Székesfehérvár

1030-as évek
Szent Gellért püspök nagy legendája szerint I. István 1030 körül tette Gellértet az újonnan létrehozott Csanádi Egyházmegye püspökévé. A püspök elküldte Mór testvért, "hogy a királynak adja át köszöntését, és meghagyta neki, hogy látogasson el azokba az iskolákba, amelyek Fehérvárott akkoriban híresebbek voltak, s a diákok közül keressen és hozzon egy tanárt vagy tanítót. Az el is ment Fehérvárra, elvégezte a rábízottakat a királynál, és bement az iskolába. Egy németet talált ott, Henrik nevűt. Az volt a fiúk helyettes magisztere. Vele megbeszélte az ügyet, s az ráállt, fogta könyveit, elment vele együtt a püspökhöz, az kegyesen fogadta, és a diákok lektorává tette."

1308-1342 között
A királyi népek összeírását – egykorú szokás szerint – az udvari és várgazdaságokat megszervező Szent István király életrajza vezette be. A bevezetésül írt életrajzról nevezték később a fehérvári káptalanban őrzött s onnét I. Károly korában Visegrádra vitt összeírást „Szent István király legendájá”-nak.

14-15. század
A városban működött a domonkosok konventje, mely az új alapítású szerzetnek talán első letelepülési helye volt hazánkban. Biztosra vehető, hogy tekintélyes zárdájuk komoly könyvtárral rendelkezett. Továbbá még a ferencesek, ágostonrendiek és pálos szerzetesek jelenléte színezi tevékenységükkel és kisebb-nagyobb könyvtárukkal a középkori Székesfehérvár szellemi arculatát.

1450
Ciner Miklós volt soproni ferences gvardián magával hozza a kolostor tulajdonát képező breviáriumot a fehérvári ferences konventbe. A soproni magisztrátus visszakövetelte a könyvet.

1474—1493
Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost könyvtárából négy, reneszánsz ízléssel gazdagon díszített, kizárólag liturgikus célokat szolgáló kéziratos könyv maradt fenn.

1724 ősze
Megkezdődött a tanítás a jezsuita rend vezetése alatt álló gimnáziumban. Könyvtáruk kezdetben lassú ütemben gyarapodott, de a rend 1773-ban történt eltörlése után öt évvel készült leltár szerint a könyvtár állománya már 1610 műből állt 2324 kötetben.

1740-es évek
A Ferenc-rendi szerzetesek rendháza 1741-1743 között épült fel, könyvtáruk ezt követően keletkezhetett. 18. századi feljegyzések szerint plébánosoknak is kölcsönöztek könyveket.
Ismert könyvtáros: Maurer Athanáz (1900-1901); Kudelka Gellért (1902); Sztrányan Károly (1909); Molnár Arkangyal (1930).

1757
Elkészült a sarus karmelita rend kolostorának első könyvjegyzéke. A rend nem sokkal a török alóli felszabadítás után jelent meg a városban. Kolostorukban valószínűleg 1758-ban készült el a díszes könyvszekrényekkel, ellátott könyvtárhelyiség. A könyvjegyzékükben felsorolt kevés számú könyv a feloszlatásuk idejére, 1798-ra már volt megtalálható. Az 1799. ápr. 6-án kelt új jegyzék szerint a kolostor könyvtárában ekkor 232 mű volt 303 kötetben.

1776
A gimnázium vezetésében az eltörölt jezsuita rend örökébe a pálos rend lépett, a könyvtárat is megkapták. A rend feloszlatása után, 1786-ban az értékesebb műveket II. József rendeletére a pesti Egyetemi Könyvtárba szállították. A könyvtár megmaradt kötetei alapjául szolgáltak a későbbi, ciszterci rendi főgimnázium tanári könyvárnak.

1789
Az 1777-ben alapított Székesfehérvári Egyházmegye első püspöke, Séllyei Nagy Ignác 1789-ben hunyt el. Hagyatékából a 639 műből álló, 1264 kötet könyvet és 9 kötet folyóiratot számláló gyűjteménye képezte alapját a püspöki könyvtárnak, amelyet a püspöki palota új, északi oldalszárnyának barokk teremkönyvtárában helyeztek el. A könyvtár a elsősorban az elhunyt püspökök könyvtári hagyatékával gyarapodott. Kiemelkedő helyet foglal el Pauer János ősnyomtatvány és antikva-gyűjteménye és a Steiner Fülöp hagyatékából származó kódexek, ősnyomtatványok és antikva-kötetek.
Ismert könyvtáros: Magdics István (1888-1891), Kuthy István (1934-1944); Sulyok János Ignác (1956-).

1801
Papnevelő intézet, a püspöki szeminárium költözött a II. József király által feloszlatott sarutlan karmeliták egykori kolostorába. A hagyomány szerint az intézet könyvtára alapjául a szerzetesektől megmaradt állomány szolgált, de ez valójában csak néhány kötetet jelenthetett.
Ismert könyvtáros: dr. Potyondi Imre teológiai tanár (1912); Molnár Gyula tanulmányi felügyelő (1930).

1811 körül
Az ekkoriban készült könyvlajstrom szerint a püspöki könyvtárban ekkor 999 mű volt 1908 kötetben, továbbá 11 kézirat 15 kötetben és 6 folyóirat 36 kötetben.

1813
A Cisterci Rend székesfehérvári kath. főgymnasiuma (később Ciszterci Rend Székesfehérvári Szent István Gimnáziuma; Ciszterci Rend Székesfehérvári Szent István Reálgimnáziuma; Ciszterci Rend Székesfehérvári Szent István-Gimnáziuma és Általános Iskolája; Állami József Attila Gimnázium) tanári könyvtárának alapját Dréta Antal zirci apát vetette meg, amikor megvásárolta Paintner Mihály prépost-kanonok 5000 kötetből álló könyvtárát. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak a tanári könyvtár állományának gyarapodásáról.

1818
Ybl (Übl, Uibl) József kereskedő arra kért engedélyt a tanácstól, hogy a cenzúra által engedélyezett könyveket a helybeli közönségnek bérért kölcsönözhesse. A kérést a helytartótanács nem engedélyezte.

1834
Ettől az évtől kezdve a papnevelő intézet könyvtárát gazdagították az elhalt kanonokok könyvtárai, ha életükben az arról való végrendelkezés jogát meg nem váltották. Megváltás esetén a befolyt összeget a könyvtár fejlesztésére fordították.

1835
Az ebben az évben elhunyt székesfehérvári püspök, Horváth János hagyatékából 3271 mű került a püspöki könyvtárba. Megoszlásuk: német nyelvű több mint 1700, latin mintegy 1000, francia 260, magyar nyelvű csaknem 300 mű, köztük két ősnyomtatvány és 36 antikva.

1838. április 24.
Megalakult, és a városháza melletti Bezerédy-házban külön olvasószobával rendelkezett az 1849-ig működő Fejérvári Casino. A nemesi kaszinó könyveinek meglétéről, hírlapok és folyóiratok járatásáról csak néhány utalás maradt fenn. Alapszabályuk szerint sem könyveket, sem újságot nem lehetett kikölcsönözni.

1838. május 13.
Megalakult a Székes-Fejérvári Casino. A polgári kaszinó első helyisége Majer Sebestyén polgár házában volt, később, 1841 után, valószínűleg a Fekete Sas épületében működött 1849-ben történt megszűnéséig. A kaszinó könyveit és hírlapjait csak helyben, az olvasószobában lehetett olvasni, a könyvekről katalógus is készült.

1839
Báró Barkóczy László székesfehérvári püspök rendezte a püspöki szeminárium könyvtárát.

1840
A város által vásárolt, illetve ajándékba kapott könyvek általában az 1793-ban létrehozott városi levéltárnoki hivatalban lettek elhelyezve. Számukra a város ebben az évben egy könyves almáriumot készíttetett.

1840. május 31.
Megalakult a Fejér megyei Olvasó Társaság. Az Úri utca 14. számú ház emeletén működő egyesület könyvtárának megnyitására november elején került sor. Könyvtára, amely 1842-ben már 2269 műből 4680 kötetből állt, a megye hat nagyobb településén "kültárat" létesített, és lehetővé tette az újságok, folyóiratok, valamint a könyvek három hónaponkénti cseréjét.
Ismert könyvtárosok Székesfehérváron:  Márkus István (1840-1841), Czigány György (1842-1843, Fekete János (1843-1844).

1843
Ebben az évben jelent meg:
Fejér Megyei Olvasótársaság könyvtárában lévő könyvek. Hálában, [1843]. Heynemann Eduárd betűivel. 72 p.

1846. július 6.
A Fejér Megyei Olvasó Társaság rendkívüli közgyűlés tartott a társaság "szabályszerűleg leendő végrendelkezése" ügyében. A tagoknál lévő könyveket június 30-ig kellett visszaszolgáltatni. A társaság közel ötezer kötetes könyvtára a Fejér vármegyei törvényhatósági levéltárba került elhelyezésre.

1848. január 3.
A Fejér Megyei Olvasó Társaság javai csőd alá kerültek, a hitelezők e napig jelentkezhettek az ideiglenes tömeggondnoknál, Boné András táblabírónál.

1851
Barkóczy László székesfehérvári püspök könyvhagyatéka 647 művel 1451 kötetben és 8 féle folyóirat 53 kötetben gyarapította a püspöki könyvtár állományát.

1851-1852
Megtörtént a Horváth János és Barkóczy László hagyatékával tetemesen megduzzadt püspöki könyvtár első szakszerű rendezése. Mivel a nagy könyvtárterem már nem volt elegendő a könyvek tárolására, az előtte húzódó folyosó első szakaszát, a külső bejárati ajtótól a nagy terem bejáratáig mindkét fal mentén 2,80 m magas könyvállványokkal látják el, és használják fel a könyvek egy részének, a régibb, 1851 előtt beáramlott anyagnak tárolására.

1851/52
Megtörtént a ciszterci rendi főgimnázium ifjúsági könyvtárának alapítása. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak az ifjúsági könyvtár állományának gyarapodásáról.

1852. augusztus 1.
Rader Antal könyvárus - engedélyt kapva - megnyitotta könyvkereskedését és kölcsönkönyvtárát, amely még 1859-ben is működött a kereskedő OFskola utcai házában.

1855/56
Az 1854-ben alapított Székesfehérvári Városi Alreál-tanoda (később Székesfehérvári Városi Önálló Alreáltanoda; Székesfehérvári Városi Főreáltanoda; Székesfehérvári Hatosztályú Városi Reáltanoda; Székesfehérvári Államilag Segélyezett Községi Reáliskola; Székesfehérvári Államilag Segélyezett Hétosztályú Községi Főreáliskola; Székesfehérvári M. Kir. Állami Főreáliskola; Székesfehérvári M. Kir. Ybl Miklós Főreáliskola; Székesfehérvári M. Állami Ybl Miklós Gimnázium) tanári könyvtáráról az ezévi értesítőben történik először említés. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak a tanári könyvtár állományának gyarapodásáról.

1857/58
A városi alreáltanoda ifjúsági könyveit az ezévi értesítő említi először. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak az ifjúsági könyvtár állományának gyarapodásáról.

1861. március 15.
Megalakult a Székesfehérvári Kaszinó. Az alapító tagok száma a 150-et meghaladta. A Győry-féle házban a színügyet pártoló társulattól néhány termet, 1864. márc. 12-én pedig Fülöp Sándornak a Megye­téren levő házában a későbbi Fanta-féle házban az emeletet bérelte ki és Raum vendéglőssel a szerződést 3 évre megkötötte. A kaszinó célja a művelődést, a társas szellemet emelni és kellemes, hasznos szórakozást nyújtani. E célra lapok járatásán kívül a kaszinó megszerezte a jelesebb magyar irodalmi műveket, tovább lakomákat, estélyeket, zenevigalmakat rendezett.

1865
Klökner Péter papírkereskedő, kölcsönkönyvtár tulajdonos, könyvkötő, ima-, tan-, és iskolai könyvárus ajánlotta 14 éve fennálló üzletét. Jól rendezett, 1800 kötetnyi magyar és német kölcsönkönyvtára a legújabb tudományos, történelmi, erkölcsi, szépirodalmi és régészeti műveket tartalmazta. Könyvkötészete és kölcsönkönyvtára a Tejes piac és az Iskola utca szögletén, az 57. számú saját házában, raktára pedig a Szent Ferenc rendi házban a püspöki palotával szemben volt.

1866
Farkas Imre püspök hagyatékáról készült leltár szerint a püspöki könyvtár 1828 művel 3177 kötetben gyarapodott, köztük 16 antikva nyomtatvánnyal.

1867. március 10.
A Székesfehérvári Kaszinó rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a megszűnő kaszinó egylet könyveit a megalakuló Vörösmarty Körnek adja; a könyvtár gyarapítására szánt 200 frtot szintén az alakuló Vörösmarty Kör kapja.

1867. április 4.
Megalakult a Vörösmarty Kör, megkapta a megszűnt Székesfehérvári Kaszinó könyvtárát.
Ismert könyvtáros: Szenczy Győző (1880); Ereky Alfonz (1890-1895; Kolonits Lipót (1896-1898); Molnár Samu (1899); Palánszky Miklós (1900-1902); Vértes József (1903); Pék János (1904-1906); Pék János és Vértes József (1907-1921); Pék János és Medgyesy József (1922); Dévay József és Benedek Elek (1924); Dévay József (1925-1929); Gáspár László (segédkönyvtáros 1928); Varga Gábor (1931-1939).

1867. június 2.
Az izraelita hitközség közgyűlésén Kohut Sándor választották rabbinak. aki mint az izraelita elemi népiskola igazgatója - egyebek mellett - gyermekkört alakított, ifjúsági könyvtárat létesített. Az iskola 1874-ig működött.

1867. július 1.
Megalakult a Tóvárosi Olvasó Népkör (1869-től Tóvárosi Olvasókör).
Ismert könyvtáros: Csapó Ödön (1872-1876); Németh Imre (1880-1883); Salamon Károly (1888-1891); Gáncs Jenő (1893-1902); Medgyessi József (1903-1904); Weisenfeld János és Medgyessi József (1905); Weisenfeld János és Kiss Imre (1906).

1867 után
Rosty Zsigmond főlevéltárnok rendezte Fejér vármegye levéltárának anyagát, átválogatta a levéltárba helyezett könyveket is, és azt követően 770 kötetet értékesítettek árverés útján.

1868. január 1.
Megalakult Felsővárosi Olvasókör (1902. jan. 19-től Felső- és Vízivárosi Olvasókör).
Ismert könyvtáros: Plenczner Jakab (1876); Vittinkhoff Gyula, Plenczner Jakab (1880); Szakál Antal és Schmöltz József (1888); Szakál Antal (1890); Sólyom Lajos (1891-1893); Almásy Ferenc (1894-1899); Obermayer Imre (1900-1901); Kálóczy Gyula és Obermayer Imre (1902); Aradi István és Obermayer Imre (1903-1905); Aradi István és id. Kammel József (1906); Aradi István (1910); Aradi István és id. Kammel József (1911-1916); Jávor Nándor (1921-1922); Babay Dezső és Vinc Ferenc (1924-1925); Babay Dezső, Zsiga Béla és Békefi Lajos (1926); Babay Dezső és Zsiga Béla (1927-1929); Lukáts Tódor (1931-1935).

1868. április
A Néptanítók Lapja közleménye szerint a Mezőföldi Református Egyházmegyének 1829-ben, Mezőszentgyörgy székhellyel alapított könyvtára ekkor már Székesfehérváron volt elhelyezve, és körülbelül 2000 kötetből állt. Járt egy magyar és egy német szaklap és két magyar folyóirat, továbbá évenként megszerezték a jelesebb történelmi műveket. A könyvtár tőkéje növelésére minden lelkész és tanító kötelezve volt, kivéve a segédeket. Az újonnan szerzett könyveket a fehérvári lelkész, s egyszersmind könyvtárnok küldte körútra az egyházmegyébe. A bennlevő könyvekből az egyházmegyei papok és tanítók közül bárki vihetett ki tetszés szerinti időre.
Ismert könyvtáros: Balog Sándor (1868); Tatay (Tatai) Imre (1869-1883), lelkészi könyvtáros (1884-1904); Salamon Károly tanítói könyvtáros (1884-1910) Miklós Géza lelkészi könyvtáros (1904-1928), könyvtáros (1928-1939); tanítói könyvtáros Varga Jenő (1926-1928).

1872. március
Szögyény-Marich László megyei főispán a Vörösmarty-kör még zsenge könyvtárát az újkori tudomány majd minden ágát képviselő, válogatott, s száz darabot meghaladó értékes könyvgyűjteménnyel ajándékozta meg.

1872. június 30.
* E napi sajtóközlemény szerint Fekete János vármegyei levéltáros értékes magánkönyvtárában számos ritka régi könyv volt, köztük egy példány 1482-ből.
* E napi sajtóhír szerint az ez év máj. 1-jén megalakult Kereskedő Ifjak Önképző Köre könyvtárának Say Rudolf elnök egy a legújabb kiadású 16 kötetes Meyer Conversations-Lexicont ajándékozott.
Ismert könyvtáros: Theodorovich Ferenc (1872); Waldner Mór (1876).

1872. szeptember
Klökner Péter könyvkereskedő hirdette a minden magyar- s jelesebb német szépirodalmi munkát tartalmazó, 4000 kötetből álló kölcsönkönyvtárát.

1873
Létrejött az 1868. dec. 11-én megalakult Katholikus Néptanítók Székesfehérvári Egyletének könyvtára.
Ismert könyvtáros: Wéber József (1875); Jungvirth Simon (1888-1897); Velinszky Ferenc (1898-1912); Geisz József (1915-1916).

1873. március 25.
E napon tartotta alakuló közgyűlését a Palotakülvárosi Olvasókör (később: Palotavárosi Olvasókör). Az alapszabály-tervezetet az 1873. ápr. 4-i közgyűlés vitatta meg és hagyta jóvá, a belügyminiszter 1873. máj. 24-én látta el bemutatási záradékkal alapszabályait.
Ismert könyvtáros: Kalmár László, Ditmár Ferenc (1880); Száller István (1888-1896); Gerbán Ferenc (1897-1900); Kertész Gyula (1901-1902); Kertész Gyula és Lengyel Lajos (1903); Lengyel Lajos és Tamássy Sándor (1904); Tamásy Sándor (1905-1910); Tamásy Sándor és László Árpád (1911); László Árpád (1915-1916); Szabó István (1921-1922); Sztupa Győző (1924-1929); Béla Lajos (1931-1936); Sztupa Viktor (1937-1939).

1873. október 27.
Megalakult a Fejérvármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet. Elsősorban muzeális értékű könyvek kerültek a könyvtári gyűjteményrészbe, amely kizárólag ajándékozás útján gyarapodott.

1874
Az Fejérmegyei Tanítótestület megalakulásával egyidejűleg keletkezett az egyesület könyvtára. A tanítótestület meglétét 1943-ig folyamatosan közölte a Székes-Fejérvári naptár című kiadvány.
Ismert könyvtáros: Csesznek János (1875); Podhorszky Vendel (1888); Szirbek József (1890-1891); Vezér László (1893); Mattesz Mihály (1894-1895); Lanzerich Antal (1896); Velinszky Ferenc (1897); Dénis Gyula (1898); Dénis Béla (1899-1902); Csipkés Gyula (1903-1911); Füzy Mihály (1912-1939).

1875
Plenczner Jakab, a zámolyi utcai népiskola vezetőtanítója megalapította az iskola ifjúsági könyvtárát.

1875. február 20.
E napi sajtóközlemény szerint az 1868. márc. 9-én alakult Katholikus Legényegylet az előző évben saját pénzén több hasznos művet vásárolt, és ajándék-könyvekkel is gyarapodott könyvtára.
Ismert könyvtáros: Kovács János (1875); Novák B. József (1889); Keitl Tamás (1895); Antal István (1895-1896); Engelmann István (1896); Fisi Mihály (1897-1900); ifj. Klér István (1901-1902); Szalay Endre (1903); Igari Béla (1904); Oláh Isván (1905-1906); Turner Imre (1907-1911); Gebauer Ferenc (1912); Bőm János (1915-1916); Kiss János és Szikál Mátyás (1925-1926); Alasz István és Szabó Lajos (1927); Szabó Lajos és Puha Kálmán (1928); Puha Kálmán (1929); Puha Kálmán és Cseresnyés Géza (1931); Klenota Márton és Schlezák János (1933); Győrbíró József és Kéri József (1934-1935).

1875. december
A püspöki palotával szemben lévő Klökner Péter könyv-, mű- s hangjegy kereskedés hirdette az 5000 kötetből álló magyar, német és francia nyelvű kölcsönkönyvtárát.

1876. január 12.
E napi sajtóközlemény szerint a Felsővárosi Olvasókör tisztújító közgyűlésén a könyvtárnok bemutatta a 195 kötetes könyvtár lajstromát.

1876. február 14.
E napi sajtóhír szerint Székesfehérvári Kereskedő Ifjak Betegápoló Egylete könyvtárának több szépirodalmi művet ajándékoztak.
Ismert könyvtáros: Weisz Adolf (1880).

1876. április
Klökner Péter könyv-, mű-, zenemű- s papírkereskedése hirdette a magyar és német nyelvű művekkel dúsan felszerelt, jegyzékkel ellátott kölcsönkönyvtárát.

1876. november
Klökner Péter könyvkereskedésében korábban elhelyezett kölcsönkönyvtár átrendezve, a hazai, a német és a francia irodalom újabb termékeivel Klökner Péter saját házában, a tejes piac és az Iskola utca sarkán nyílt meg.

1878
Ebben az évben jelent meg:
Moenich Károly könyveinek jegyzéke. 1878. Székesfehérvárott, 1878. 69 p. - Moenich Károly városi levéltáros volt.

1878. január 24.
A Katholikus Néptanítók Székesfehérvári Egylete IX. évi nagygyűlésén elhangzottak szerint könyvtáruk állománya jelenleg 564 mű 975 kötetben, ezen kívül több folyóiratot és szaklapot járatnak. Az egylet évi nagygyűlésein a könyvtáros rendszeresen beszámolt a könyvtár állományának gyarapodásáról.

1879/80
Az 1876 szeptemberében megnyílt városi polgári leányiskola (később államilag segélyezett községi felsőbb leányiskola; Községi Árpádházi Boldog Margit leánylíceum; Székesfehérvári Községi Árpádházi Szent Margit Leánygimnázium; Állami Leánygimnázium; Állami Teleki Blanka Leánygimnázium) tanári és ifjúsági könyvtára ebben a tanévben keletkezett. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak a könyvtárak állományának gyarapodásáról.

1880. január 11.
Az 1877-ben alakult Székesfehérvári Iparos Ifjúság Képző- és Segélyző-Egylete e napon tartott évi közgyűlésén elhangzottak szerint az egylet a tagok számára könyvtárt nyitott, mely szép pártolásban részesül.
Ismert könyvtáros: Beke János, Horváth János (1882).

1880. február 23.
A Székesfehérvári Kereskedő Ifjak Betegápoló Egylete rendes évi közgyűlésén elhangzottak szerint az egylet egy könyvtár birtokába jutott, amely korábban a Kereskedő Ifjak Önképző Köre tulajdona volt.

1880. április 28.
E napon tartott meg alakuló közgyűlését a székesfehérvári első állandó műkedvelő társulat, amelyen könyvtárnoknak Horváth Istvánt választották meg.

1880. május 6.
A Palotakülvárosi Olvasókör e napi közgyűlésén elhangzottak szerint a kör könyvtára 254 mű 429 kötetben. A könyvtár minden vasárnap délután 1 órától 3-ig állt a tagok rendelkezésére.

1880. szeptember 8.
E napi sajtóhír szerint a Tóvárosi Olvasókör új könyvjegyzéket adott ki, amely a kör könyvtárában levő 1858 kötetet közli. Kapható a kör könyvtárnokánál.

1880. szeptember 9.
A Fejérmegyei Tanítótestület e napon tartott évi nagygyűlésén elhangzottak szerint a testület könyvtára könyvekkel és szaklapokkal gyarapodott.

1881. január 6.
A Tóvárosi Olvasókör közgyűlésén elhangzottak szerint a könyvtár 2000-nél több kötet művel rendelkezik s a tudományos 180 darabbal haladja meg a szépirodalmit.

1881. május
Klökner Péter könyvkereskedő megvételre ajánlotta 5000 kötetből álló, a magyar-, német és francia irodalom legjobb szépirodalmi termékeit tartalmazó kölcsönkönyvtárát, amelyről nyomtatott jegyzékeket ingyen küld.

1882. február
A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Székesfejérvári Függetlenségi Kör alapszabályait. A kör, a tisztségviselők választásakor, könyvtárnokot is választott.
Ismert könyvtáros: Kostyelik Ferenc (1888); Héjj József (1907); ifj. Héjj Imre (1910-1913).

1882. május 31.
A királyi bírósági végrehajtó közhírré tette, hogy e napon elárverezik Posztóczky Lajos székesfehérvári ügyvéd Budai út 21. sz alatti lakásának ingóságait, köztük 600 kötet különféle munkákból álló könyvtárát.

1882 nyara
Göbel János György, a községi elemi, polgári és ipariskolák igazgatója a nyári szünetben fölállította és berendezte a belvárosi elemi fiútanoda iskolai könyvtárát. A városi iskolaszék jóváhagyása után 115 füzetben 100 munkát rendelt meg. A könyvtár ajándékokkal is gyarapodott.

1882. november 6.
A színpártoló egyesület választmánya e napon tartott gyűlésén elhatározta, hogy egyes jobb színdarabokat meghozat, mi által a közönségnek élvezetet vél szerezni, és az egyesület könyvtárának veti meg alapját.

1882/83
A községi polgári leányiskola ifjúsági könyvtárában ebben a tanévben 232 mű volt 241 kötetben. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak az ifjúsági könyvtár állományának gyarapodásáról.

1883. február 15.
E napi sajtóhír szerint a Tóvárosi Olvasókörben a könyvtár vasárnap és ünnepnapok kivételével, a tagok számára mindennap délután 2 órától 2 és fél óráig nyitva lesz.

1883. november 1.
A Fejérmegyei Tanítótestület könyvtárosa e napon értesítette a tagokat, hogy könyvtáruk, mely a róm. katholikus néptanító-egylet olvasóhelyiségében van, minden vasárnap de. 11—12 óra közt volt nyitva.

1883 vége
Megjelent a Tóvárosi Olvasókör könyvtár 1880-ban kiadott jegyzékének pótfüzete 864 kötetről.

1884
* A Ferenc-rend székesfehérvári társházának könyvtára cédulajegyzékkel rendelkezett, állománya 2014 db.
* A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár állománya 7444 db, és volt még 65 db kézirat, 18 db térkép és 15 db rézmetszet.
* A papnövelde könyvtárának állománya 1483 db.
* A Palotakülvárosi Olvasókör könyvtára nyomtatott jegyzékkel rendelkezett, állománya 1034 db.
* A Felsővárosi Olvasókör könyvtára nyomtatott jegyzékkel rendelkezett, állománya 513 db.
* A Tóvárosi Olvasókör könyvtárának állománya a az egyesületi tagsági díjon (évi 3 frt) kívül főkép az évenként rendeztetni szokott bál tiszta jövedelméből (1884-ben 40 frt) gyarapodott. Állománya 2778 db. A könyvek egy cserépkályhával bíró, az olvasó-szobától elkülönített helyiségben, faszekrényekben voltak. A könyvtárt kezelő tanító (aki ezért öt arany tiszteletdíjat kap) a könyveket minden vasárnap délután 2 és fél 4 között adta ki, helyben lakó tagoknak két munkát egy hóra, vidékieknek négyet két hóra; ki e határidő kétszeresénél tovább tartja kinn a műveket meghosszabbítás nélkül, naponként 2 krajcár büntetést fizet.
* A Vörösmarty Kör könyvtárának állománya 554 db.
* A Klökner Gyula által ebben az évben alapított kölcsönkönyvtár állománya 300 szépirodalmi mű volt, 400 kötetben.
* Pauer János püspök, több ezer kötetre menő könyvgyűjteményét 1881-ben a püspöki könyvtárral egyesítette, de magánál tartotta az ebben az évben 1711 darabból, kizárólag ősnyomtatványokból, leginkább hungarikákból álló gyűjteményét.
* Dr. Schvarcz Gyula 1855-ben alapított magánkönyvtára közel négy ezer kötetnyi, melyek egy nagyobb teremben s egy kisebb lakószobában voltak elhelyezve.
* Id. Szögyény-Marich László magánkönyvtára mintegy 4000 kötetre menő gyűjtemény a magyar, latin, német francia s olasz irodalom termékeiből, részben csóri kastélyában volt elhelyezve.
* Dr. Bayer Ferenc tanár 1872-ben alapított magánkönyvtárában 652 mű volt 1885 kötetben.
* Boross Mihály író 1843-ban alapított magánkönyvtára 522 db-ból állt.
* Borostyáni Sándor tanár 1857-ben alapított magánkönyvtárában 1010 mű 1213 kötetben. Ezen kívül volt 20 kötet kézirat és 30 kötet térkép.
* Dr. Fanta Adolf orvos 1860-ban alapított magánkönyvtárában 573 mű volt 1025 kötetben.
* A Flatt család 1852 alapított könyvtára 1315 db-ból állt.
* Gerlach Benjámin igazgató 1834-ben alapított magánkönyvtárában 490 mű volt 490 kötetben.
* Dr. Halász Ignác tanár magánkönyvtárában 826 mű volt 1080 kötetben.
* Hamzus Gellért tanár magánkönyvtárban 374 mű volt 751 kötetben.
* Hollán Ernő cs. és kir. altábornagy magánkönyvtárában 110 mű volt 746 kötetben, továbbá több térkép.
* Holló István tanár 18. században alapított magánkönyvtára 1309 kötetet tartalmazott.
* Horváth Imre magánkönyvtárának állománya: 639 mű 1121 kötetben.
* Károly János kanonok 1855-ben alapított magánkönyvtárában 700 mű volt 3000 kötetben.
* Miehl Jakab kanonok 1847-ben alapított magánkönyvtára 2200 kötetből állt.
* Pallér Kelemen ciszterci rendi áldozár magánkönyvtárában 193 mű volt 271 kötetben.
* Dr. Pellet Ödön apát-kanonok 1852-ben alapított magánkönyvtárában 700 mű volt 1000 kötetben.
* Székely Salamon tanár 1860-ban alapított magánkönyvtárában 842 mű volt 1340 kötetben.
* Valkovszky Miklós főreáltanodai igazgató magánkönyvtára 300 kötetből állt.
* Weiss Károly tanár 1870-ben alapított magánkönyvtárában 522 mű volt 1010 kötetben.

1885
A Fejérvármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet könyvtára ekkor mintegy 300 könyvből állt.

1885. május
A főgimnáziumi önképzőkörnek a tanév elején megalapított könyvtára 100 kötetről (főként adományokkal) 211-re szaporodott.

1885. szeptember 16-17.
A Fejérmegyei Tanítótestület XI-ik évi nagygyűlésén elhangzottak szerint a tanítótestület felhívására a hazai könyvkereskedők 172 művet 254 kötetben adományoztak a tanítótestület könyvtárának.

1885. október 15.
E napi sajtóhír szerint a színházépületet lényegesen kijavították s az észlelt hiányokat pótolták, a könyvtárt rendezték s a ruhatárt kiigazították.

1885. november - 1886. január
Pauer János székesfehérvári megyéspüspök az 1878. dec. 25-én történt kinevezésétől 1885 októberéig terjedő időszakban beszerzett 177 ősnyomtatványhoz e három hónap alatt újabb 256-ot vásárolt egy bécsi könyvkereskedőtől, valamint további gyarapításaival létrehozta az ország negyedik legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjteményét.

1886
Ebben az évben jelent meg:
Az ifjúsági könyvtár betűrendes jegyzéke. == A Cisterci Rend Székesfehérvári Kath. Főgymnáziumának értesítője 1885-86. iskolai évről. p. 83-134.

1886/87
A Kereskedelmi Társulat felügyelete alatt álló, 1868-ban megnyitott kereskedelmi tanoda (később kereskedelmi középtanoda, kereskedelmi akadémia, felső kereskedelmi iskola, Hunyadi Mátyás kereskedelmi középiskola, közgazdasági gimnázium, közgazdasági technikum) e tanévi évkönyve szerint a kereskedelmi akadémia könyvtára már adatokat közöl a könyvtárról, amely 316 műből áll 396 kötettel; ezek közül magyar nyelvű 212 mű, 312 kötet; német nyelvű 58 mű, 68 kötet; francia nyelvű 16 mű, 16 kötet. Alkalmas helyiség hiánya miatt a tanári és az ifjúsági könyvtárt még nem választhatták külön. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak az iskola könyvtárainak állománygyarapodásáról.

1888. március 18.
A Székesfehérvári Kereskedő Ifjak Önképző-körének könyvtára e naptól kezdve minden vasárnap délután 2-től 3-ig a tagok használatára nyitva állt. A kör alapszabályait júniusban látta el a Belügyminisztérium bemutatási záradékkal.
Ismert könyvtáros: Rösler József és Rotschild Zsigmond (1890); Rotschild Zsigmond és Rosner Miksa (1891), Knazoviczky Béla és Sossberger Lajos (1893); Schlossberger Lajos és Lőwy Vilmos (1894).

1888. augusztus
A Tóvárosi Olvasókör helyisége a Széchenyi utcai református iskolában volt.

1888/89
Gőbel János Györgynek a községi elemi- és ismétlő iskolákról szóló igazgatói zárójelentése szerint az 1885/6. tanévben szervezett tanítói könyvtár állománya: 16 munka 27 kötetben. Az iskolák mellett fennálló 9 ifjúsági könyvtár együttes állománya 2233 munka 2433 kötetben.

1889. május 15.
75. életévében elhunyt Pauer János székesfehérvári megyéspüspök, egyházi író, bibliofil gyűjtő, aki 20 ezer kötetes magánkönyvtárán kívül a csaknem 500 db-os ősnyomtatvány-gyűjteményét is az egyházmegye könyvtárának adományozta.

1889. szeptember
A kereskedelmi akadémia épületében a Kereskedő Ifjak Önképzőköre és Segélyegyesülete könyvtára annyira felszaporodott, hogy külön helyiséget kellett számára szerezni.

1890
* A Katholius Néptanítók Székesfehérvári Egyesülete olvasóhelyisége a Szent István tér 1. sz. alatt, az aggpapok házában volt, amelyet a káptalan kegyességével díjmentesen használhattak.
* Singer Ede 1878-ban alapított könyvkereskedése is tartott fenn kölcsönkönyvtárt a Magyar könyvkereskedők évkönyve szerint, egészen a 20. század elejéig.
* A Fehérmegyei[!] Tanítótestület könyvtárának állománya a tanév végén: 872 kötet és 41 füzet. Szaklapokat is járattak. Vidéki tanítók számára minden csütörtökön délelőtt 11-12-ig állt rendelkezésre. Könyvtári helyisége Szent István tér 1. szám alatt volt.

Ebben az évben jelent meg:
Székesfehérvári Palotakülvárosi Olvasókör könyvtára tulajdonát képező művek czimjegyzéke, alap- és házszabályai. Összeállította Szaller István könyvtárnok. Székesfehérvár, 1890. 21 p. - A könyvtár állománya 711 mű 1385 kötetben, köztük hat folyóirat és újság kb. 30 kötetben.

1890. november 1.
A székesfehérvári iparos ifjúság képző- és segélyző-egyletét a székesfehérvári ipartestület békéltető-bizottsága a székesfehérvári ipartestület védnöksége alatt álló iparos ifjúság képző- és segélyző-pénztárává alakította át. Alapszabályait a belügyminiszter 1891. febr. 21-én jóváhagyta.
Ismert könyvtáros: Csehi János és Vida László (1890).

1891. január 11.
E napon tartották a Székesfehérvári Polgári Kör alakuló közgyűlését. Alapszabályait a belügyminiszter 1891. február 9-én hagyta jóvá.
Ismert könyvtáros: Hertelendy Béla (1893); Salamon Károly (1894-1897).

1891. január 30.
A könyvtáros e napon kelt közleménye szerint a Tóvárosi Olvasókör Tremko Ferenc vendéglői helyiségébe (Széchenyi-u. 2.) tette át székhelyét. Könyvkölcsönzés szerdán és vasárnap du. 1-2-ig lesz.

1891. március 15.
A Székesfehérvári Iparos Ifjúság Képző- és Segélyzőpénztár alakuló ülésén elhangzottak szerint a képző és segélyző egylet könyvtárának állománya 158 mű 311 kötetben. Részben adományokból nyolc újságot járattak.

1891. április 12.
A Tóvárosi Olvasókör választmányi ülése elhatározta, hogy a Budapesti Szemle, a Független Újság és a Magyar Hírlap című újságokat ezentúl rendszeresen járatni fogja, azonkívül megrendelte az Akadémia folyó évben megjelenő kiadványait is. A választmány egy bizottságot jelölt ki, hogy a könyvtár kevésbé hasznavehető munkáit selejtezze ki.

1891. augusztus 22.
E napi sajtóhír szerint a Tóvárosi Olvasókörből kilépett tagok az év elején megalakították a Székesfehérvári Polgári Kört, amelynek  könyvtárát könyvadományaikkal többen gazdagították.

1891. december 10.
E napi sajtóhír szerint a Tóvárosi Olvasókör tagjai számára a beszerzett új könyvek jegyzékét a kör helyiségében függesztették ki - addig is amíg nem lesz kinyomtatva az új könyvjegyzék.

1892. október 28.
A Felsővárosi Olvasókör a Fehér bárány vendéglőbe tette át székhelyét.

1892. november 24.
E napi sajtóhír szerint özv. Janny Józsefné, elhunyt férje könyvtárának pedagógiai szakkönyveit a városi községi iskolai tanítók könyvtárának adományozta. Az egykori iskolaigazgató hosszú éveken át gyűjtötte a könyvpiac jelesebb termékeit, a tanítói könyvtár az adományozás által nagy kincs birtokába jutott.

1893. május 14.
A Vörösmarty Kör közgyűlésén elhangzottak szerint a könyvtárnok a kör könyveinek betűsoros névjegyzékét elkészítette és ez kinyomatva szétosztotta a tagok között. Szaklapokat, politikai és társadalmi lapokat a kör az első félévben 21, a második félévben 22 félét járatott.

1893. november 27.
A város törvényhatósági bizottsága határozatot hozott arról, hogy a tanács rendelje meg egy példányban Jókai Mór összes munkáinak a Révai Testvérek Könyvkiadó által kiadandó, 100 kötetre tervezett nemzeti díszkiadását, és intézkedjék arról, hogy az egy létesítendő könyvtár alapját képezze. A tanács dec. 15-én befizette a 200 forintos előfizetési díjat. Az első tíz kötet a következő év tavaszán érkezett meg. Ez a határozat alapította meg a városi könyvtárt.
A könyvtár vezetői: Tóth István főjegyző (1895-1907); dr. Kerekes Lajos főjegyző (1907-1913); Juhász Viktor levéltárnok (1914-1920); dr. Csitáry G. Emil főjegyző majd polgármester (1920-1932); dr. Kiss Jenő tanár (1932-1945); dr. Szemere Gyula tanár (1946-1950); Ifj. Szapper István dekoratőr (1950-1951); Könczöl Imre főállású könyvtáros (1951-1952).

1893. november 30.
E napi sajtóhír szerint a székesfehérvári ipartestület védnöksége alatt álló iparos ifjúság képző és segélyző pénztára kebelében alakított segélyző pénztár felszámolás alatt áll. Az iparos-ifjúság szellemi művelése céljából az önképzés továbbra is fennmarad és „Iparos-ifjúság önképző köre" cím alatt folytatódik. Az új egylet megkapja a betegsegélyző pénztár ingóságait, köztük a könyvtárat, amely 175 mű 347 kötetben. Ezen kívül részben adományokból több folyóiratot és hírlapot járatnak.
Ismert könyvtáros: Richter János és Csapkovits J. (1893); Laczofy Jenő (1894); Márkus Kálmán (1895); Fipek József és Janeschitz Rudolf (1896); Benkő Gyula (1897); Májer Adolf (1898); Belencsák Mihály és Jakab Ferenc (1902); Belencsák Mihály és Nagy István (1903); Nagy István és Keresztes János (1904); Papp Lajos (1905).

1893. december 27.
Az 1862-ben megalakult Kereskedelmi Csarnok e napi gyűlésén Grünfeld Jakab birtokos és nagybérlőt választották meg elnöknek, aki bejelentette, hogy az alapítandó könyvtáruk részére Jókai műveinek jubiláris nemzeti kiadását 200 ft-ért saját költségére megrendelte.
Ismert könyvtáros: Melczer Jakab (1928); Németh László (1933-1936); Bendorfer György (1937-1939).

1894
* A Fejérmegyei Tanítótestület könyvtárának állománya 652 mű 721 kötetben és 355 füzetben.
* A helyi könyvnyomdászok önképzőkör jelleggel léptek közösségre, s igyekezett könyvtárat létrehozni maguknak: „Elnök kéri a tagokat, hogy rendezendő könyvtárukat könyvadományokkal támogassák. Rögtönzött gyűjtés 8 koronát eredményezett, mely összegből jegyző indítványára a Grafikai Szemle szak- és a Népszava munkáslapok hozatala határoztatik."

1894. szeptember 23.
A székesfehérvári vasúti műhely férfi dalegylete a polgári lövölde dísztermében dal- és szavalat-előadásokkal egybekapcsolt szüreti táncvigalmat rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét saját könyvtáruk javára fordították. (Az egylet 1893-ban alakult, a belügyminiszter a következő év márciusában látta el bemutatási záradékkal az egylet alapszabályait.)
Ismert könyvtáros: Feigl Sándor és Márkusz Kálmán (1897); Horváth Elek és Kerger A. (1898); Horváth Elek és Skrivanek Károly (1899); Horváth Elek (1900-1902); Horváth Elek és Saller Ottó (1903-1904); Horváth Elek, Loóz Nándor és Bartusek Antal (1905-1906); Csokonay Károly, Vadász Imre és Koronczay György (1910); Vadász Imre, Angeli József és Koronczay György (1911); Vadász Imre, Angeli József és Halász János (1912); Halász János és Fuchs József (1915-1916); Kiss Ferenc (1921); Fuchsz József, Vlasits Péter és Tangl Oszkár (1922); Vlasits Péter és Tangl Oszkár (1924-1925); Hammer Károly és Szabó István (1926-1927); Hammer Károly (1928-1934); Hercegfalvi Károly főkönyvtáros (1935-1939).

1894. október 29.
A törvényhatósági bizottság ülésén Fittler Béla tiszti főügyész javaslatára a közgyűlés 100 Ft-ot szavazott meg a Jókai-kötetekkel megalapított könyvtár folyamatos állománygyarapítására. A könyvtár a városházán, a főjegyzői hivatalban volt elhelyezve.

1894. december
A Székesfejérvári Katholikus Legényegylet évi jelentése szerint az év végén az egylet könyvtárában, amely hetenként kétszer tartott nyitva, 313 kötet és 202 füzet volt.

1895. január 14.
A Tóvárosi Olvasókör évi rendes közgyűlésén elhangzottak szerint rendezték a könyvtárt és kinyomtatták a könyvjegyzéket.

1895. január 27.
Megalakult a Székesfejérvári Katholikus Kör. Helyiségük: Kossuth u. 2. sz.
Ismert könyvtáros: Magó Károly és Velinszky Ferenc (1895-1898); Lindermann Antal, ifj. Almássy János (1899-1902); Lindermann Antal, dr. Kneifel Ferenc (1903); Ketskés Elek (1904); Chay Antal, Ketskés Elek (1905); Ketskés Elek (1906); Ketskés Elek, Csendes Géza (1910-1916); Dormuth Árpád, Manger Emil (1922-1925); Szőke Mihály és Perczel István (1926-1927); dr. Kiss Jenő és Sepér János (1928-1930); Seper János és Sass Mihály (1931).

1895. február 10.
Megalakult a Székesfejérvári Könyvnyomdászok Szakköre.
Ismert könyvtáros: Novák József (1895); Matkovits Ferenc (1895).

1895. február 14.
A Székesfejérvári Katholikus Kör fiókköre, a Tóvárosi Katholikus Kör a fiókkör helyiségéül szolgáló Széchenyi úti Toma-féle vendéglőben tartotta meg alakuló közgyűlését.
Ismert könyvtáros: Novák József, Matkovits Ferenc (1895); Gyurkovits Alajos (1898); Péntek Ferenc és Magyar Pál (1907); Pusztai Sándor (1908-1910); Mórocz Ernő (1908).

1895. február 16.
A Székesfejérvári Katholikus Kör fiókköre, a Vízivárosi Katholikus Kör a Valentovics-féle vendéglő helyiségeiben tartotta meg alakuló közgyűlését.
Ismert könyvtáros: Laufenauer Antal (1895); Schaffhauser Károly (1897-1898); Kerbler Mátyás (1904-1908); Plentner János (1924-1926).

1895. április 7.
A Székesfejérvári Katholikus Kör felsővárosi fiókkörének helyisége a Pinke-féle házban (Öreg utca 69 sz.) volt.
Ismert könyvtáros: Látics György (1895-1896); Horváth Mire (1896); Váber Kálmán (1898); Váber Kálmán és ifj. Per Nagy János (1898); Waber Kálmán (1899); Vértes Kálmán (1900-1904).

1895. november 15.
A nyomdászok önképzőköre megnyitotta könyvtárát, amely hetenként kétszer állt, csütörtökön este 8-tól 9-ig és vasárnap délután 3-tól 5-ig a tagok rendelkezésére.

1895. december 10.
E napi sajtóhír szerint decemberben a Tóvárosi Olvasókör 213 forint értékű szépirodalmi művel gazdagította 4000 kötetet meghaladó könyvtárát.

1896
Ebben az évben jelent meg:
A cisterci rend Székesfehérvári Kath. Főgymnasiuma ifjusági könyvtárnak betűsoros jegyzéke az 1896-ik évben. Székesfehérvár, 1896. 57 p.

1896. március
A Tóvárosi Olvasókör módosított alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

1896. március 5.
E napon, a Kereskedő Ifjak Társasköre, saját könyvtára javára, a színtársulat tagjainak közreműködésével a színházban hangversenyt és színielőadást tartott.
Ismert könyvtáros: Székely Lajos és Neu Pál (1895-1896).

1896. március 11.
E napi sajtóhír szerint Dr. Pellet Ödön, az elhunyt főpap, könyvtárát a papnövelde növendékeinek könyvtárára hagyományozta.

1896. október 1.
Megnyílt Klökner Péter cs. és kir. udvari könyvkereskedésének cserekönyvtára. A kölcsönkönyvtár állományáról nyomtatott jegyzék is készült. A kölcsönkönyvtári tagok naponként, vasár- és ünnepnapok kivételével du. 2-től 7 óráig cserélhettek könyveket.

1896. október. 11.
E naptól kezdve a Palotakülvárosi Olvasókör könyvtárából a könyveket Horváth Mihály vendéglős Tobak utca 2. számú házában kölcsönözték.

1896. november 25.
Kaufmann F. Kossuth utca 5. szám alatti könyvkereskedő megnyitotta több száz kötetből álló kölcsönkönyvtárát. Kölcsönzés naponta reggel 10 órától este 6 óráig, vasár- és ünnepnapon üzletzárásig.

1897
* Az 1895. nov. 26-án megalakult Székesfehérvári Kiskereskedők Egyesülete (1900-tól Székesfehérvári és Megyei Kiskereskedők Társulata)
Ismert könyvtáros: Márián Péter (1897-1899); Singer Miksa (1900-1916); Mayer Miksa (1921); Mayer Béla (1922-1929); Lőwinger Vilmos (1930-1935); Tehel István (1938).
* A Székesfejérvári Katholikus Kör székhelye a Székes-Fejérvári naptár szerint ettől az évtől: Jókai u. 20. sz.
* A Székesfejérvári Katholikus Kör Szent Lászlóról nevezett tóvárosi fiókköre megalapította katolikus népkönyvtárát, amely az év végén 114 kötetből állt. A felsővárosi fiók-kör 5 féle újságot járatott, könyvtára az év végén 100 kötet. A palotavárosi fiók-kör tagjainak 149 kötet, illetve füzet állt rendelkezésre. A vizivárosi fiók-kör szép könyvtárt rendezett be vallásos szellemű és ismeretterjesztő könyvekből.

Ebben az évben jelent meg:
* A zirczi ciszterci rend székesfehérvári tanári könyvtára az 1896—97-ik tanévben. == A Ciszterci Rend Székesfehérvári Kat. Főgimnáziumának értesítője 1896-97. iskolai évről. p. 3-98.
* A székesfehérvári Vörösmarty-kör könyvtárnak betűsoros jegyzéke. Székesfehérvár, 1897.
* M. k. sz.-fejérvári 17. honv. gy. ezred tiszti könyvtára. Könyvjegyzék a tiszti könyvtárban levő művekről. Veszprém, 1897. 60 p.

1897. január 2.
A Palotakülvárosi Olvasókör helyisége ekkor: Tobak utca 2. sz.

1897. február 28.
A Székesfehérvári Református Dalkör, amelynek alapszabályait a belügyminiszter 1896 júniusában látta el bemutatási záradékkal, a református iskolaépület dísztermében dalestélyt rendezett. A bevétel tiszta nyereségét az ifjúsági könyvtáruk javára fordították. Ismert székhelyük 1924-1928 között: Széchenyi u. 20.
Ismert könyvtáros: Baross István (1924-1928).

1897. március 6.
E napi sajtóközlemény szerint a 17 tisztviselő vezetése alatt 254 iparost, 30 napszámost foglalkoztató cs. és kir. déli vasút gépgyára 200 kötetes könyvtárral rendelkezett.

1897. május 9.
Megszűnt a Kereskedő Ifjak Társasköre. Könyvtárukat, melyet a társaskör létesülésekor csupán használat céljából kaptak, visszaadták a kereskedelmi kórodának, a helyi kereskedők által alapított kórháznak. (A Szent György közkórház 1901. jan. 3-i megnyitásával a "kereskedelmi kórodá"-nak nevezett kórház az év júniusában megszűnt.)

1897. október
Kaufman F., Kossuth utca 5. sz. alatti könyvkereskedő hirdette kölcsönkönyvtárát, amely vidékre is kölcsönzött.

1897/98
* Az 1889-ben újra megalapított izraelita elemi iskola (később Székesfehérvári Goldziher Ignác Izr. Elemi Népiskola) tanári könyvtárának állománya ebben a tanévben 72 mű volt 140 kötetben.
* A Fejérmegyei Tanítótestület könyvtárának állománya 1300-ra gyarapodott, azonban 126 kötet és füzet kettős példányban volt meg.

1898. január 16.
Pártolás hiányában feloszlott a református egyházközség Széchenyi utcai házában működő Székesfehérvári Polgári Kör, a kb. 500 frt értékű könyvtárát a fiumei magyar tisztviselő egyesület örökölte.

1898. április 14.
A Székesfejérvári Római Katholikus Tanítók Egyesülete e napon tartott közgyűlésén elhangzottak szerint az egyesület könyvtára 1347 kötetből állt.

1898/99
Ebben a tanévben a községi polg. leányiskola tanítói könyvtárában 384 mű volt 548 kötetben. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak a tanítói könyvtár állományának gyarapodásáról.

1899
* A Fejérmegyei Tanítótestület helyiségének címe: Iskola utca 1. A 176 tagú egyesület könyvtárában ekkor 844 mű volt.
* Az 1867-ben alapított Vörösmarty Kör helyiségének címe: Nádor utca. A 400 tagú egyesületnek ekkor 970 kötetes könyvtára volt.
* Létrejött az 1859. december 4-én alakult Fejérmegyei Gazdasági Egyesület könyvtára. Székhelye ekkor: Kórház utca 1.
Ismert könyvtáros: Schier Lajos (1901-1902); Ármos Jenő (1909-1912).
* A Székesfejérvári Déli-vasúti Műhely Dalegylete helyiségének címe: Budai út 18. A 36 műkedvelő és 215 pártoló tagú egyesület zeneműtára ekkor 700 művet tartalmazott.

Ebben az évben jelent meg:
* A székesfehérvári Vörösmarty-Kör könyvtárának betűsoros jegyzéke az 1899-ik évben. Összeállította Kolonics Lipót. Székesfehérvár, 1899, Csitáry Ny. 23 p.
* A székesfehérvári m. kir. állami főreáliskola ifjusági könyvtárának leltára. V-VIII. osztály. Székesfehérvár, 1899. 57 p.

1899. január 7.
A Palotakülvárosi Olvasókör e napi közgyűlésén elhangzottak szerint a kör könyvtára 2919 műből állt, 4538 kötetben.

1899. november 1.
Az I. kerületi kultúrmérnöki hivatal székhelyét a földmívelésügyi miniszter Székesfehérvárra helyezte át. A Fejér megyei könyvtári minerva szerint a hivatalnak (később M. Kir. Kultúrmérnöki Hivatal; Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság) a kezdetektől volt könyvtára.

1899. november 9.
A Tóvárosi Olvasókör a Budai úton lévő új helyiségében lévő könyvtárát nov. 9-én du. 2 órakor nyitotta meg. A könyvtár hetenként kétszer, egy-egy órára tartott nyitva.

1899/900
E tanévi értesítő utal arra, hogy az 1864 októberében megnyílt Ferenc József Nőnevelő Intézet könyvtára ebben az évben is jelentősen gyarapodott. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak az intézet könyvtárai állományának gyarapodásáról.

1900
* A Szent-Ferenc-rendi kolostor könyvtárának állománya 1815 kötet (ezek között 6 ősnyomtatvány és több régi magyar nyomtatvány) egy teremben elhelyezve, egy személyre berendezett olvasóhelyiséggel. Volt tárgyi katalógusa. Használók részére szükség szerint volt nyitva.
* A püspöki könyvtár állománya 10 000 kötet, ezek között 250 ősnyomtatvány. Két teremben volt elhelyezve.
* A Felsővárosi Olvasókör székhelye ekkor: Vásártér 23. sz., Obermayer-féle vendéglő.
* A Vörösmarty-kör könyvtárának állománya 1200 kötet, egy teremben elhelyezve. Betűrendes katalógussal rendelkezett. Használók számára minden hétfőn délután kikölcsönzés végett tartott nyitva.

Ebben az évben jelent meg:
* A székesfejérvári Felsővárosi Olvasó-kör könyvjegyzéke. Székes­fejérvár, 1900. 15 p. - A könyvtár állománya 567 mű volt 799 kötetben.
* A Székesfejérvári Tóvárosi Olvasó-kör könyvtári jegyzékének pótfüzete és az 1900. évben megerősített alapszabályai. Székesfejérvár, 1900. 13 p.

1900. március
A Székesfejérvári Tóvárosi Olvasókör módosított alapszabályait a belügyminiszter bemutatási záradékkal látta el.

1900. szeptember 12.
A Tóvárosi Olvasókör ettől a naptól kezdve telefonnal rendelkezett.

1901
* A Szent-Ferenc-rendi kolostor könyvtárának állománya mintegy 2000 kötet volt, köztük 6 ősnyomtatvány és több régi magyar nyomtatvány, egy teremben elhelyezve, egy személyre berendezett olvasóhelyiséggel. Volt szaklajstroma. Használók számára szükség szerint nyitva állt. Csupán adományozás útján gyarapodott.
* A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület könyvtárát adománnyal a Földmívelésügyi Minisztérium gyarapította. Állománya 186 kötet egy szekrényben elhelyezve. Volt leltára és írott katalógusa. A tagok részére kikölcsönzés céljából mindennap du. 3-tól 5-ig tartott nyitva.

Ebben az évben jelent meg:
* A Ciszterci Rend Székesfehérvári Kath. Főgymnasiuma ifjusági könyvtárának betűsoros jegyzéke az 1901-ik évben. Székesfehérvár, 1901. 55 p.
* Velinszky Ferenc: A Fejérmegyei Tanítótestület könyvtárának leltári jegyzéke. Székesfehérvár, 1901. 29 p. - A leltár 879 művet ír le 1258 kötetben.
* A Nt. Mezőföldi ev. ref. Egyházmegye lelkészi könyvtárának jegyzéke. megbízásból rendezték Csizmadia Lajos, Babay Kálmán, Miklós Géza. Sajtó alá rendezte Babay Kálmán. Székesfehérvár, 1901. Számmer Imre Könyvnyomtató Intézetéből. 40 p.
* A székesfehérvári Vörösmarty-kör könyvtárának betűsoros jegyzéke. == A Vörösmarty-kör 1900/1901. évben. Székesfehérvár, 1901. p. 17—37.
* A székesfehérvári Felső Kereskedelmi Iskola ifjúsági könyvtárának jegyzéke 1901. Székesfehérvárott, 1901. 14 p.

1901. február 17.
* A Palotakülvárosi Olvasókör helyisége ekkor: Tobak utca 7. sz., Horváth Mihály-féle vendéglő.
* A Székesfehérvári Református Dalkör az iskolaépület dísztermében szavalatokkal és felolvasással egybekötött dalestélyt rendezett. A bevétel tiszta nyereségét az ifjúsági könyvtáruk javára fordították.

1901. április
A belügyminiszter bemutatási záradékkal látta el a Székesfehérvári Kereskedő Ifjak Egyesülete alapszabályait.
Ismert könyvtáros: Angenstein Gyula és Roth Mór (1901); Róth Manó és Stern Miksa (1902); Füzesséry Pál (1903-1904); Kaufmann Pál és Singer József (1905-1906).

1901. május
A belügyminiszter bemutatási záradékkal látta el a Székesfehérvári és Fejér vármegyei Tisztviselők és Hivatalnokok Otthona alapszabályait. (Későbbi névhasználatok: Székesfehérvári Köz- és Magántisztviselők Otthon Köre; Magántisztviselők Otthon Köre)
Ismert könyvtáros: Horváth Ferenc (1902-1903); Gerbán Ferenc (1905); Fodor Mór (1906).

1902
* A Szent-Ferenc-rend kolostorának könyvtárában mintegy 2200 kötet volt, köztük 6 ősnyomtatvány és több régi magyar nyomtatvány, két teremben elhelyezve. Használók számára szükség szerint nyitva állt.
* A Székesfejérvári Déli-vasúti Műhely Dalegylete helységének címe: Széchenyi u. 3.
* Megalakult a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesületének székesfehérvári csoportja (később Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének Székesfehérvári Kerülete). Júniusban már több mint száz kötetes könyvtáruk volt. Könyvtáruk 1943-ig működött.
Ismert könyvtáros: Tauz István és Pavolka Irma (1933); Kováts József és Jeskó József (1934); Jeskó József és Tauz István (1935); Tauz István (1936-1939).
* A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület könyvtárának állománya 250 kötet, egy szekrényben elhelyezve. Volt leltára és írott katalógusa. A tagok részére minden nap du. 3-tól 5-ig nyitva állt.
* A Fejérvármegyei Tanítótestület könyvtárának állománya 900 kötet, egy teremben elhelyezve. Csak az egyesület tagjai használhatták.
* A Vörösmarty-kör könyvtárának állománya 1045 kötet, négy szekrényben, külön teremben elhelyezve. Volt leltára és nyomtatott katalógusa. Kikölcsönzés céljából minden hétfőn du. 5-től 6-ig nyitva állt. Ebben az évben 341 kötetet kölcsönöztek ki könyveiből.

1902. január 11.
E napi sajtóhír szerint a Székesfehérvári Zenekedvelő Egyesületnek ekkor 800, legnagyobb részt klasszikus számból álló kottatára volt.

1902. január 19.
A Székesfehérvári Felsővárosi Olvasókör közgyűlése elfogadta, hogy a kör neve Székesfehérvári Felső- és Vízivárosi Olvasókör legyen.

1902. február 1.
A Székesfejérvári és Fejérmegyei Tisztviselők és Hivatalnokok Otthona saját helyiségeiben (Szarka utca 6. sz.) farsangi mulatságot rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk javára fordították.

1902. december 24.
A városi közkönyvtár néhai Nemsits Gyula városi pénzügyi tanácsos hagyatékából 183 kötettel gyarapodott. Állománya ezzel együtt 724 kötet, a főjegyzői hivatalban elhelyezve, amely egyszersmind olvasóhelyiségül is szolgált. Volt betűrendes katalógusa. A könyvtárt mindenki használhatta.

1903
Ebben az évben jelent meg:
M. kir. sz.-fehérvári 17. honv. gy. ezred tiszti könyvtára. Könyvjegyzék a tiszti könyvtárban levő művekről. Székesfehérvár, 1903. 74 p.

1903. február 22.
A Székesfehérvári Katholikus Legényegylet rendes évi közgyűlésén elhangzottak szerint könyvtáruk 365 kötetből állt.

1903. június
A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesületének székesfehérvári csoportjának könyvtára ekkor 108 kötetből állt, de ennek harmadrésze sem érdemelte meg a könyv elnevezést. A könyvszekrényben lévő könyvek a Lakatos utcai Bruckmüller vendéglőben voltak elhelyezve.

1903. szeptember 20.
A Székesfehérvári Famunkások Szakegylete Varga István Alsó-Királysor 2. sz. alatti vendéglőjében zártkörű szüreti mulatságot rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk javára fordították. A szakegylet alapszabályait a belügyminiszter a következő év májusában láttamozta.

1904
* A Székesfehérvári Iparos Ifjak Önképző Köre székhelye ekkor: Vörösmarty tér 1. sz.
* A Székesfehérvári Katholikus Legényegylet saját háza a Távirda u. 6. sz. alatt volt.
* A Felső- és Vízivárosi Olvasókör könyvtára hetenként egyszer, két órára tartott nyitva.

Ebben az évben jelent meg:
A Magy. Kir. VI. számu Csendőr Kerület legénységi könyvtárának alapszabálya és könyvjegyzéke 1904. Székesfehérvár, 1904. 28 p.

1904/05
Ebben a tanévben keletkezett a város elemi iskoláinak rendszeresen fejlesztett központi tanítói könyvtára.

1905
Ebben az évben jelent meg:
* A ciszterci rend székesfehérvári tanári könyvtárának címjegyzéke szakok szerint csoportosítva. [1. rész.] Összeállította Chinorányi Ede könyvtáros. == A Ciszterci Rend Székesfehérvári Kath. Főgimnáziumának értesítője az 1904-5. iskolai évről. Székesfehérvár, 1905. p. 28-98.
* A székesfehérvári Felső Kereskedelmi Iskola ifjúsági könyvtárának jegyzéke. 1905. Székesfehérvár, 1905. 27 p.

1905. július 11.
Miklós Géza lelkész rendezte a Mezőföldi Református Egyházmegye könyvtárát. A helyesbített könyvtári jegyzéket az év őszén az egyházmegye minden anyagyülekezeti lelkésznek megküldte.

1905. augusztus 3.
A Székesfehérvári Keresztény Munkás Egyesület a Katholikus Legényegylet helyiségében (Távirda utca 6. sz.) nyári táncvigalmat rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk javára fordították. (Az egyesület alapszabályait még februárban láttamozta a belügyminiszter.)
Ismert könyvtáros: ifj. Németh János (1906-1911); ifj. Horváth István (1908); Oláh Péter (1912-1914).

1906
Ebben az évben jelent meg:
A ciszterci rend székesfehérvári tanári könyvtárának címjegyzéke szakok szerint csoportosítva. [2. rész.] Összeállította Chinorányi Ede könyvtáros. == A Ciszterci Rend Székesfehérvári Kath. Főgimnáziumának értesítője az 1905-6. iskolai évről. Székesfehérvár, 1906. p. 29-115.

1906. január 28.
A Tóvárosi Olvasókör e napi rendes évi közgyűlésén elhangzottak szerint könyvtáruk 2416 műből, mintegy 5000 kötetből állt. Az olvasókörnek 253 rendes tagja és 137 olvasó- és vidéki tagja volt.

1906. május
Megalakult a Székesfehérvári Keresztény Kereskedelmi Alkalmazottak Köre. Alapszabályait szeptember láttamozta a belügyminiszter. Ugyanebben a hónapban, a Belvárosi Katholikus Kör kerthelyiségben és a Szent István-teremben a kör tekeversennyel, prológ-, monológ-, színdarab- és tánccal egybekötött zártkörű őszi mulatságot rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét a létesítendő könyvtáruk javára fordították.
Ismert könyvtáros: Pétermann Jakab és Auerbach Ferenc (1906); Világosy Jenő és Névery Károly (1910); Világossy Jenő. és Duráti K. (1911); Tóth István és Smohay Ferenc (1918); Schmidt Károly és Tinódi Sebestyén (1919); Szekeres Ferenc és Szeitl József (1921-1922);Segesdy József és Dudinszky Rudolf (1924); Aschenbrenner Ferenc és Arany István (1925); Arany István és Szabó András (1926); Arany István és Hollóssy Ferenc (1927); Kugler László és Opálka István (1928); Homolya Jenő és Andrey József (1929); Elbert János és Oszterling Viktor (1931); Arany József és Petró János (1933); Vágner Győző és Sándorovits Béla (1937); Csitkey József és Pethő János (1939).

1906. június 17.
A Magyarországi Vas- és Fém­munkások Országos Szövetségének Székesfehérvári Csoportja a Fehérló vendéglő udvari helyiségében (Vásártér 32.) zártkörű juniálist rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk javára fordították. Ismert székhelyük: József u. 7. (1927-1928); Kígyó u. 9.(1929-1937).

1906. november 8.
Az 1900-ban alakult Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének Székesfehérvári Csoportja a Bástya u. 3. sz. alatt lévő helyiségében zártkörű táncmulatságot tartott. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk javára fordították.
Ismert könyvtáros: Berkovits József és Weisz József (1924-1925); Berkovis ózsef, Weisz József, és Spitzer Lajos (1926-1928); Salla Imre és Komjáthy István (1929); Róth József, Stern Ernő (1931-1934).

1907
* Ebben az időszakban a ciszterci rend székesfehérvári főgimnáziumi Mária-kongregációja is rendelkezett saját könyvtárral.
* A Fejérmegyei Tanítótestület állománya a tanév végén 1264 mű volt 1333 kötetben. Forgalma csekély, mivel a kültagok nehezen jutnak el a könyvtárba. 

Ebben az évben jelent meg:
M.-kir. székesfehérvári honvéd gyalogezred tiszti könyvtára. Könyvjegyzék a tiszti könyvtárban levő művekről. Székesfehérvár, 1907. 109 p.

1907. február 2.
Az 1905. márc. 25-én megalakult Székesfehérvári Iparoskör a Szent István teremben bált rendezett. A bevétel tiszta jövedelmének felét az ipartestületi ház ügyére, másik felét a létesítendő ipari szakkönyvtár létrehozására kívánták fordítani.
Ismert könyvtáros: Hollósy Ferenc és Vida Elek (1907); K Horváth Ferenc és Kertész Ferenc (1933-1936); Kertész Ferenc (1937); Schlezák János (1939).

1907. március 2.
E napi sajtóhír szerint a Tóvárosi Olvasókör könyvtára rendezés és selejtezés alatt áll, a könyvtáros kéri a kör tagjait, hogy a náluk levő könyvtári könyveket folyó hó 6-án adják le.

1907. március 17.
A Tóvárosi Olvasókör egyesült a Vörösmarty Körrel. Az új egylet Vörösmarty Kör néven működött tovább. A belügyminiszter a következő év júniusában láttamozta a Tóvárosi Olvasókörnek a Vörösmarty Körbe való beolvadását.

1907. április 28.
A Székesfehérvári Katholikus Kör közgyűlésén elhangzottak szerint a felsővárosi fiók-kör tagjai kilenc lapot járattak, könyvtáruk 380 kötetből állt. A palotavárosi fiók-kör tagjai több, jóirányú lapot olvastak és 472 kötetből állt könyvtáruk. A tóvárosi fiók-kör könyvtárának állománya 491 kötet. A vízivárosi fiókkör könyvtára 315 műből állt. A belvárosi fiókkör könyvtára már 400 kötetnél több könyvből áll, a könyvek jegyzékét és a könyvtári szabályzatot a könyvtáros a nyár folyamán fogja elkészíteni.

1907. május 19.
A vasúti munkások országos szövetsége helyi csoportja a városi színházban jótékony célú színielőadást tartott. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk javára fordították.

1908
A Dunántúli Közművelődési Egyesület 165 kötetes vándorkönyvtárt helyezett el a Szent György Közkórházban, a nem fertőző betegek részére. A könyvtár a gondnoki hivatalban, a felvételi épület földszintjén kapott helyet. Volt nyomtatott katalógusa, hetente egyszer tartott nyitva. Használata díjtalan volt.
Ismert könyvtáros: Kirisits József gondnok (1909-1912).

1908. március 8.
A belvárosi katolikus körben tartotta alakuló gyűlését a Fejérmegyei Széchenyi Szövetség.
Ismert könyvtáros: Velinszky László (1908); Jávor Nándor (1908).

1908. július 21.
A mezőföldi református egyházmegye közgyűlésén Miklós Géza lelkészi könyvtáros jelentette, hogy Gergey Károly nyug. kir. ítélőtáblai bíró 212 darabból álló értékes könyvgyűjteményt ajándékozott az egyházmegye könyvtárának.

1909
* A Fejérmegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület könyvtárának állománya 1433 db, közte 46 kézirat és 769 oklevél.
* A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület könyvtárának állománya 412 kötet. Volt leltára és írott katalógusa. A tagok részére minden nap de. 9-től 12-ig nyitva állt.
* A Szent Ferenc-rendi zárda könyvtárának állománya 4166 kötet, amely a kolostor két termében volt elhelyezve. Szakkatalógusa volt. Kikölcsönzés céljából a házfőnök engedélyével bárki részére mindenkor díjtalanul rendelkezésre állt.
* Ebben az időszakban a ciszterci rend katolikus főgimnáziuma tanári könyvtárát igazgatói engedély alapján a közönség is használhatta.
* A Tóvárosi Olvasókörrel 1907-ben egyesült Vörösmarty-Kör könyvtárának állománya 980 mű 1100 kötetben, négy szekrényben, külön teremben elhelyezve. Leltára és nyomtatott katalógusa volt. Kikölcsönzés céljából minden hétfőn d. u. 5-től 6-ig nyitva állt.
* A Keresztény Kereskedelmi Alkalmazottak Köre könyvtárának állománya 65 mű, 96 kötetben, amely a kör helyiségében volt elhelyezve. Kikölcsönzés céljából a kör tagjai részére minden este 9-10-ig díjtalanul rendelkezésre állt. Ebben az évben 60 olvasó 105 kötetet kölcsönzött ki.
* Dunántúli Közművelődési Egyesület által a Szent György Közkórház nem fertőző betegei részére adományozott 165 kötetes vándorkönyvtárból ebben az évben 138-an 336 kötetet kölcsönöztek ki.
* A Fejérmegyei Tanítótestület könyvtárának állománya 1287 mű, 1402 kötet, egy teremben elhelyezve, ahol az egyesület tagjainak állandóan rendelkezésre állt. Ebben az évben 48 olvasó 273 kötetet kölcsönzött ki.
* A városi tisztviselők könyvtára néven szereplő, város által alapított könyvtár állománya 1500 kötet, amely a városháza egy külön szobájában volt elraktározva. A városi tisztviselők díjtalanul kölcsönözhetik könyveit, Ebben az évben 28 olvasó kölcsönzött.
* A Vörösmarty-kör könyvtárának állománya 980 mű, 1100 kötet, négy szekrényben, külön teremben elhelyezve. Volt leltára és nyomtatott katalógusa. Minden hétfőn du. 5-től 6-ig lehetett kölcsönözni, ebben az évben 540 kötetet kölcsönöztek ki.

Ebben az évben jelent meg:
* A cziszterczi rend székesfehérvári kath. főgimn. ifjúsági könyvtárának jegyzéke 1909. szeptember hó. Székesfehérvár, 1909. Csitári K. és társa kny. 92 p.
* A Magyar Szent Korona Országainak Vasutas Szövetsége Székesfehérvári Kerületének könyvtár jegyzéke. Székesfehérvár, 1909. 10 p.
* M. kir. székesfehérvári honv. gy. ezred tiszti könyvtára. Könyvjegyzék a tiszti könyvtárban levő művekről. II. sz. pótjegyzék. Székesfehérvár, 1909. 16 p.

1909. január 6.
Az iparos inasiskola kebelében fennálló „inas otthon“ tagjai, a felsővárosi kath. kör énekkara közreműködésével a Szent István teremben, színjátékkal egybekötött ünnepélyt rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét az inasotthon könyvtárának javára javára fordították.

1909. január 23.
A Kossuth-utcában, a régi postaház és proviant-ház helyén 680 négyszögölnyi területen az új pénzügyi palota és az Árpád-fürdő között épült meg a Vörösmarty-kör e napon megnyílt új épülete. Az emeleten, a jobb oldalon elhelyezett lépcsőházból nyílt az előszoba, azon túl volt az udvarra nyíló tágas, világos, bútorozott olvasó terem. Az utcára néző homlokzaton, az Árpád-fürdő mellett volt a könyvtárszoba, amely az orvosszövetség helyiségéül is szolgált.

1910
Ebben az évben jelent meg:
A Magy. Kir. VI. számu Csendőr Kerület legénységi könyvtára alapszabálya és könyvjegyzéke 1910. Székesfehérvár, 1910. 44 p.

1910. április 16.
Az e napi sajtóközlemény bemutatja az 500 munkást foglalkoztató déli vasúti műhelyt, amelynek élén Rauscher Béla főfelügyelő áll, aki a munkások számára 1000 kötetes könyvtárt hozott létre.

1910. május 15.
A Magyarországi Ácssegédek Országos Szakegyletének 3. számú csoportja a Bárány-vendéglő összes termeiben táncmulatságot rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét saját könyvtáruk javára fordították.

1910. szeptember
A hónap végén megjelent a Vörösmarty-kör könyvtárának új könyvjegyzéke:
A Vörösmarty-kör könyvtárának jegyzéke. Összeáll. Pék János és Vértes József. Székesfehérvár, 1910. 34 p.

1910. október 24.
A Vörösmarty-kör újjárendezett könyvtára ismét rendelkezésére állt a tagoknak. A könyvtárba beosztották a volt tóvárosi kör erre alkalmas könyveit is, úgy hogy a könyvtár most 2000 kötetet tartalmazott. A könyvtár kedden 3-4-ig és pénteken 4-5-ig lesz nyitva A be nem sorozott könyveket a kör részben a Szent György-kórháznak, részben a múzeumnak adományozta, a még megmaradt könyveket pedig a kör tagjai vásárolhatták meg.

1910. november 5.
Magántisztviselők Otthon Köre e napi ülésén kimondta felszámolását. A kör vagyonát a Kereskedelmi Csarnoknak akarják átadni.

1911
A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa 180 kötetes népkönyvtár adományozott az Országos Vasutasszövetség székesfehérvári kerületének.
Ismert könyvtáros: Szőcs János (1912).

Ebben az évben jelent meg:
Könyvjegyzék a székesfehérvári áll. s. községi felsőbb leányiskola ifjúsági könyvtáráról. III. és IV. oszt. Székesfehérvár, 1911. 13 p.

1911. április 23.
A Fejér és Tolnamegyei Gazdatiszti Kör évi rendes közgyűlésén elhangzottak szerint a kör könyvtára 65 műből állt.

1911. május 14.
Megnyílt a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum, könyvtárának állománya az év folyamán 639 kötetes gyarapodással 1433 kötetre (közte 46 kézirat, 769 oklevél) nőtt. A Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület alapszabályait a belügyminiszter a következő év szeptemberében látta el bemutatási záradékkal. A helyi szerzők rendszeresen megküldték műveiket a múzeumi könyvtárnak, amelynek 1945-ig a helyi nyomdák is megküldték nyomtatványaikat.

1912
* A püspöki szeminárium könyvtárának helye: Petőfi utca 2. Állománya 1233 mű 1975 kötetben. Rendelkezésre állt a tanári kar és növendékek részére kézikönyvtár gyanánt.
* A ciszterci rend katolikus főgimnáziuma tanári könyvtárát igazgatói engedély alapján a közönség is használhatta. Ebben az évben 21 olvasó 578 kötetet kölcsönzött ki. Az ifjúsági könyvtárból az 1911/12. tanévben 345 tanuló 4771 kötetet kölcsönzött ki.
* A községi felsőbb leányiskola könyvtárainak helye: Iskola utca. A tanári könyvtár rendelkezésre állt a tanártestület részére hetenként hétszer. Az ifjúsági könyvtár rendelkezésre állt az intézet növendékei részére hetenként hétszer. Ebben az évben 174 olvasó 1822 kötetet kölcsönzött ki.
* A városi tisztviselők könyvtára néven szereplő, város által alapított könyvtár állománya 1800 kötet, amely a városháza egyik külön szobájában volt elraktározva. Ebben az évben 40 olvasó használta.
* A Fejérmegyei Tanítótestület könyvtárának állománya 1333 mű, 1463 kötet, egy teremben elhelyezve. Ebben az évben 34 olvasó 238 kötetet kölcsönzött ki.
* A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület könyvtárának állománya 532 kötet. Volt írott katalógusa és leltárnaplója. A tagok részére naponta de. 9-től 12-ig nyitva állt.
* A Székesfehérvári Keresztény Kereskedelmi Alkalmazottak Köre könyvtárának állománya 83 mű 103 kötetben. Kölcsönzési idő a tagok számára keddenként este 9-től 10-ig tartott.
* A Vörösmarty-kör könyvtárának állománya 1204 mű, 1750 kötet, tizenkét szekrényben elhelyezve. Volt nyomtatott katalógusa és leltárnaplója.
* Dunántúli Közművelődési Egyesület által a Szent György Közkórház nem fertőző betegei részére adományozott 165 kötetes vándorkönyvtárból ebben az évben 262-en 1080 kötetet kölcsönöztek ki.
* A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által az Országos Vasutas Szövetség Székesfehérvári Kerületének 1911-ben adományozott könyvtár a Deák Ferenc u. 16. sz. alatti kerületi otthonban volt elhelyezve. Állománya 474 kötet. Volt nyomtatott katalógusa. Ebben az évben 37-en 747 kötetet kölcsönöztek ki.

Ebben az évben jelent meg:
A m. kir. székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred tiszti könyvtára. 1912. Könyvjegyzék. Székesfehérvár, 1912. 2 db. I. A. csoport. Katonai művek. 31 p. I. B. csoport. Általános érdekű művek. 80 p.

1912. február 18.
A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesületének Székesfehérvári Csoportja ifj. Latzkovits Béla vendéglőjének összes termeiben zártkörű farsangi táncmulatságot rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét saját könyvtáruk javára fordították. A csoport székhelye az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején: Palotai u. 31.

1912. március 19.
E napi sajtóközlemény szerint Székesfehérvári Déli Vasúti Műhely dalegyletének 2600 kötetből álló könyvtára van.

1912. május 27.
A székesfehérvári felsővárosi róm. kath. dalárda a Vinkóczy-féie vendéglőben zártkörű, hangversennyel egybekötött táncvigalmat rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét saját könyvtáruk javára fordították.

1912. augusztus 1.
E napon nyílt meg, és aug. 3-án kezdte meg működését a szakkönyvtárral rendelkező Törvényhatósági Vegyvizsgáló Állomás.

1912. december
Az Iskola utcában elhelyezett Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum könyvtára ekkor 1753 db-ból áll.

1912/13
A város elemi iskoláiról szóló igazgatói jelentés szerint a tanítótestület kétféle könyvtárral rendelkezett. Mindegyik iskolának volt külön könyvtára, amelybe csak szakkönyveket és tudományos műveket vásárolnak és volt egy központi könyvtára, amelyben a fentieken kívül szépirodalmi művek is vannak. A központi könyvtár az igazgató kezelése alatt állt, ekkor 410 kötetet tartalmazott. A 11 községi elemi iskola ifjúsági könyvtárának állománya együttesen 2839 mű volt 3031 kötetben.

1913. január 29.
A Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum a Múzeumok és Könyvtárak Országos főfelügyelősége felügyelete alá került.

1913. február 2.
A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyletének Székesfehérvár Csoportja a Szüts István vendéglő termeiben zártkörű jelmezes álarcosbált rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk javára fordították. A helyi csoport az 1930. évig szerepelt a Székesfehérvári naptárban.

1913. március 14.
A Székesfehérvári Belvárosi Katholikus Kör választmányi ülése arról határozott, hogy mivel az alapszabályok 7. §-a értelmében a körnek nők is lehetnek pártoló tagjai, átengedi nekik a mostani klubhelyiségét, rendelkezésükre bocsájtja könyvtárát.

1913. április 9.
A Palota-külvárosi Olvasókör 40. évi díszközgyűlésén elhangzottak szerint a könyvtár állománya 1119 mű 1550 kötetben. A könyvtár nemcsak szépirodalmi, hanem gazdag történelmi, sőt közismereti tudományos műveket is tartalmazott.

1913. július 10.
A mezőföldi egyházmegye közgyűlésén Miklós Géza lelkészi könyvtáros a közel 4000 kötetes könyvtár 1912 júliusa és 1913 júniusa közötti gyarapodását ismertette. A közgyűlés jegyzőkönyve közölte a 93 tételt (szerző, cím).

1913. július 27.
A függetlenségi kör tóvárosi fiókja e naptól kezdődően tekeversenyt rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk alapja javára fordították.

1913. szeptember 1.
Megnyílt a Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesületének zeneiskolája. A Petőfi utcai ház első emeletét elfoglaló, korszerűen berendezett iskolában külön könyvtártermet alakítottak ki.

1914
Ebben az évben jelent meg:
* M. Kir. Székesfehérvári 17. Honvédgyalogezred Tiszti Könyvtára. Pótkönyvjegyzék. A. és B. csoport. Székesfehérvár, [1914]. 7 p.
* Könyvjegyzék a Székesfehérvári Belvárosi Katholikus Körnek az 1914. év folyamán szerzett könyveiről. Szépirodalom és tudományos művek. [Székesfehérvár, 1914.] 11 p.

Valószínűleg ebben az évben jelent meg:
A székesfehérvári B. Margitról nevezett leánykongregáció könyvtárának jegyzéke. [1914?] 8 p.

1914. szeptember 1.
Megnyílt a katolikus Tanítók Háza Fiúinternátusa (Palotai u. 27.). Az intézet célja a szerényebb anyagi viszonyok között élő katolikus ifjak, elsősorban az egyházmegyei római katolikus tanítók és kántorok középiskolás fiai számára bentlakásos otthont nyújtson. A 32 növendék tanulmányi ismeretének bővítésére az intézeti könyvtár szolgált.

1914. október 10.
E napi sajtóhír szerint mivel a Székesfehérvári és Megyei Kiskereskedők Társulata kórházul rendezte be olvasótermét, kérte a város vezetését, hogy ideiglenesen engedje át olvasóterem céljaira a színházi cukrászdát.

1914. november
A Vörösmarty Kör helyiségeit katonai ispotály foglalta el, a könyvkölcsönzés szünetelt. A kint levő könyveket a felsőkereskedelmi iskol épületében, minden nap 11-12 között lehetett visszaadni.

1915. július 29.
Miklós Géza, lelkészi könyvtárnok a mezőföldi egyházmegye közgyűlésén beterjesztette jelentését a könyvtár gyarapodásáról, mely szerint évi szaporulat 72 mű volt 115 kötetben. A közgyűlés jegyzőkönyve közölte a gyarapodás tételeit.

1916
A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesületének székesfehérvári csoportjának könyvtárát ettől az évtől a tanoncok is használhatták. A könyvtár a Budai úti Latzkovits-féle vendéglőben volt elhelyezve.

Ebben az évben jelent meg:
A székesfehérvári Ciszterci R. Kath. Főgimnázium ifjúsági könyvtárának jegyzéke. Székesfehérvár, Debreczenyi István könyvnyomdája, 1916. 62 p.

1916. január 16.
Elhunyt Károly János nagyprépost, aki 1885-1888 között a székesfehérvári szeminárium igazgatója volt. Hatalmas könyvtára, melyről nyomtatott katalógust készíttetett, 1918-ban a szeminárium épületén földszintjén volt elhelyezve.

1916. március
Ebben az időszakban a Székesfehérvári és Megyei Kiskereskedők Társulatának helyisége Nagy Sándor u. 1. szám alatt volt.

1916. augusztus 15.
Miklós Géza lelkészi könyvtáros a mezőföldi egyházmegye közgyűlésén beterjesztette jelentését a 3385 tételes lelkészi könyvtár leltári gyarapodásáról, amely 42 szerzőtől 46 mű volt, 81 kötetben. A közgyűlés jegyzőkönyve közölte a gyarapodás tételeit.

1917 után
Ez év után jelent meg:
A székesfehérvári B. Margitról nevezett leánykongregáció könyvtárának jegyzéke. Székesfehérvár, [1917 után]. 8 p.

1918. szeptember 24.
A Székesfehérvári Keresztény Kereskedelmi Alkalmazottak Köre öt évi kényszerpihenő után újból megkezdte működését.

1918. október 13.
Befejeződött a Vörösmarty kör könyvtárának rendezése, így a könyvtár - eredeti helyén - minden pénteken 3 és 4 óra között újra a tagok rendelkezésre állt.

1919. március-augusztus
A Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörösmarty Kör könyvtárából sok könyv eltűnt, sokat meg is csonkítottak.

1919. október 8.
E napi sajtóhír szerint a Tanácsköztársaság alatt a Székesfehérvári Keresztény Kereskedelmi Alkalmazottak Köre könyvtára majdnem teljesen elpusztult. A kör vezetősége a közönséghez fordult, kérve, hogy nélkülözhető könyveiket ajándékozzák a körnek.

1919. október 19.
E napi sajtóközlemény szerint az 1918-ban a püspöki szeminárium épületében székelő és a Tanácsköztársaság alatt betiltott Keresztény Nők Szövetsége, a székesfehérvári róm. kath. egyházközség szociális karitatív szakosztálya közgyűlést tartott.
Ismert könyvtáros: Pállfy Zsuzsa (1919-1922); Pálffy Zsuzsanna és Klincsek Auróra (1928).

1920
Megalakult a Székesfehérvár és Vidéke Méhészeti Egyesület. Az egyesület megalakulásától kezdve rendelkezett könyvtárral. Az egyesület meglétét 1943-ig folyamatosan közölte a Székes-Fejérvári naptár című kiadvány.
Ismert könyvtáros: Plentner János (1924-1925); Stephanek Jenő (1926-1929); Antal Ferenc (1931-1939).

1920. augusztus 15.
E napi sajtóközlemény szerint a Palotakülvárosi Olvasókör könyvtára e napon újra megnyílik tagjai számára.

1921
Ebben az időszakban a Palotavárosi olvasókör könyvtára hetenként egyszer, két órán át tartott nyitva.

Ebben az évben jelent meg:
Klökner Péter Modern Kölcsönkönyvtárának jegyzéke. Sz.-Fehérvár, 1921. 16. p. - A szépirodalmi műveket tartalmazó kiadvány 437 művet sorol fel több mint 700 kötetben.

1922
* Ebben az időszakban a Székesfehérvári és Megyei Kiskereskedők Társulatának helyisége a Magyar Király Szállodában volt.
* A Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület múzeumának székhelye ebben az időszakban: Ybl Miklós u. 16.

Ebben az évben jelent meg:
A "Boros"-féle Kölcsönkönyvtár fióküzletének könyvjegyzéke. Budapest, 1922. 27 p. - A budapesti székhelyű kölcsönkönyvtár Városház tér 2. sz. alatt lévő székesfehérvári fiókjának jegyzéke 917 magyar, illetve 327 idegen nyelvű művet tartalmazott. A könyveket - vasárnap kivételével - naponta lehetett cserélni. 

1922. január 1.
Ettől az időponttól kezdve az 1938 végéig terjedő több mint másfél évtizedes időszakban a Magyarországi Famunkások Szövetségének 1906-ban alakult helyi csoportja az 1930-as évek végéig könyvtárat tartott fenn. Ismert székhelyük: Alsókirálysor 2. (1927); Horthy Miklós tér 23. (1934); Kígyó u 9. (1934-1937); Fekete Sas (1939).

1922. október
A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesületének székesfehérvári csoportja könyvtárának állománya ekkor: szépirodalom 467 kötet, történelmi munka 16 kötet, orvosi mű 9 kötet, folyóiratok 337 kötet, szakkönyvek 13 kötet, egyesületi és szakmozgalmi könyv 4 db, német könyv 7 és 74 füzet.

1924
* Az 1919-ben alakult Fejérvármegyei Széchenyi Szövetség ismert székhelye: Petőfi u. 2. /Szeminárium/ (1924-1927); Budai út 8. /Latzkovits vendéglő/ (1928-1929).
Ismert könyvtáros: Kiss Dezső (1924); Demeter Zoltán (1925-1929).
* Ettől az évtől kezdve a Székesfejérvári Katholikus Kör székhelye a Székes-Fejérvári naptár szerint : Szögyény Marich u. 1.

1925
* Az 1899-ben alapított Országos Orvosszövetség Fejérmegyei Fiókjának könyvtárosa 1925 és 1928 között dr. Szucsek László volt.
* A Székesfehérvári Vasúti Tisztviselők Körének székhelye 1925 és 1942 között a Lövölde u. és Pálya u. sarkán volt.
Ismert könyvtáros: Mück Oszkár (1925-1928); Berkes Béla (1929-1931); Lavotha János és Szakáts Lajos (1933-1936); Patakfalvi József, Gedai József (1937-1939).
* Ebben az időszakban a Székesfehérvári Keresztény Kereskedő Alkalmazottak Körének székhelye: Szőgyény Marich u. 1.
* Ebben az időszakban a Székesfehérvári Déli Vasúti Dalegylet helyisége a déli vasúti munkásétkezde, könyvtári állománya 1800 kötet, csütörtökönként 15.30-tól 16.30-ig tartottak könyvtári órát.

1925/26
Az 1920 szeptemberében megnyílt Székesfehérvári M. Kir. Állami Polgári Fiúiskola (később Székesfehérvári M. Kir. Állami Gróf Klebelsberg Kunó Polgári Fiúiskola, Székesfehérvári Állami Polgári Fiú- és Leányiskola és II. sz. Önálló Állami Általános Iskola, II. Számú Állami Általános Iskola, Marx Téri Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola) e tanévi értesítője szerint a tanév végén a tanári könyvtár állománya 224 db, az ifjúsági könyvtáré 398 db volt. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak az iskola könyvtárai állományának gyarapodásáról.

1926
Székháza lett az 1925-ben megalakult Székesfehérvári Építőmunkások Szövetkezetének a Kígyó u. 9. szám alatti épületben, ahol könyvtárukat is elhelyezték.

Ebben az évben jelent meg:
A székesfehérvári Vörösmarty-kör könyvtárának 1926. évi könyvjegyzéke. Székesfehérvár, 1926. 40 p.

1928
* A könyvtárral rendelkező Székesfehérvári Kereskedelmi Csarnok Társaskör és Érdekképviselet székhelye ekkor a Vörösmarty Színház Nádor utcai frontjára, valamint két oldalutcára nyíló termek.
* Klökner Péter hirdette a püspöki palotával szemben lévő könyv-, zenemű- és papírkereskedését és kölcsönkönyvtárát.

Ebben az évben jelent meg:
* A székesfehérvári Vörösmarty-kör könyvtárának 1928. évi könyvjegyzéke. Összeáll. Dévay József Róbert. Székesfehérvár, 1928. 49 p. - A jegyzék összesen 2907 db könyvet tüntet fel.
* Ulmann Imre Kölcsönkönyvtára, Székesfehérvár. Székesfehérvár, [1928]. 48 p. - Katalógus.

1929
* Az 1913-ban alakult, s az 1930-a 40-es években a Vásártéren, illetve a Horthy Miklós téren lévő Téli Gazdasági Iskolában helyet kapó Székesfehérvári Gazdakör könyvtári tisztségviselőjéről az 1930. évre szóló Székesfehérvári naptárban történik először említés.
Ismert könyvtáros: Papp János (1929-1930); Papp János és Fodor Papp Sándor (1931-1935).
* Az 1926-ban alakult Székesfehérvári és Fejérmegyei Protestáns Kör székhelye: Széchenyi u. 20. sz.
Ismert könyvtáros: Dévay József (1929-1931); Szűcs Károly (1933-1939).
* Megalakult a Maroshegy és Környékének Polgári Olvasóköre. Hivatalos helyisége Kalmár Sándor vendéglőjében volt. Az olvasókörnek saját felszerelése, italmérése és 250 kötetből álló könyvtára volt.

1929. augusztus 8.
A város törvényhatósági bizottsága megvásárolta a városi könyvtár számára Dévay József 410 kötetes klasszika-filológiai gyűjteményét.

1929. október 6.
Ünnepélyesen megnyílt az előző évben új épületébe költözött Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület múzeuma.
Ismert könyvtáros: Dormuth Árpád (1929-1938).

1930
* A Ferences rendház könyvtára főleg teológiai munkákból állt. Állománya 4357 kötet a folyóiratokkal együtt. Volt alapleltára és szaklajstroma.
* A Fejérmegyei Tanítótestület könyvtárában ekkor 995 mű volt 1487 kötetben.
* A Vörösmarty Kör könyvtárának ez évi rendezése során az 1869-1925 közötti folyóiratokat (13 féle folyóirat 404 kötetét) a kör letétbe helyezte a Székesfehérvári Múzeumban. A rendezést követően a könyvtár hétfőként 4-től 6-ig állta a tagok rendelkezésére.
* A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület könyvtárának állománya 763 kötet. Volt leltára és írott katalógusa. Tagjai részére naponta de. 9-től 12-ig tartott nyitva.
* Az 1920-ban új épületbe költözött törvényhatósági vegyvizsgáló állomás szakkönyvtára ekkor 300 kötetes volt.
* A városi könyvtár könyvei a városi tanácsteremben és az egyes hivatali helyiségekben lévő könyvszekrényekben voltak elhelyezve. A városi tisztviselők, törvényhatósági bizottsági tagok és mindazon székesfehérvári egyének részére, akik tudományos munkálkodást óhajtottak folytatni, díjtalanul állt rendelkezésre. Állománya kb. 32 000 kötet.

Ebben az évben jelent meg:
* Székesfehérvári Felső- és Vízivárosi Olvasókör könyvjegyzéke. Székesfehérvár, 1930. 24 p. - A könyvtár állománya 1012 mű volt 1525 kötetben.
* A székesfehérvári Vörösmarty-Kör könyvtárának 1930. évi könyvjegyzéke. Összeállította Varga Gábor a kör könyvtárosa. Székesfehérvár, 1930. 51 p.

1931
Ebben az évben jelent meg:
Klökner Péter modern kölcsönkönyvtárának jegyzéke. Székes-fehérvár, 1931. 32 p.

1932
Ebben az évben jelent meg:
A Székesfehérvári Kereskedelmi Csarnok könyvtára. Könyvjegyzék 1932. év. Székesfehérvár, 1932. 48 p. - A Társaskör könyvtárának állományába ekkor 2160 mű és 8 féle folyóirat 34 évfolyama volt megtalálható.

1932. január
Móricz Zsigmond riportjából ismeretes, hogy a Vásár téren lévő M. Kir. Téli Gazdasági Népiskola iskolai könyvtárában megvoltak a Rádiós gazdasági előadások című sorozat tagjai, továbbá 150 db könyv a Földmívelésügyi Minisztérium ajándékaként.

1933
* Megszűnt a Székesfejérvári Róm. Kath. Tanítók Egyesülete. Kb. 1000 kötetből álló könyvtárát - két könyvszekrénnyel együtt - a tanügyi hatóság a városi könyvtárnak adományozta.
* A Palotakülvárosi Olvasókör helyisége ekkor: Sziget u. 1.
* A Felső- és Vízivárosi Olvasókör székhelye ekkor: Horthy Miklós tér 23. sz.
* A Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum könyvtárában a könyvek és füzetek törzsállománya 5227 db volt,és 631-gyel gyarapodott. A 3955 darab aprónyomtatvány 1009 db-bal lett több, a 93 darabos térképgyűjtemény 21-gyel növekedett.
* Ebben az évben alakult meg a Székesfehérvári Izraelita Ifjúsági Egyesület.
Ismert könyvtáros: Weisz Lajos tanító és Singer Gyula (1938-1939).

Ebben az évben jelent meg:
Címtár a Ciszterci Rend székesfehérvári Szent István reálgimnáziumban a tanári könyvtár 27 évi szaporulatáról. Bev., és összeáll. Polgár Iván. Székesfehérvár, 1933. 83 p. - Különlenyomat a Ciszterci Rend székesfehérvári Szent István reálgimnáziumának 1932-33. évi értesítőjéből.

1933. szeptember 18.
A város törvényhatósági bizottságának kisgyűlése jóváhagyta a Székesfehérvár szab. kir. város nyilvános könyvtárának kezelési szabályzata című dokumentumot.

1933. október
A Magyarországi Vas és Fémmunkások Szövetségének 1906-ban alakult székesfehérvári csoportjának könyvtára ekkor 455 kötetes állománnyal rendelkezett.

1933. október 13.
Székesfehérvár 7368 kötetes nyilvános könyvtárát (városi közkönyvtár) ünnepélyesen megnyitották a leánygimnázium egykori épületében (Szent Imre u. 2.), s minden kedden 15-től 17 óráig előbb havi 60, majd 30 fillér olvasódíj valamint egyszeri biztosíték ellenében az érdeklődők rendelkezésére bocsátották.

1934. április
Az Altiszti Kaszinó Egyesület könyvtárának a vallás- és közoktatásügyi miniszter 61 db könyvet adományozott.

1934. október 26.
E napi sajtóhír szerint a szárazréti katolikus kultúrháznak 144 kötetből álló könyvtárat ajándékozott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium.

1935
Az 1936. évre szóló Székes-Fejérvári naptárban egészen az 1943. évre szóló naptárig szerepel a Székesfehérvári Evang. Ifjúsági Egyesület. Székháza: Megyeház u. 17.
Ismert könyvtáros: Tóth Sándor (1935-1939).

Ebben az évben jelent meg:
Székesfehérvár sz. kir. város közkönyvtárának könyvjegyzéke. Szépirodalom és útleírás. Összeáll. Kiss Jenő. Székesfehérvár, [1935]. 64 p.

1935. február 10.
Az 1902-ben alakult Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének Székesfehérvári Kerülete által tartott évi rendes közgyűlésén elhangzottak szerint könyvtáruk állománya ekkor 1200 db könyv, 1 sakk és 1 dominókészlet volt. 

1935. június
László Jenő Nagy Sándor utca 2. szám alatti könyvesboltjában megnyílt a modern kölcsönkönyvtár.

1935. június 15.
A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyesülete "a könnyebb és nehezebb fajsúlyú irodalom újabb termékeiből " összeállított, kb. 50 kötetet tartalmazó ládákat (vándorkönyvtárt) juttatott el hat városba, köztük Székesfehérvárra. A terv szerint a könyvesládát okt. 15-e után tovább kell küldeni, a helyi szervezet pedig új ládát kap.   

1936. április
A vallás- és közoktatásügyi miniszter 62 művet (72 kötetben) ajándékozott az 1913-ban alakult Székesfehérvári Gazdakör könyvtárának.

1937
* A Palotavárosi Olvasókör helyisége ekkor: Palotai u., Kiss Kálmán vendéglő.
* Az 1905-ben alakult Székesfehérvári Iparoskör tagjai számára egy nagy és három kisebb terem áll a tagok rendelkezésére. Számos napilapot és folyóiratot járatnak. A feloszlott a Felső- és Vízivárosi Olvasókör könyveiből 152 kötet került az Iparoskör birtokába, ezzel könyvtáruk állománya több mint 750 kötetre emelkedett.
* Ebben az időszakban az Árpád Gyógyfürdő Rt. természetes szénsavas gyógyfürdőjének szállodája 3000 kötetes könyvtárral rendelkezett.
* Ebben az időszakban az 1895 júniusában megnyitott Királyi Javító-Nevelő Intézetnek gazdagon berendezett könyvtára volt.
* Ebben az időszakban a Székesfehérvári Piaci és Vásári Kereskedők Egyesületének 1000 kötetes könyvtára volt. Az egyesület 1933-ben alakult, alapszabályait 1935 májusában hagyta jóvá a belügyminiszter.
* Az 1883-ban alakult szakirányú fiú- és leány-tanonciskolának ekkor tanári és tanulói könyvtára is volt.

1937. január
A belügyminiszter láttamozta a székesfehérvári Öreghegyi Katholikus Olvasókör alapszabályait. (Az olvasókör 1935-1939 közötti iratait a Fejér Megyei Levéltár őrzi.)

1937. február 1.
A földmívelésügyi miniszter mezőgazdasági szakkönyvtárt helyezett el. a Koppány utcai Önálló Gazdasági Népiskolában. A könyvjegyzékkel ellátott gyűjteményből nemcsak a tanulók, hanem bárki ingyen kölcsönözhetett minden csütörtökön 3-5 óra között.

1937. február
A Jókai utca 11. sz. ház udvarában új kölcsönkönyvtár nyílt.

1937. július 1.
Pinke Margit középiskolai tanár megkezdte a Római Katolikus Püspöki Hittudományi Főiskola könyvtárának rendezését. A püspöki könyvtárral együttműködve kölcsönösen kiegészítették a hiányzó sorozatokat, a többkötetes csonka műveket. A könyvtár rendezése 1938-ban fejeződött be.

1937. szeptember 13.
Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottsága e napi közgyűlésén elhangzottak szerint a Szent György közkórház 1938. évi költségvetésében folyóiratok előfizetésére, tudományos szakkönyvtár folytatólagos kiegészítésére a folyó évre megállapított hitel elégtelennek bizonyult, ezért 1000 pengő emelést határoztak el.

1937. október 24.
E napi sajtóhír szerint Shvoy Lajos megyéspüspök által az egyházmegye plébániáin elrendelt összeírás eredményeként 1235 nyomtatványt ‒ köztük 63 antikvát és 44 régi magyarországi nyomtatványt ‒ szállítottak be az egyházmegyei könyvtárba, s mentettek meg így az elkallódástól és pusztulástól.

1937/38
Ebben a tanévben a Goldziher Ignác Izraelita Elemi Népiskola tanítói könyvtára újonnan megjelent pedagógiai módszertani segédkönyvekkel is gyarapodott, továbbá hét folyóiratot járatott. Az ifjúsági könyvtár állománya 206 kötet volt.

1938
* Ebben az időszakban az 1893-ban alakult Székesfehérvári MÁV Dal- és Zeneegyesület helyisége Pálya u. 2. (MÁV kultúrház), könyvtárának állománya 1920 kötet, könyvtári órákat csütörtök du. 4—6 óráig tartottak.
* Az 1902-ben alakult Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete Székesfehérvári Kerülete könyvtárának állománya ekkor 1140 kötet volt. Székhelye: Rákóczi u., Jámbor vendéglő.
* Ekkoriban Szabó Gyula 1936. szept. 1-je óta fennálló, Nádor utca 33. sz. alatti könyv, papír és írószer-kereskedése modern kölcsönkönyvtárt működtetett.

1938. február
A Palotavárosi Olvasókör könyvtárában ekkor 692 mű (987 kötetben) állt a tagok rendelkezésére.

1938. május
A vallás- és közoktatásügyi miniszter egy könyvtárat adományozott a székesfehérvári fogház részére.

1938. szeptember 28.
A katonai hatóságok helyigénye következtében a több mint 15 000 kötetes városi könyvtárt átköltöztették a Szent Imre utcából a Szent Korona u. 2. sz. alatti volt banképület földszintjén lévő két udvari és két utcai szobába.

1938/39
Az ebben a tanévben létrehozott Székesfehérvári M. Kir. Szent István Középfokú gazdasági Tanintézet és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás (Magyar Állami Mezőgazdasági Középiskola; Mezőgazdasági Technikum) tanári könyvtárának állománya az első tanév végén vétellel és ajándékokkal együtt 1888 db, az ifjúsági könyvtáré 295 db volt. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak a könyvtárak állományának gyarapodásáról.

1939
* Az 1932-ben alakult Vörösmarty Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság könyvtárosa ekkor dr. Lukinich Frigyes.
* A Magyarországi Keresztény Szocialista Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületének Székesfehérvári Csoportja kultúrházában lévő könyvtárnak állománya ebben az évben 1826 mű volt.

1939. március
Lanzeritsch László 1700 kötetből álló könyvtára került a Szent György Közkórház birtokába "Lanzeritsch könyvtár" elnevezéssel.

1939/40
Ebben a tanévben kezdte meg működését a Székesfehérvári M. Kir. Állami Gróf Széchenyi István Ipari Középiskola (Általános Gépészeti Műszaki Középiskola; 11.sz. Ipari Gimnázium Vas-, Fém-, Gépipari Tagozat; 18. sz. Gépipari Technikumban; Ságvári Endre Általános Gépipari Technikum). A következő tanévben a tanári könyvtár állománya 1186 db, az ifjúsági könyvtáré 272 db volt. Az iskolai évkönyvek tanévente beszámoltak a könyvtárak állományának gyarapodásáról.

1940-es évek
A Fejér vármegyei levéltár könyvtárát alispáni engedéllyel a vármegyei tisztviselők is használhatták, kölcsönzésre is lehetőségük volt.

1940. április
A városi könyvtár könyveit és folyóiratait - a bútorokkal együtt - a cisztercita gimnázium Szent Imre utcai korábbi épületében raktározták el.

1941
Az 1927-ben elhunyt Prohászka Ottokár püspök kézikönyvtárából és Shvoy Lajos nagyobb adományából ebben az évben Hajós József kanonok, a szeminárium igazgatója, - papok és katolikus tanítók számára - kölcsönkönyvtárt alakított ki, amelynek a kor követelményeinek megfelelő szinten általános ismereteket nyújtó állomány volt.

Ebben az évben jelent meg:
* Székesfehérvári Kereskedelmi Csarnok Könyvtára. Könyvjegyzék az 1941. évi szeptember havi állapot szerint. Székesfehérvár, 1941. 32 p.
* A Székesfehérvári Egyházmegye kölcsönkönyvtára. Címjegyzék. Bev. Shvoy Lajos. Székesfehérvár, 1941. 77 p.
* Székesfehérvári II. Honvéd Hadtest Parancsnokság tiszti könyvtárának katalógusa. Székesfehérvár, 1941. 64 p. - A katalógus 616 szépirodalmi és 351 szakirodalmi kötetet, továbbá 3 folyóiratot sorol fel.

1941. július 30-31.
Megkezdődtek a XI. Ince pápa téren a városi könyvtárnak is helyet adó Horthy Miklós Kultúrház építési munkálatai. A Schmidl Ferenc építészmérnök, a városi mérnöki hivatal vezetője által készített terv az épület Jókai utca szárnyába helyezte el a háromszintes raktárral és olvasóteremmel rendelkező könyvtárt.

1941. október-november
A városi könyvtár anyagát átszállították a Havranek utcai volt elemi iskola épületébe, ahol a könyvek egy része penészedni kezdett, a tetőzet pedig olyan állapotban volt, hogy nagyobb eső alkalmával a plafonról csöpögött a víz.

1942
Ebben az évben jelent meg:
* A Mezőföldi Református Egyházmegye lelkészi könyvtárának pót-könyvjegyzéke 1901-1942-ig. Összeáll. Miklós Géza feljegyzései alapján Bódás János. Székesfehérvár 1942, Debreceni ny. 32 p. - A kiadvány 150 példányban jelent meg.
* Hirsch Z. M. könyv- és papírkereskedő Székesfehérvár, Nagy Sándor utca 7. modern kölcsönkönyvtárának betűrendes jegyzéke. 1942. Székesfehérvár, 1942, 18 p. - Hirsch Z. Mendel könyvkereskedő és antikvárius jegyzékében az utóbbi években megjelent 411 mű (506 kötetben) volt felsorolva, de rajtuk kívül még további kb. 2000 kötet (magyar és külföldi írók művei)  állt az olvasók rendelkezésére.

1942. január
A Nagy Sándor utca 8. sz. alatti épületben 3000 kötetes modern kölcsönkönyvtár hirdette magát.

1944. január
A Fekete Gizi tulajdonában lévő, Nagy Sándor utca 8. sz. alatti bélyegbolt-kölcsönkönyvtár hirdette 2500 kötetes állományát.

1944. május 1.
Megnyitották a félig kész Horthy Miklós Kultúrházba költöztetett városi könyvtárt, amelynek leltározott állománya ekkor 8229 mű volt. (A könyvtár teljes állománya kb. 16 000 kötet volt.) Olvasóterme nem volt. A heti 2x2 órában nyitva tartó könyvtárba novemberig mindössze 93 olvasó iratkozott be.

1944. június
A belügyminiszter feloszlatta Székesfehérvári Kereskedelmi Csarnokot és a Székesfehérvári Izraelita Ifjúsági Egyesületet.

1944-1945
* A Ferences rendház könyvtárát súlyos károk érték a második világháború eseményei kapcsán.
* A harci események következtében a püspöki könyvtárból 238 kötött könyvet és 504 füzet alakú kiadványt kellett kiselejtezni az aknaszilánkok pusztítása miatt.
* A harci események következtében a Szent István Gimnázium ifjúsági könyvtárának mintegy felerésze elpusztult és a meglévők is erősen rongált állapotban voltak. A tanári könyvtár teljes egészében megmaradt.
* A harci események során az Ybl Miklós főreáliskola ifjúsági könyvtára teljesen megsemmisült. A tanári könyvtár anyagának csak az ötödrésze maradt meg. A háború után megkezdődött a könyvtári állományok újbóli gyarapítása.
* A Székesfehérvári Községi Árpádházi Szent Margit Leánygimnázium Ifjúsági Könyvtárának háborús vesztesége kb. 1000 kötet, a tanári könyvtár háború előtti állományának a fele megsemmisült.
* Az Állami Gróf Klebelsberg Kunó Polgári Fiúiskola könyvtárai szinte teljesen megsemmisültek.
* Az 1938-ban épült Széna téri elemi iskola többször gyújtóbombát kapott, a padlásra mentett bútorzat, könyvtár és egyéb felszerelés ott égett.
* A Horthy Miklós Állami Polgári Fiúiskola (a háború után Béke téri Általános Iskola) felszerelése és bútorzata a háború alatt nagyrészt elpusztult.
* A harci események során a Ferenc József Nőnevelő Intézet épületét több aknatalálat érte. Az intézet polgári iskolájának tanári könyvtárából 614 kötet maradt meg, az ifjúsági könyvtár és a szülők könyvtára teljesen megsemmisült. Szintén károk érték az intézet líceumának és tanítónő-képzőjének tanári, ifjúsági és kongregációs könyvtárát, s alig pár kötettel indult úja a tanítónőképző gyakorló általános iskolájának tanári szakkönyvtára, valamint a szülők kölcsönkönyvtára.
* A Hunyadi Mátyás Kereskedelmi Középiskolában a tanári könyvtár állományának kb. a fele, az ifjúsági könyvtárnak kb. negyede maradt meg.
* A Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet könyvtára a háborús események során szétszóródott, elpusztult.
* 1945 januárjában a lakosság háromnegyed részét - a harcok elől - elszállították a városból. Köztük volt Kiss Jenő is, aki tanári munkája mellett volt a városi könyvtár vezetője, s aki a front elől menekülve, Németország területén bombatámadás következtében meghalt. A kultúrházban maradt városi könyvtár állományának csaknem 50 %-a elpusztult vagy elkallódott.
* A harci események során a vármegye székházában teljesen elpusztult az iroda- és bútorberendezés, és megsemmisült a vármegye irat- és könyvanyaga, a levéltár kivételével.
* A harci események során a Magyar Államépítészeti Hivatal székházában lévő könyvtár nagyrészt elpusztult.

1945. december 17.
Székesfehérvár Város Árvaszékének ekkor kelt jelentése szerint az 596 kötetes szakkönyvtár ugyan sokat szenvedett a háború folytán, de azért jelenleg is körülbelül 250 kötetet számlál. A megmaradt könyvek regisztrálása a közeljövőben fog megtörténni.

1946. június 27.
Szemere Gyula nyelvész, az Ybl Miklós Gimnázium tanára kapott megbízást - tanári munkája mellett - a Székesfehérvári Városi Könyvtár rendezésére és vezetésére. (1950. máj. 12-ig állt a könyvtár élén.)

1946. július
* A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári Katolikus Legényegylet.
* A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári Vasúti Tisztviselők Körét.

1946. július 1.
A Magyar-Szovjet Bauxit Alumínium Rt (MASZOBAL) Könnyűfém hengerműjében Gyenes Lászlót, a kémiai laboratórium vezetőjét bízták a szakszervezeti tulajdonú politikai és brossúra-anyagból, szépirodalmi és régebbi műszaki irodalomból álló kb. 200 kötet kezelésével, gyarapításával. A könyvtár a kémiai laboratórium 33 négyzetméteres irodahelyiségében kapott elhelyezést.

1946. november
A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári és Fejérmegyei Kiskereskedők Társulatát.

1946. november 1.
Életbe lépett a városi könyvtár kezelési szabályrendelete.

1946. november 5.
4-5000 kötetes, feldolgozott állománnyal, üveg nélküli, fűtetlen helyiségekben, heti kétórás nyitva tartással megnyílt a Székesfehérvári Városi Könyvtár a Bartók Béla téri kultúrpalotában. Könyvkölcsönzés hetenként egyszer: kedden délután 3-tól 5 óráig tartott.

1946 vége
A MÁV művelődési háza (a Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületének korábbi székháza a Vasutasok és Hajósok Szabad Szakszervezetétől kapott 300 db könyvet, amelyet a söntésben, egy tolóajtós, zárt szekrényben tároltak.

1947
* Kölcsönkönyvtára volt özv. Kaszás Jakabné Nagy Sándor utca 5. szám alatti, és Kubik Lőrinc Kossuth utca 5. szám alatti könyvkereskedésének.
* Az Országos Könyvtári Központ kérdőívére adott válasz szerint a Székesfehérvári Iparrajziskola szakkönyvtárának állománya 7692 mű.
* A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári Keresztény Kereskedelmi Alkalmazottak Körét.

1947. február 24.
Az Országos Könyvtári Központ e napon kelt jegyzéke szerint az Ybl Miklós Gimnázium tanári könyvtárának állománya 2306 kötet volt.

1947. február 26.
Az Országos Könyvtári Központ felmérése szerint a Székesfehérvári Községi Árpádházi Szent Margit Leánygimnázium Ifjúsági Könyvtárának állománya 1000 kötet, a tanári könyvtáré 763 kötet volt.

1947. április
* A belügyminiszter feloszlatta a Maroshegy és Környéke Polgári Olvasókört.
* A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári Református Dalkört.

1947. május 1-je után
Megjelent a városi könyvtár sokszorosított katalógusának első része:
Székesfehérvár thj. város könyvtárának címjegyzéke. 1. köt. Szépirodalmi művek. Összeáll. Szemere Gyula. Székesfehérvár, 1947. 54 p. - A magyar szerzők művet, a külföldi írók magyarra fordított műveit, tovább a német, angol és francia nyelvű szépirodalmat tartalmazza (összesen közel 2400 mű, több mint 2600 kötetben).

1947. november
* Fejér vármegye alispánjának jelentése szerint a vármegyei levéltár vesztesége a harci cselekmények alatt minimális volt. A könyvtár máris használható állapotban rendelkezésre áll, 15 kötet új munkát szereztek be.
* A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári MÁV Dal- és Zene Egyesületet.
* Fejér vármegye alispánjának jelentése szerint az árvaszék szakkönyvtára 339 kötetet, a szabadművelődési felügyelői hivatal könyvtárának állománya 673 kötetet tartalmazott.

1947. november 18.
* Az Országos Könyvtári Központ e napon kelt jegyzéke szerint a püspöki palotában lévő könyvtár állománya 25.000 kötet közte 483 ősnyomtatvány.
* Az Országos Könyvtári Központ e napon kelt jegyzéke szerint a ciszterci rend székesfehérvári gimnáziuma tanári könyvtárának állománya 29 574 kötet volt.
* Az Országos Könyvtári Központ e napok kelt jegyzéke szerint a Fejérvármegyei Gazdasági Egyesület 893 kötetes könyvtára hivatalos letétben volt, mert az egyesület megszűnt.
* Az Országos Könyvtári Központ e napon kelt jegyzéke szerint a Szent István u. 5. sz. alatt lévő Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás Könyvtárának állománya 300 kötet könyv és 236 kötet folyóirat.

1947. november 19.
Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) székesfehérvári szervezete kölcsönkönyvtárat nyitott, ahol 2 forintos befizetése ellenében egész hónapon át olvashatják a jobbnál-jobb könyveket az asszonytársak.

1948
* A közkórház, alkalmazottai számára, szakszervezeti könyvtárat alapított.
* Létrejött a Vadásztölténygyár szakszervezeti könyvtára.
* Sípos Etel könyvkereskedése eddig az évig tartott fenn kölcsönkönyvtárt.

1948. január
Dr. Kuthy Zoltánné Szögyény Marich utca 1. szám alatti papírkereskedése hirdette világvárosi kölcsönkönyvtárát, amely mindenkor a legújabb könyveket adja. A kölcsönkönyvtár még a következő év novemberében is működött.

1948. február
* A belügyminiszter feloszlatta a Fejérvármegyei Gazdasági Egyesületet.
* A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári és Fejérmegyei Protestáns Kört.
* A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári Katolikus Kört.
* A belügyminiszter véglegesen feloszlatta a Székesfehérvári Izraelita Ifjúsági Egyesületet.

1948. április
A belügyminiszter feloszlatta a Vörösmarty-kört.

1948. május 1-je után
Megjelent a városi könyvtár sokszorosított katalógusának második része:
Székesfehérvár thj. város könyvtárának címjegyzéke. 2. köt. Ismeretterjesztő művek. Összeáll. Szemere Gyula. Székesfehérvár, 1948. 55 p. - A mintegy 1400 művet (több mint 1700 kötetben) szakcsoportok szerint közli.

1948. május 15.
A Számmer Imre utóda Pannónia Nyomdavállalat Szövetkezet közel 1000 kötetes ifjúsági kölcsönkönyvtárt alapított a Nádor utca 13. sz. alatti üzlethelyiségében. A kölcsönkönyvtár még a következő év februárjában is hirdette legújabban beszerzett könyveit.

1949
A közkórház, a fekvőbetegek részére, szépirodalmi könyvekből álló beteg-könyvtárat létesített.

Ebben az évben jelent meg:
Pannónia Szövetkezeti Kölcsönkönyvtár könyvjegyzéke. 1948. dec. 15. folytatólagos beszerzések pótjegyzékben. Székesfehérvár, 1949. 31 p.

1949. február 10.
E napi sajtóhír szerint a Magyar Dolgozók Pártja városi szervezetének egyik emeleti helyiségében megnyílt a pártkönyvtár, amely minden hétfőn és pénteken 6—7 óra között állt elsősorban a szeminárium- és pártnap-előadók rendelkezésére, de a marxista-leninista elméleti anyagon kívül haladószellemű szépirodalmi könyveket is kölcsönzött.

1949. március
* A belügyminiszter hivatalosan is feloszlatta a Székesfehérvári és Vízivárosi Olvasókört.
* A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári Altiszti Kaszinót.

1949. május
A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári Piaci és Vásári Kereskedők Egyesületét.

1949. június
A belügyminiszter feloszlatta a Székesfehérvári Iparoskört.

1949. június 21.
A Városi Közművek újonnan megalakult kultúr- és rendezőgárdája jól sikerült műsorral egybekötött táncos estet rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk gyarapítására fordították.

1949. július 30.
A Felmayer-gyár sport­ és kultúrgárdája gyár kultúrtermében Petőfi-bált rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk javára fordították.

1949. augusztus
Állami Villamos Energiát Szolgáltató Nemzeti Vállalat (ÁVESZ) Székesfehérvári Üzletigazgatósága a Petőfi-centenárium és a hároméves terv ünnepén avatta fel új kultúrházát. A dolgozók számára könyvtár is létesült.

1949. október
A Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) Fejér megyei központjának dolgozói számára könyvtárat állítottak fel ideológiai könyvekből.

1949. december 10.
A Magyar-Szovjet Társaság 200 kötetes könyvtárt kapott országos központjától, amelyet ünnepélyes kultúrműsor keretében, e napon vett át. Könyvtárában eddig is, a sok orosznyelvű mellett a szovjet irodalom legújabb munkái is megtalálhatóak voltak magyar fordításban. Olvasóterme minden délután 5-től 8-ig nyitva tartott.

1949. december 28.
Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlésén elhangzott alispáni jelentés szerint a vármegyei könyvtár gyarapodása 1949-ben 146 kötet volt.

1950
* Megalapították a Fejér Megyei Tanács Építőipari Vállalatának műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
* Megalapították a Kolorit Gyár műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
* Megalapították a Székesfehérvári Közúti Építő Vállalat műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
* Megalapították a MÁVAUT székesfehérvári műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1950. január 15.
Megnyílt a szakszervezetek szakmaközi bizottsága által létrehozott, ideológiai és szépirodalmi művekből álló ezer kötetes könyvtár és olvasóterem, amely esténként állt a szakszervezeti tagok rendelkezésére. A könyvtár kötetei közül csak a szépirodalmi műveket lehetett kikölcsönözni.

1950. január
A belügyminiszter véglegesen feloszlatta a Székesfehérvári Kereskedelmi Csarnok Egyesületet.

1950. március 15.
Mácsai Lajosnét nevezték ki a megalakuló Székesfehérvári Körzeti Könyvtár vezetőjévé. További munkatársak: Kocsi István szervezőkönyvtáros, Horváth Anna, illetve Szauberer Júlia irodakezelő és Kerekes István kisegítő alkalmazott. A körzeti könyvtár a városi könyvtár néhány helyiségében kapott elhelyezést, feladata a népkönyvtárak megszervezése volt a Fejér megyei településeken.

1950. május 4.
A Népművelési Minisztérium június 15-ig tartó, a Máramaros úti hathetes, budapesti könyvtáros-tanfolyamának kezdete. (Egyik résztvevője Kocsis István cipészmester, az ország első népkönyvtárának a könyvtárosa, aki ezután a Székesfehérvári Körzeti Könyvtár szervező-könyvtárosa lett.)

1950. május 12.
A körzeti könyvtár a városi könyvtár helyiségeiben kapott helyett, ezért Szemere Gyula lemondott a városi könyvtár vezetéséről és e napon hivatalosan átadta a városi könyvtár könyveit Mácsai Lajosnénak.

1950. május 21.
A Bartók Béla téri kultúrházban, a városi könyvtár helyiségeiben felavatták a Székesfehérvári Körzeti Könyvtárt és az újjászervezett városi könyvtár olvasótermét. A körzeti könyvtár vezetője: Mácsai Lajosné, a városi könyvtár kezelője az épületben szolgálati lakással rendelkező gondnok férje, ifj. Szapper István lett.

1950 nyara
A szerzetesrendek feloszlatásakor a Ferences rendház könyvtára 3789 kötetből állt, a könyvanyag a három helyiségből álló könyvtárban szakcsoportok szerint volt a polcokon elhelyezve. A ciszterciták könyvtára kb. 20-24 ezer kötetnyi volt. A rendházakba különböző intézményeket telepítettek be, ezért Fitz Jenő múzeumigazgató és Könczöl Imre megyei szabadművelődési felügyelő, hogy megmentse a könyveket az elkallódástól, részben a Bartók Béla téri kultúrház nagytermébe, részben az épület másik részében lévő körzeti könyvtárba szállíttatták a két gyűjteményt. E könyvtárakból mintegy 50 tudományos értékű, szakirodalmi mű és régi könyv került a székesfehérvári István Király múzeum könyvtárába.

1950. augusztus 24.
Az Igazságügyi Minisztérium kérése alapján a Székesfehérvári Körzeti könyvtár letéti könyvanyagot küldött a Megyei Bírósági Fogház rabkönyvtára számára.

1950. szeptember
A körzeti könyvtár bekapcsolódott a megyében lévő magán-kölcsönkönyvtárak és magán könyvkereskedések könyvállományának leltárba vételébe. Az elkészült jegyzékeket a Népművelési Minisztérium Könyvtár osztályának továbbította.

1950. november 21.
A következő napokban nyílik meg a Horizont könyvesbolt és a Gorkij könyvtár a Kossuth Lajos u. 4. szám alatt, ahol a könyvtár olvasótermében a dolgozók díjtalanul olvashatják a legfrissebb szovjet lapokat és folyóiratokat.

1951
* A Fejér Megyei Levéltár könyvtárába került a volt Ciszter Rendház Könyvtárának jelentős része. Egy-egy kisebb családi könyvtár-töredék is a levéltárba került a családi, uradalmi levéltárak anyagával együtt (pl. Dóra család, Dunapentele).
* Megalapították az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár Székesfehérvári Gyára Szakszervezeti Könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1951. január 13.
A körzeti könyvtár vezetőjének e napon kelt jelentése szerint a körzeti rendszerbe tartozó börgöndpusztai népkönyvtár az iskolában volt elhelyezve.

1951. június
Az Országos Könyvtári Központ jegyzéke szerint a Megyei Minőségvizsgáló Intézet Könyvtárának címe: Arany János u. 5.

1951. július 19.
A Népművelési Minisztérium engedélyezte, hogy a városi könyvtárak megkaphassák a szerzetesi könyvtárak anyagából azokat a műveket, melyek aggály nélkül használhatóak. A Székesfehérvári Körzeti Könyvtárnak kellett megszerveznie azt a brigádot, amely 1951. júl. 19-től segített az Országos Könyvtári Központ megbízottjának, illetve Dobos Rózsának, a dunapentelei könyvtár megbízott vezetőjének, hogy kiválogathassák a dunapentelei könyvtár számára elszállítható kb. 800 könyvet.

1951. november 16.
Könczöl Imre lett a városi könyvtár első főfoglalkozású vezetője, aki ezt megelőzően Fejér megye szabadművelődési felügyelője volt. 1952. aug. 19-ig vezette a városi könyvtárt. Első munkatársak: Fekets Gábor tanár, Somkuti Ágnes (később dr. Farkas Józsefné), Kalocsa Irén (korábban mezőszentgyörgyi népkönyvtáros).

1952
* Eddig az évig működött a gazdag könyvtárral rendelkező püspöki szeminárium.
* Megalapították a Fejér Megyei Tejipari Vállalat műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
* Megalapították a Fejér megyei Tanács Gyógyszertári Központja műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
* Megalapították az Építőipari Dolgozók Szakszervezet Körzeti Könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1952. június
A megyei könyvtár létrehozásának megszervezésére a Fejér Megyei Tanács Végrehajtó bizottsága a megyei tanács népművelési osztályának vezetőjét és Könczöl Imrét, a városi könyvtár vezetőjét bízta meg.  

1952. július
A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár nyilvántartás szerint ebben az időszakban a csalai tangazdaságban is volt könyvtár.

1952. július-augusztus
Megtörtént a Bartók Béla téri kultúrházban lévő városi könyvtár és a körzeti könyvtár helyiségeinek átalakítása, amelynek során a Jókai utcára néző emeleti helyiség  visszakapta eredeti, olvasótermi funkcióját.

1952. augusztus 19.
Felavatták a Székesfehérvári Városi Könyvtár és a Székesfehérvári Körzeti Könyvtár összevonásából keletkezett Székesfehérvári Megyei Könyvtárt. Megbízott vezetője: Könczöl Imre.
Ismert személyek, akik 1952-1960 között voltak hosszabb-rövidebb ideig a megyei könyvtár munkatársai: Csukly Alajos, Fekets Gábor, Kocsis István, Galambos Éva (később Román Károlyné), Gévay Ágnes, Havrilla János, Kalocsa Irén, Karácson Sándor, Kiss Mária, Kő Erzsébet (később Boda Imréné), Keszei István, Kocsis Árpádné, Kocsis István, ifj. Kovács József, Mácsai Lajosné, Mányoki Tóth Irma (később Molnár Istvánné), Nagy Ernő, Neményi László, Páldy Róbert, Pásztóhy Domokos, Riedl Klarissza, Somkuti Ágnes (később Farkas Józsefné), Szabó Józsefné, Szelle Béla, Táborosí Antal, Tóth György István, Warvasovszky Emil.

1952. október
Ebben az időszakban a következő szervezetek, intézmények, vállalatok működtettek szakszervezeti könyvtárt: Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete; Építők Szakszervezete; Közalkalmazottak Szakszervezete; M.N.B. Szakszervezeti Bizottság; Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete; Pedagógusok Szakszervezete; Postás Szakszervezet; Állami Áruház; Állami Gazdaságok Trösztje; Fejérmegyei Erdőgazdaság; Járási Tanács; KIOSZ; Méntelep; MNDSZ; Pénzügyi szakasz; SZTK Rendelőintézete; Belvízrendező Vállalat; Bőrgyár; É.M. 71/5 (Építőipari Tröszt Vállalata); Fejérmegyei Népbolt Vállalat; Gyógyszertár Vállalat; Épületszerelő Vállalat; Kiskereskedelmi Vállalat; Kolorit-gyár; MASZOBAL Könnyűfémhengerde; MEKOVÁL (Megmunkáló és Kovácsoló Vállalat); Mórvidéki Borforgalmi Vállalat; Motorjavító Vállalat; Rádiótelep; Tanács V.B. Beruházási Vállalat; Terményforgalmi Vállalat; TÜZÉP Vállalat; Útfenntartó Vállalat; Vadásztölténygyár; Vendéglátóipari Vállalat; Víz- és Csatornaművek.

1952. december 21.
A megyei könyvtár felterjesztése nyomán Lelovics Sándor börgöndpusztai népkönyvtáros 200 Ft jutalomban részesült a Népkönyvtári Központtól.

1953
* Megalapították az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyára műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
* A MÁV művelődési házában, egy 6 négyzetméteres helyiségben jött létre a MÁV Székesfehérvári Góckönyvtára 800 kötettel. A könyvtár vezetője Cseh Emil lett, aki hetenként hat, majd tíz órában kölcsönözte a könyveket a vasutasoknak és a környék lakosságának.

1953. január 1.
A Székesfehérvári Megyei Könyvtár igazgatójává nevezték ki Könczöl Imrét, aki az intézményvezetői feladatokat 1957 márciusáig látta el.

1954
* Az Ybl Miklós Gimnázium, könyvtáraival együtt, beolvadt a József Attila Gimnázium szervezetébe.
* A volt 17-es laktanyában működő helyőrségi tiszti klub könyvtárában ekkor csupán néhány könyv, brosúra és politikai oktatáshoz szükséges segédanyag képezte az állományt.

1954. augusztus
A népművelésügyi miniszter A Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt adományozta Könczöl Imrének, a Fejér Megyei Könyvtár vezetőjének.

1955
* A Vörösmarty Megyei Könyvtár a könyvtárak közötti országos versenyben "Kiváló" minősítést kapott, és elnyerte a Népművelésügyi Minisztérium ezüstserlegét.
* Az 1950 óta működő Könnyűipari Szerszámgépgyárban összegyűjtötték az addig különböző helyeken tárolt műszaki könyveket egy 4,80x4,20 méteres helyiségébe. Az állomány rendezése után a műszaki könyvtár 1020 kötetből állt, ebből 50 kötet folyóirat volt.

1955. október 29.
A Munka Érdemérem kitüntetésben részesült Könczöl Imre, a Fejér Megyei Könyvtár vezetője.

1955. november 19.
A Fejér Megyei Könyvtár a költő halálának 100. évfordulóján felvette a megye szülötte, Vörösmarty Mihály nevét.

1956
A Bartók Béla téri kultúrházban megszűnt a hivatalsegédi lakás és átmenetileg oda került a gyermekrészleg és a könyvkötészet, s ott kölcsönzött a diafilmtár is.

1956. január
A megyei könyvtár 300—400 kötetből álló könyvtárat küldött használatra a szőlőhegyi, a ráchegyi és maroshegyi iskolának.

1956. március
Miniszteri dicsérő oklevelet kapott Pásztóhy Domokos a megyei könyvtár munkatársa.

1956. július
Új könyvekkel gyarapodott a 63. sz. Autóközlekedési Vállalat szakszervezeti könyvtára.

1956. október-november
* A megyei könyvtár igazgatója, Könczöl Imre, 1956. okt. 27-én a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság 12 tagú ideiglenes előkészítő bizottságának a tagja lett. 1956. október 29-étől, és rövid ideig a forradalom leverése után is, a székesfehérvári Szabad Vörösmarty Rádiónak a főszerkesztője is volt.
* A települési könyvtárak könyveiből összesen 1007 olyan kötet semmisült meg és további 6500 veszett el, amelyek a megyei könyvtár letéti állományaként voltak nyilvántartva.

1956. december
A Rózsáskerti Klubház könyvtára és olvasószobái a szünidőben minden nap délelőtt 9-től 12-ig és délután 2-től 4-ig rendelkezésére állt a kis- és nagydiákoknak.

1957
Megalapították a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint. Júniusban már több mint 600 kötetes állománya volt és szaklapokat, külföldi folyóiratokat járatott.

1957. március 8.
Letartóztatták Könczölt Imrét, a megyei könyvtár igazgatóját. A Pest Megyei Bíróság népbírósági tanácsa 1958. júl 10-én, illetve a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa 1959. jan. 23-án a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel büntette miatt 1 évi börtönre ítélte. Az előzetes letartóztatás idejét a bíróság beszámította és a kiszabott szabadságvesztést kitöltöttnek tekintette. Könczöl Imre 1963-ig biztosítási ügynökként dolgozott, majd a várpalotai városi könyvtár igazgatója lett..

1957. április 1.
A Kaposvári Megyei Könyvtár leváltott vezetőjét, dr. Kerekes Andrást a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárba helyezték át igazgatóhelyettesi beosztásba.

1957 nyara
2237 könyvet kölcsönzött ki 1686 látogató hat hét alatt a megyei könyvtár által működtetett strand-könyvtárból.

1957. augusztus 28.
E napi sajtóhír szerint a megyei könyvtár fiókkönyvtára nyílik meg Maroshegyen, a Gárdonyi Géza kultúrotthonban. A kényelmesen berendezett olvasóterem és az 1500 kötetes könyvtár hetenként háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton délután 5-től 9-ig áll az olvasók rendelkezésére

1957. augusztus 1.
A megyei könyvtár igazgatójává Kiss Andor tanárt nevezték ki. Az intézményvezetői feladatokat 1961. augusztus 31-ig látta el.

1957. november
Nyolcszáz forint értékű szépirodalmi könyvvel gazdagodott a Fejér megyei Téglaipari Vállalat szakszervezeti könyvtára.

1957. december
A Székesfehérvári Útfenntartó Vállalat szakszervezeti könyvtárának kezelését a vállalat nőtanácsa vette át.

1957. december 18.
E napi sajtóhír szerint a városi pártbizottság épületének első emeletén megnyílt a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem könyvtára. A több mint 8300 kötet könyvvel, sok folyóirattal, ismeretterjesztő füzettel, és 900 kötet szépirodalmi művel rendelkező állománya részben a volt Pártoktatók Háza könyveiből, egyéb ajándékokból és vásárlásokból tevődött össze. A könyvtár, amelyet nemcsak az egyetem hallgatói, hanem bármilyen fokon tanuló párttagok és pártonkívüliek is igénybe vehettek kedden 14-től 18-ig, pénteken 14-től 20-ig tartott könyvtári órákat, és minden nap 9-től 22 óráig fűtött szobákban lehet tanulni.

1958
* Az 1943-tól működő Könnyűfém hengerműben megtörtént a műszaki könyvanyag könyvtárrá szervezése.
* Megalapították a Fejér Megyei Tanács Kórháza műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
* A Könnyűfém hengerműben szétválasztották műszaki könyveket az egyéb könyvektől. A két gyűjtemény a présmű épületébe, egy önálló, 20 négyzetméter alapterületű helyiségbe költözött.

1958. január 1.
A Megyei Könyvtár ettől kezdve a könyvek kölcsönzésén kívül diafilmeket is kölcsönzött. A különböző gyermek- és mesefilmek nagy választékával rendelkezett.

1958. február
A Földműves-szövetkezetek Székesfehérvári Járási Központja könyvtárat hozott létre a tagság kérésére. A könyveket bizományba adták ki.

1958. április 8.
E napi sajtóhír szerint felavatták a gazdag könyvtárral is rendelkező Helyőrségi Tiszti Klub új székházát.

1958. június
Ebben az időszakban az Építők Kultúrotthonának 5000 kötetes könyvtára volt, amelyből 3000 kötetet a munkás szállásoknak kölcsönöztek ki.

1958. július
* A Kolorit Gyár művelődési otthonában a könyvtár állománya ekkor 400 kötet volt.
* Mintegy 40-50 állandó olvasója volt a Finommechanikai Javító Vállalat 7-800 kötetes szakszervezeti könyvtárának. A mérnökök és technikusok pedig a műszaki könyvtár könyveiből fejleszthetik tudásukat.

1958. szeptember
* Átépítik a megyei könyvtárat: negyvenhétezer forintos beruházásból olvasó termet létesítenek és belső átalakítási munkálatokat folytatnak. A tatarozás ideje alatt, szeptember 13-tól a könyvkölcsönzés szünetel. A könyvtár okt. 15-én nyitott ki újra.
* A Székesfehérvári MÁVAUT most átadott klubhelyiségében rex-asztal, kártya, sakk és 400 kötetes könyvtár nyújt szórakozást a dolgozóknak.
* A MÁV Kultúrotthonban lévő könyvtár állománya 2577 kötet, a vidéki 19 fiók­könyvtárban pedig további 1530 könyv van.
* Huszonöt férőhelyes olvasótermet kap az ősz folyamán a megyei könyvtár a jelenlegi ifjúsági könyvkölcsönző helyén. Itt a művészeti irodalmi és tudományos folyóiratok is az olvasók rendelkezésére állnak.

1958. október
A megyei könyvtár összeállította a könyvtárban megtalálható színdarabok jegyzékét A jegyzéket minden kultúrotthon-vezetőjének és színjátszócsoport-rendezőnek megküldi a megyei tanács művelődési osztálya.

1958. november 9.
Megkezdődött a művelődési munka a felújított felsővárosi művelődési otthonban, amelynek a Kereskedelmi és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének művelődési otthona 800 kötet könyvet, a Megyei Könyvtár pedig könyvállványokat ajándékozott.

1958. december
A Tejipari Vállalat vezetői arra törekednek, hogy minél több fiatal olvasója legyen a vállalat gazdag üzemi könyvtárának.

1959 január 27.
E napi sajtóközlemény szerint az Állami Zeneiskolában több 1000 darabos kölcsön-hangjegytár és gazdag, állandóan fejlődő tanári szakkönyvtár segíti az oktatást.

1959. március 1.
Az Engels Frigyes u. 3. sz. alatt megalakult a Fejér Megyei SZMT Szakmaközi Könyvtára [a Szakszervezetek Fejér Megyei Tanácsának Központi Könyvtára]. Vezetője 1961. okt. 15-ig: Barts Oszkárné (Varga Rózsa).

1959. május 3.
A megyei tanács vb. apparátusának hivatali szakszervezete e napi taggyűlésén elhangzottak szerint a jövőben új könyvekkel bővíti szakszervezeti könyvtárát.

1959. június 8.
Kalocsa Irén, a megyei könyvtár munkatársa A szocialista kultúráért kitüntetésben részesült.

1959. augusztus
A megyei könyvtárban megkezdték az énekkari és zenekari kották rendezését. Október 1-jétől kezdődően a kottatár az együttesek vezetőinek rendelkezésére áll a könyvtár olvasótermében. Még az ősz folyamán kiegészítik a megyei könyvtár drámatárát is.

1959. szeptember 23.
A palotavárosi nőtanács kis könyvtárában az asszonyok problémáival, szülők kérdéseivel foglalkozó könyvek találhatók. A könyveket Arany Ferencné, a nőtanács elnöke kezeli, aki egy hét időtartamra kölcsönzi ki a könyveket.

1959. október
* A nemrég tatarozott öreg­hegyi kultúrotthonban már berendezték a könyvtárat és a klubszobát. A könyvtár berendezéseihez a megyei könyvtár 1200 kötet könyvet adott. A művelődési otthon együttműködik a Vadásztölténygyár és a Könnyűfémmű munkáskollektívájával.
* Ebben az időszakban a Könnyűfémmű présműjének építkezését végző 31-es számú Állami Építőipari Vállalat, a munkásszállás társalgójában, könyvtárat működtetett dolgozói számára.

1959. október-december
Ebben a negyedévben a maroshegyi művelődési otthonban lévő fiókkönyvtár területi könyvtári feladatait az Általános Mechanikai Gépgyár szakszervezeti könyvtára vette át, a szakszervezeti iroda melletti helyiségben volt elhelyezve. Kezelését Fáncsik Jenő és felesége vállalta, akik heti négy órában végezték a könyvkölcsönzést a gyár kultúrtermében.

1959. október 1.
Első útjára indult a megyei könyvtár új művelődési autója, amely öt pusztán végez könyvkölcsönzést, három pusztán pedig rendszeres filmvetítést.

1959. november
* A Könnyűipari Szerszámgépgyár műszaki könyvtárának könyvtárosa ekkor Gervain Mihály szabványügyi előadó. A könyvtár állománya 1510 kötet magyar, orosz, német és angol nyelvű könyv, és számos magyar és külföldi szakfolyóiratot járatnak.
* Új berendezéseket kapott a Könnyűipari Szerszámgépgyár 2000 kötetes szakszervezeti könyvtára. Könyvtárosa ekkor Káplár Gyula mérnök.
* A vasútállomás melletti vonatkísérő laktanya portájának szekrényében 65-70 kötetnyi könyv van, csakhogy erről nem nagyon tudnak sz itt megpihenő vasutasok.

1959. november 12.
E napi sajtóhír szerint a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár összesen kilencvenhat letéti könyvtárat adott át a községi tanácsok kezelésébe a hozzájuk tartozó fiókkönyvtárakkal együtt.

1959. december
* Ebben az időszakban többszázkötetes könyvtár, televízió, lemezjátszó gép szolgálta az államosított Székesfehérvári Nyomda dolgozóinak kulturális fejlődését.
* Ebben az időszakban alakították át a Székesfehérvári Finommechanikai és Autójavító Vállalat székhelyének utcai épü­letrészét klubszobának, ahol a dolgozóknak rex-asztal, sakk, dominó, televíziós-készülék, lemez­játszós rádió és 795 kötetes könyvtár nyújt kellemes szórakozást. A klubszobát a családtagok is látogathatják.

1960
Újjászervezték és rendezték a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1899 óta meglévő műszaki könyvtárát.

1960. január
Sajtóközlemény szerint kibővítik a Szabad Élet Termelőszövetkezet központjában elhelyezett könyvtárt.

1960. január 4.
E napi hír szerint magnetofont kapott a megyei tanács művelődési osztályától a megyei könyvtár, amelyet irodalmi esteken használ majd.

1960. március
Ebben az időszakban az Általános Mechanikai Gépgyár szakszervezeti könyvtára a Gárdonyi Géza Művelődési Házban működött, amelyet a gyár dolgozói és a maroshegyi olvasók egyaránt látogathatták hetente kétszer, 15.30-tól 19 óráig. Könyvtárosa - társadalmi munkában - Fáncsik Jenőné volt.

1960. július 31.
A megyei könyvtár fiókkönyvtáraként közzel 400 kötet könyvet kaptak a felsővárosi dolgozók. A könyvtár ideiglenesen a Koppány utcai Általános Iskolában kapott helyet.

1960. szeptember
Ebben az időszakban a Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára könyvtárának vezetője Császár Gábor. Az olvasóteremmel rendelkező könyvtár 8206 kötet szépirodalmi, politikai, társadalomtudományi kötettel rendelkezik. A műszaki kérdések iránt érdeklődő dolgozók 3500 különféle szakkönyvből tájékozódhatnak.

1960. október
E napi sajtóközlemény szerint a József Attila Diákotthon lakói számára a televízió mellett az egyre gyarapodó könyvtáruk nyújt szórakozási lehetőséget.

1960. november
A Fejér megyei Tatarozó-, Építő- és Szerelő Vállalat Móri út 18 szám alatti munkásszállásán állandóan frissítik, cserélik az ott elhelyezett kis könyvtár állományát.

1960. december
Ekkor a Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára üzemi/szakszervezeti könyvtárának már hét éve könyvtárosa Császár Gábor. A könyvtár állománya 8000 kötet, amelyből 200 a munkásszállón, 500 kötet pedig a veszprémfajszi telepen volt elhelyezve.