Közzététel dátuma: Nov 14, 2013 4:59:42 PM
Lilla! míg ingó kegyelmed
Tiszta szívemhez hajolt,
'S alva tartott szép szerelmed:
Boldogabb nálam ki volt?
Jaj de bezzeg elfutnának
Régi kedves napjaim,
Búra, gyászra változnának
Tűneményes álmaim.
Érzem: a' leányi elme
Nyári árnyékként kereng,
Hogyha más Nyalánk' szerelme,
Mint Zefir, körűlte leng.
Néked is, szép Rózsaszálam,
(Szád 's szemed tagadja bár)
Kedvesebb kezd lenni nálam
Eggy enyelgő lepke már.
Karja könnyű, csókja édes -
Ah, ne higgy! bizony megejt;
Máshoz áll el a' negédes,
Öszvecsúfol 's elfelejt.
Én pedig, mintsem szavamban
Tégedet csúfoljalak;
Szánlak inkább, és magamban
Megbocsátok gyöngy alak!
Laura, még ingó kegyelmed...
Laura, még ingó kegyelmed
Tiszta szívemhez hajólt,
S alva tartott szép szerelmed:
Boldogabb nálam, ki vólt?
Jaj, de bezzeg elfutának
Régi kedves napjaim,
Búra, gyászra változának
Tűneményes álmaim.
Érzem: a leányi elme
Nyári árnyékként kereng,
Hogyha más nyalánk szerelme,
Mint Zefir, körűlte leng.
Néked is, szép rózsaszálam,
(Szád s szemed tagadja bár)
Kedvesebb kezd lenni nálam
Egy enyelgő lepke már.
Karja könnyű, csókja édes -
Ah, ne higyj! bizony megejt:
Máshoz áll el a negédes,
Öszvecsúfol s elfelejt.
Én pedig, mintsem szavamban
Tégedet csúfoljalak;
Szánlak inkább és magamban
Megbocsátok, gyöngyalak!
(1793)