Etyek
1876. december 2.
A Fővárosi Lapok e napi híre szerint polgári olvasókör alakul, amelybe már 35 földműves tag jelentkezett.
1887
Megalakult az Etyeki Olvasókör. Alapszabálya szerint célja az olvasás, társalgás, kölcsönös eszmecsere, népszerű felolvasások által a művelődést előmozdítani és a hazafiságot magyar szellemben ápolni és nevelni. A Belügyminisztérium februárban látta el bemutatási záradékkal az olvasókör alapszabályát.
1891
Ebben az évben keletkezett az 1887-ben alapított Etyeki Olvasókör könyvtára.
Ismert könyvtáros: Heszty Ágoston (1893-1895); Andriszek János káplán (1896-1897); Reichenbach György (1898-1899); Járányi Lajos (1900-1902); Halász István ref. lelkész (1909-1915); Bedits József (1922); Weiland Elemér (1931).
1894. május
Megalakult az Etyeki Katolikus Polgári Olvasókör.
Ismert könyvtáros: Schvaáb Ferenc (1900-1902).
1899
Az 1887-ben alapított Etyeki Olvasókör helyiségének címe: Templom tér 401. Az 52 tagú egyesületnek ekkor 360 kötetes könyvtára volt.
1900. november
Az Etyeki Olvasókör módosított alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.
1902
A tizenöt éve sikeresen működő, 55 tagú Etyeki Olvasókör január 5-i közgyűlésén elhangzottak szerint az 1901. évi pénztári maradványból száz koronát a 455 kötetből álló könyvtáruk gyarapítására fordítják. A katalógussal rendelkező könyvtár állománya két szekrényben volt elhelyezve. Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kikölcsönzés céljából minden héten kétszer, du. 2-től 4 óráig tartott nyitva. Ebben az évben az olvasóteremben 250 kötetet használtak, és 360 kötetet kölcsönöztek ki.
1906. január 6.
Az Etyeki Olvasókör közgyűlésén e napi elhangzottak szerint a kör az előző évben 110 Koronát fordított új könyvek vásárlására. A könyvtár állománya ekkor 297 mű 558 kötetben.
1909
Az Etyeki Olvasókör könyvtárának állománya 451 mű 745 kötetben, amely a kör külön szobájában, 3 szekrényben volt elhelyezve. Volt olvasóterme és katalógusa. Kikölcsönzés céljából a kör tagjai részére heti 6 fillér, másoknak heti 12 fillér használati díj ellenében vasárnap és csütörtökön délután - kívánatra máskor is - rendelkezésre állt. A kikölcsönzés időtartama 14 nap. Ebben az évben 20 olvasó 247 kötetet kölcsönzött ki.
1911. november
Az 1887-ben alakult Etyeki Olvasókör ebben a hónapban díszközgyűléssel ünnepelte - tévesen - fennállásának harminc éves évfordulóját, amely alkalommal felavatták a kör új helyiségét.
1912
Az Etyeki Olvasókör könyvtára a kör helyiségében volt elhelyezve. Írott katalógusa volt, hetenként kétszer tartott nyitva. Állománya 803 kötet. Ebben az évben 24-en 328 kötetet kölcsönöztek ki.
1914. február
A földmívelésügyi miniszter az Etyeki Római Katholikus Olvasókörnek 109 kötetből álló népkönyvtárt és könyvszekrény beszerzésére 20 Koronát adományozott.
1928
Megalakult az Etyeki Iparosok és Kereskedők Köre, amely az 1930-as évek elején Martin Antal vendéglőjében működött, s könyvtárral, szórakozó és egyéb helyiségekkel rendelkezett.
1944-1945
Az etyeki jegyző 1946. május 4-i, a háborús károkról és az újjáépítésről szóló jelentése szerint a községházát két ízben érte bombatalálat és belövés. A községben raktározott építési anyagokból az épület tetőzetét két ízben is rendbe hozták. A kőművesmunkákat a szükséghez mérten pótolták. A községházát kitakarították. A községháza könyvtárát rendezték.
1947-1948
Népkönyvtárt adományozott a községnek a Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság 1947 májusa és 1948 júniusa között.
1948. március
Megérkezett a szabadművelődési vándorkönyvtár 50 kötetet tartalmazó ládája.
1949
* A Fejér Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség augusztusi felmérése szerint a 123 kötetes községi népkönyvtár a községházán volt elhelyezve. Könyvtárosa Nagy Jolán.
* A 46 kötetes szabadművelődési vándorkönyvtár az állami általános iskolában volt, könyvtáros: Bedics József.
* A szabadművelődési felügyelő segédkönyvtára 61 kötetből állt. Könyvtáros: Jesker Antal.
1950. január 18.
Jesker [?Jeszkel] Antal tanító, ügyvezető e napi jelentése szerint a községházában lévő 120 kötetes népkönyvtár kezelője a községi terménynyilvántartó. A botpusztai gépállomás rövidesen bejön a faluba és nekik is van kb. 80-90 kötetük.
1951. december
Ekkor értesült a Székesfehérvári Körzeti Könyvtár arról, hogy az egykori Etyeki Kaszinó kb. 50-60 db könyvét Szalai Sándor őrzi, és alkalmanként kiadja ismerőseinek olvasni. (A könyveket feltehetően a Népkönyvtári Központ raktárába szállították, hiszen a feloszlatott egyesületek könyvanyaga, az 1600-14/1950 VKM sz. rendelet értelmében, a Népkönyvtári Központot illette meg.)
1952. január 24.
A körzeti könyvtár könyvszekrényt igényelt a Népkönyvtári Központtól, a már letelepített népkönyvtár könyveinek.
1952. július
Ebben az időszakban a községben lévő gépállomáson és az Dózsa Tszcs-ben is volt könyvtár.
1956. április
Ebben az időszakban Vizi Károly, a gépállomás főkönyvelője szervezte az Etyeki Gépállomás dolgozónak népművelési tevékenységét, vezette a sportkörét és kezelte a gépállomás 900 kötetes könyvtárát.