Ah, megkövetlek,
Szép Levél. Csalt a pecsét.
Már ez egy szó is: SZERETLEK!
Visszaadja a becsét.
Már ez, óh,
Égi szó!
Drága szó ez, szép Levelke!
Már ezért csókollak ám:
Mert tevéled LILLA lelke
Új napot deríte rám,
Szép Levél!
Szívem él.
A vers elhagyott utolsó versszaka:
Szívem él! örökre mondok
Bánatimnak adiőt,
Jer, Juliskám, félre gondok,
Kedvel engem, én is őt.
Már enyim
Szép Julim!