Velence

1864
Ebben az évben keletkezett a vértesaljai ev. református egyházmegye könyvtára a Magyar minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak czímkönyve I. 1900., II. 1901-1902., III. 1902-1903. című adattár szerint (A Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Szerkesztette György Aladár. Budapest, 1886. című kiadvány szerint viszont 1874-ben alapították.)
Ismert könyvtáros: Kerek György ref. lelkész (-1875); Decsy Károly (1875-1902).

1871. június 18.
Olvasókör alakult a községben - a Magyar Újság jún. 22-i száma szerint.

1878. április
A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Kápolnás-Nyék-Velenczei Casinó alapszabályait.

1884
* A Vértesaljai Ev. Reform. Egyházmegye könyvtárának állománya 1800 db, egy részükről volt cédulajegyzék.
* Dr. beckói Szombathy Ignác magánkönyvtára mintegy 1000 műből és 3000 kötetből állt, melyben a könyvtár tulajdonos fő tanulmánytárgyára, a magyarok őstörténelmére vonatkozó művek nagy számmal fordultak elő. Volt egy ősnyomtatvány, s mintegy száz térkép.

1890. február 30.
Elárverezték gróf Szápári Ivánné velencei lakos kastélyának berendezéseit, köztük könyvtári felszereléseket és állványokat.

1890. november 30.
Az alig pár hónapja alakult Velencei Olvasókör felolvasás-szavalattal egybekötött táncmulatságot rendezett. A belügyminiszter a következő év januárjában vagy februárjában látta el bemutatási záradékkal az olvasókör alapszabályait.
Ismert könyvtáros: Géjó József (1894-1895); Kron Zsigmond (1896-1898).

1892. január 23.
A Velencei Olvasókör saját helyiségének összes termeiben zártkörű táncmulatságot tartott. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk létrehozására fordítják.

1901. január
A vértesaljai ev. református egyházmegye 1864-ben keletkezett könyvtárának jellege teológiai, történelmi, szépirodalmi és természettudományi. Állománya ebben az évben 1900 kötet, amely egy teremben volt elhelyezve. Volt cédulakatalógusa. Az egyházmegye lelkészei részére kölcsönzött.

1902
A vértesaljai ev. református egyházmegye könyvtárának állománya ebben az évben 3798 kötet, amely a lelkészlakban volt elhelyezve. A papságon kívül mások is használhatták.

1934
Ebben az évben jelent meg:
A Vértesaljai Református Egyházmegye könyvtárának története és jegyzéke. Összeáll. Nagy István. Székesfehérvár, Vértesaljai Ref. Egyházmegye, 1934. Csitáry Ny. 25 p.

1937
* Az 1922-ben alakult Velencei Levente Egyesületnek 420 kötetes könyvtára volt.
* A községi könyvtár könyvtárosa ekkor Lakner György igazgató tanító, népművelődési előadó volt.

1944-1945
A nagyközség helyettes vezetőjegyzőjének 1946. máj. 1-jei jelentése szerint az iskola főkönyvtára megsemmisült.

1947-1948
Népkönyvtárt adományozott a községnek a Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság 1947 májusa és 1948 júniusa között.

1948. október
A Földművelésügyi Minisztérium megajándékozta a községet egy 55 kötetes gazdasági könyvtárral, amely a községházán elhelyezve kedden és csütörtökön állt az érdeklődők rendelkezésére.

1949. augusztus
* A Fejér Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség augusztusi felmérése szerint az elöljáróság tulajdonában volt az 55 kötetes könyvtár. Könyvtáros: Boncz Péter.
* Szintén 55 kötete volt az általános iskolának. Könyvtáros: Salamon Ferenc.

1950. január
Könczöl Imre, Fejér megyei népnevelési ügyvezető, megkezdte a körzeti rendszerbe tartozó népkönyvtár szervezését. A könyvtár javasolt helye: a kultúrotthon olvasóterme. Javasolt könyvtáros: Bauer Imre asztalostanonc.

1950. április 4.
Felavatták a 150 kötetes népkönyvtárt.

1950. június
A körzeti rendszerbe tartozó népkönyvtár könyvtárosa Bondor Mária közellátási segédnyilvántartó. A népkönyvtár csütörtökön 20-tól 21-ig, vasárnap 11-től fél 1-ig tartott nyitva.

1951. augusztus 21.
A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár vezetője, a népkönyvtárt meglátogatva javasolta, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége helyi csoportjának könyvtárát és a helyi földműves-szövetkezet könyvtárát egyesítsék a népkönyvtárral. Bondor Mária könyvtáros, szept. 5-én, írásbeli felhatalmazást kért a körzeti könyvtártól, mert a tömegszervezetek e nélkül nem voltak hajlandók könyveiket a népkönyvtár részére átadni.

1951. január 13.
A körzeti könyvtár vezetőjének e napon kelt jelentése szerint a körzeti könyvtárhoz tartozó népkönyvtár a kultúrotthonban volt elhelyezve.

1951.június
Ekkor Winternitz Arnold volt a kultúrotthonban lévő népkönyvtár könyvtárosa.

1951. november 1.
A Fejér Megyei Tanács Népművelési Osztálya helyettes vezetőjének utasítására Winternitz Arnoldot le kellett váltani, helyette Vida Teréz a helyi tanács dolgozója vette át a könyvtár kezelését. Mivel ő nem értett hozzá, a könyvtár nem működött. A tanácselnök Winternitz Arnoldot javasolja ismét könyvtárosnak, akinek munkájáért a párt és a községi tanács felelősséget vállalt.

1952. március 9.
Winternitz Arnold arról értesítette a körzeti könyvtárt, hogy ezen a napon akarja újra rendszeresen megnyitni a népkönyvtárt.

1952. július
Ebben az időszakban a gépállomáson is volt könyvtár.

1959. november
Ekkor a kultúrotthon és a községi könyvtár vezetője Nagy Józsefné.

1960. április
Újtelepen, mintegy 120 kötet szépirodalmi művel új könyvtár létesült.

1960. május
Fiókkönyvtárat létesített a községi tanács Kisvelencén.

1960. július
A hírlapi riport szerint az Agárdi Győzelem Állami Gazdaság tükröspusztai üzemegységében lévő könyvtár mindössze nyolcvan kötetből áll és tekintettel arra, hogy egy könyvből több példány is van, mindössze 30-35 féle csupán az olvasnivaló. És még ez sem mind szépirodalom, mert a könyvek egy része szakmai és politikai ismereteket foglal magában.

1960. augusztus
A hírlapi riport szerint az egykori Gschwindt kastélyban lévő gyermeküdülőben többszáz kötetes könyvtár szolgálta a gyermekek szórakozását.

1960. december
A hetven leányt nevelő gyógypedagógia iskola kis könyvtárának olvasói különösen a történelmi regényeket szerették.