Közzététel dátuma: Nov 21, 2013 10:14:30 PM
Ah, kedves Szók!
Ah, édes Csók!
Eget verek fejemmel.
Ah, áldott légy,
Több jót is tégy,
Cipris! beteg lelkemmel.
Szeretlek - óh,
Ez áldott Szó
Mint hangzik a fülembe!
Ah, kedvel hát
S ambróziát
Tőlt Lilla mély sebembe.
Kegyes Cipris!
Még csókot is
Ragasztott ő orcámra,
S még többet hánt,
Pecsét gyanánt,
Az esküvés közt számra.
Hogy átkapcsolt,
Elhaltam volt
Szerelminek miatta,
És lelkem sem
Érezhettem,
Úgy lelkihez ragadta.
Általkapám,
S eltikkadt szám
Száján egyet cippantott:
Egyet sem szólt,
Csak rámhajólt
S egy lángolót pillantott. -
Ah, drága jók!
Ah, édes Csók!
Nincs a nektár oly fínom,
Hagyd, óh Cipris!
Még többször is
Ezt a nektárt hagyd színom.
Ímé, e két
Szép Gerlicét
Hozom neked, Citére!
Íly lángban fő
Mind a kettő
S csókot rak kis kincsére.