Bicske
1842-1846
A Fejér Megyei Olvasótársaságnak ezekben az években fiókkönyvtára volt a településen.
Ismert könyvtáros: Nagy István (1842-1843).
1847-1849
Gróf Batthyány Kázmér uradalmi igazgatója, Nagy Károly, 1847-ben a bicskei birtokból egy legelő-részt megvásárolt magának és odaköltözött. Könyvtára több mint ezer (más források szerint tízezer) kötetes volt.
1860. szeptember
A Bicskei Olvasó Társaság 22 forintot adományozott a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésére.
1869
* Ebben az évben keletkezett a Bicskei Kaszinó.
Ismert könyvtáros: Jakab Dániel (1898-1916).
* Ebben az évben alakult meg a Bicskei Olvasókör. (Más forrás szerint 1870. május 1. a megalakulás dátuma.)
Ismert könyvtáros: Jakab Dániel (1888-1894, 1909).
1872. február 6.
A Bicskei Olvasókör táncmulatságot rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk gyarapítására fordítják.
1873. május 1.
Megalakult a Bicskei Polgári Olvasókör.
1874. augusztus 1.
Negyven taggal megalakult az Iparos Olvasókör.
1876
Az Országos Levéltár őrzi a Bicskei Olvasókör ez évi belügyminisztériumi iratait.
1876. február 13.
A Bicskei Kaszinó bált rendezett könyvtára javára. A könyvtár gazdagon el van látva szépirodalmi, tudományos, bölcsészi, régészeti, természettudományi stb. művekkel.
1878. május 13.
A Vértesaljai Tanító-Egylet Tabajdon, e napon megtartott választmányi gyűlésén Jakab Dániel könyvtárnok jelentette, hogy az egyleti könyvtárt Alcsútról Bicskére átszállította.
1880. február 7.
A Bicskei Olvasókör jótékony-célú bált rendezett könyvtára javára.
1881. február 19.
A bicske-alcsúti fiatalság a Bicskei Kaszinó helyiségben zártkörű táncestélyt rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét a Bicskei Kaszinó könyvtárának gyarapítására fordítják.
1884
Az 1869-ben alapított Bicskei Olvasókör könyvtárának állománya ebben az évben 1066 db.
1889
A Bicskei Iparos-ifjúság Önképző-körét említi a Magyarország tiszti czím- és névtára 1890. évi kötete. Az iparosifjak társasköre utoljára az 1932. évre szóló Székes-Fejérvári naptár című kiadványban szerepel.
Ismert könyvtáros: Jely Ferenc ( 1904).
1892. május 1.
Megalakult a Bicskei Iparosok Olvasóköre. Alapszabályait a Belügyminisztérium novemberben látta el bemutatási záradékkal.
1893
A gyomai nyomdában készült A Bicskei Függetlenségi Olvasókör könyvtárának alapszabályai című nyomtatvány.
1893. április
Bicskei Iparos-ifjúság Önképző-köre egy népszínműnek a nagy vendéglő dísztermében tartott előadása miatt eladósodott. A vendéglős a tartozás fejében lefoglalta a kör könyvtárát.
1895
Az Országos Levéltár őrzi a Bicskei Polgári Olvasókör ez évi belügyminisztériumi iratait.
1895. január 17.
A bicskei olvasókör e napon tartott évi rendes közgyűlésén Balogh György lelkész, a kör elnöke bejelentette, hogy a könyvtár megvette Jókai Mór összes műveit.
1895. január 27.
Megalakult a Bicskei Katholikus Kör. Az olvasókör meglétét 1943-ig folyamatosan közölte a Székes-Fejérvári naptár című kiadvány.
Ismert könyvtáros: Árványi Béla (1895); Lovas Ferenc (1899).
1895. március 16.
E napi sajtóhír szerint a Bicskei Iparos Olvasókör a gyér látogatottság és a kevés bevétel miatt, a legutóbbi közgyűlésen kimondta a feloszlást, és e határozatát felküldte jóváhagyás végett a Belügyminisztériumba.
1896. február 19.
Megalakult a Bicskei Református Olvasókör. A 70 tagú kör gazdasági, illetve szőlészeti újság mellett a következő lapokat járatja: Székesfehérvár és Vidéke, Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Vasárnapi Újság és más politikai lapok, továbbá tehetségéhez képest könyvtárt is létesít. A körnek tagja lehet minden tisztességes és becsületes ember vallás és nemzeti különbség nélkül. Az olvasókör meglétét 1943-ig folyamatosan közölte a Székes-Fejérvári naptár című kiadvány.
1897. február 14.
A Bicskei Polgári Olvasókör a nagy vendéglő termében tánccal egybekötött mulatságot rendezett. A bevétel tiszta jövedelmét könyvtáruk javára fordítják.
1899
Az 1869-ben alapított Bicskei Olvasókör helyiségének címe: Sárköz utca 3. A 61 tagú olvasókörnek ekkor 1600 kötetes könyvtára volt.
1899. március
A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Bicskei Olvasókör alapszabályait.
1901. december
A belügyminiszter bemutatási záradékkal látta el a Bicskei Önálló Iparosok Olvasókörének alapszabályait. Az olvasókör neve utoljára az 1943. évre szóló Székes-Fehérvári naptár című kiadványban szerepel.
1902. október 31.
E napi sajtóhír szerint mintegy hatvan polgár részvételével megalakult a Bicskei Függetlenségi Olvasókör. A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a kör alapszabályait.
Ismert könyvtáros: Pusztai István (1902).
1902. november 20.
E napi sajtóhír szerint a közoktatásügyi miniszter 1000 korona értékű népkönyvtárt ajándékozott a községnek a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa révén.
Ismert könyvtáros: Hollósy Mihály segédjegyző (1903-1914).
1903
* A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által alapított községi népkönyvtár állománya 335 kötet, két szekrényben elhelyezve. Nyomtatott katalógusa volt. Kikölcsönzés céljából minden szombaton délután 4-től 7 óráig nyitva állt. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl napi 1 fillér büntetéspénzt kellett fizetni. Ez év ápr. 7-ig 150 egyén 210 kötetet kölcsönzött ki.
* A Magyar Minerva 3. évfolyama szerint a bicskei olvasókör könyvtára 1869-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett A katalógussal rendelkező olvasókör könyvtárát nagyobb adományokkal a bicskei takarékpénztár gyarapította. Állománya 1700 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön olvasóteremmel. Az olvasóterem minden délután 4-től 7 óráig használható. Kikölcsönzés céljából hetenként kétszer délután 1/2 5-től 1/2 7-ig nyitva tart. Használati díj egy héten túl kötetenként 2 fillér. 1902-ben 50 egyén használta a könyvtárt.
1907. január 20.
A Bicske és Vidéke Keresztény Munkásegyesület, Huszár László nagy vendéglős helyiségeiben, saját könyvtára alapja javára zártkörű táncvigalmat rendezett.
1909
* A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által 1902-ben alapított községi népkönyvtár állománya 494 kötet, két szekrényben elhelyezve. Volt nyomtatott katalógusa. Kikölcsönzés céljából minden szombaton délután 2-től 5 óráig nyitva tartott. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl napi 1 fillér büntetéspénzt kellett fizetni. Ebben az évben 407 olvasó 2751 kötetet kölcsönzött ki.
* Az 1869-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett olvasóköri könyvtár állománya 800 mű 1129 kötetben, három szekrényben elhelyezve, külön olvasóteremmel. Volt leltára és nyomtatott katalógusa. Az olvasóterem minden délután 4-től 7 óráig használható. Kikölcsönzés céljából hetenként kétszer délután 1/2 5-től 1/2 7-ig nyitva állt. Használati díj egy héten túl kötetenként 2 fillér. Ebben az évben 46 olvasó 1630 kötetet kölcsönzött ki.
1910
Ebben az évben jelent meg:
A "Bicskei Olvasókör" könyvtárának jegyzéke. Budapest, 1910. Bichler Ignácz ny. 29 p.
1910. december
Megalakult a Bicskei Gazdakör. Az új társaskör alapszabályai úgy intézkedtek, hogy csak gazdák lehetnek a kör tagjai. Az alapszabályokat a Belügyminisztérium a következő év júniusában látta el bemutatási záradékkal. A kör neve utoljára az 1943. évre szóló Székes-Fejérvári naptár című kiadványban szerepel.
1912
* Az 1869-ben keletkezett, nyomtatott katalógussal rendelkező kaszinói könyvtár állománya 802 mű 1143 kötetben. Címe: Sárköz 252. Hetente kétszer, hétfőn és pénteken tartott nyitva. Ebben az évben 50 olvasó 925 kötetet kölcsönzött ki.
* A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által 1902-ben alapított népkönyvtár az adójegyzői hivatalban volt elhelyezve. Állománya 534 kötet, nyomtatott katalógussal rendelkezett. Hetente egyszer tartott nyitva. Ebben az évben 421-en 2107 kötetet kölcsönöztek ki.
1913. február
A Bicskei Keresztény Szociális Egyesület közgyűlésén elhangzottak szerint a 90 tagú egyesület harminc Igaz Szó című, keresztény szocialista hetilapra fizetett elő.
Ismert könyvtáros: Keindl János (1913); Veiszengruber János (1914).
1914. január 18.
A Bicskei Keresztény Szociális Egyesület Huszár László összes termeiben, saját könyvtára javára zártkörű farsangi bált tartott.
1914. március
A Dunántúli Közművelődési Egyesület bicskei fiókjában Hollósi Mihály jegyző a könyvtár könyveinek kikölcsönzésekor minden egyes könyv mellé egy-egy Igazmondó című politikai napilapot mellékelt, hogy így a jóhiszemű közönségre ráoktroálja a lap szemléletét.
1922
Az 1923. évre szóló Székes-Fejérvári naptár közli a Bicskei Református Polgári Olvasókör meglétét. Az olvasókör utoljára az 1943. évre szóló Székes-Fejérvári naptár című kiadványban szerepel.
1925/26
Ebben az iskolai tanévben kezdte meg a kölcsönzést az állami polgári fiú- és leányiskola ifjúsági könyvtára.
1927
Az 1928. évre szóló Székes-Fejérvári naptár közli a Bicskei Református Polgári Iskolai Olvasókör meglétét.
1931
Az 1932. évre szóló Székes-Fejérvári naptár közli a Bicskei Római Katholikus Olvasókör meglétét.
1940/41
Az iskolai tanév végén az állami polgári fiú- és leányiskola tanári könyvtárának állománya 1263 db, a fiúk ifjúsági könyvtárának állománya 524 db, a leányoké 352 db.
1942/43
Az iskolai tanév végén az állami polgári fiú- és leányiskola tanári könyvtárának állománya 1320 db, az ifjúsági könyvtáré 733 db.
1944-1945
A harci események következtében az általános és polgári iskola ifjúsági és tanári könyvtára teljesen megsemmisült.
1947-1948
Népkönyvtárt adományozott a községnek a Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság 1947 májusa és 1948 júniusa között.
1949
* A Fejér Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség augusztusi felmérése szerint a 175 kötetes népkönyvtár az állami általános iskola 1. számú épületében volt elhelyezve. Könyvtáros: Nagy Zsigmond.
* A 95 kötetes szabadművelődési ügyvezetői könyvtár a Prohászka utca 3. szám alatti általános iskolában található. Könyvtáros: Kamarás Oszkár.
* Ugyanitt volt (rendezés alatt) a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete bicskei járási csoportjának 32 kötetes könyvtára. Könyvtáros: Nagy Zsigmond.
1950. február
Bicskén 200 kötetes könyvtárat állított fel a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége. A környék dolgozó parasztsága nagy örömmel fogadta a könyvtár létesítését és azóta széles körben megindult az olvasómozgalom.
1950. augusztus 28. - szeptember 2. között
Ezen a héten a Székesfehérvári Körzeti Könyvtár 200 kötetet küldött a körzeti rendszerbe tartozó népkönyvtár számára. Egyesítették a községben meglévő könyvtárakat. A népkönyvtár kezelését Csenki Sarolta állami általános iskolai tanítónő vállalta.
1950. október 1.
Megnyitott az új népkönyvtár.
1950. október 8.
Felavatták az új népkönyvtárt.
1951. január 13.
A körzeti könyvtár vezetőjének e napon kelt jelentése szerint a körzeti rendszerbe tartozó népkönyvtár a Kisiparosok Országos Szervezete helyiségében volt elhelyezve.
1952
Ebben az évben alapították az állami gimnázium könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
1952. július.
Ebben az időszakban a községben lévő gépállomásnak, továbbá a Bicskei Földműves-szövetkezetnek is volt könyvtára.
1952. október
A Népművelési Minisztérium Könyvtárosztálya közölte a Fejér Megyei Könyvtárral, hogy arról értesült, miszerint a járási kultúrházban lévő, a körzeti rendszerhez tartozó népkönyvtárnak alig van könyve és nincs könyvszekrénye. A megyei könyvtár intézkedése nyomán a járási pártbizottság a járási könyvtár létesítése céljából átengedte a Lenin út 18. szám alatt lévő Magyar Nők Demokratikus Szövetségének járási székházát, ahol korábban egy cipőbolt működött. A megyei könyvtár polcokat, a Népkönyvtári Központ kb. 3000 kötet könyvet, 1 db íróasztalt, 1 iratszekrényt, 5 széket, 1 fogast és 1 kályhát küldött a könyvtárnak.
1952. november 22.
A járási feladatokat kapó korábbi népkönyvtárt Bicskei Járási Könyvtár néven ünnepélyesen megnyitották. Vezetője Szelle Béla lett, aki előtte a megyei könyvtár munkatársa volt, és 1953. március 31-ig állt a könyvtár élén.
1953
A Bicskei Járási Könyvtár vezetője Magyar Gyula lett, aki a Népkönyvtári Központból került az intézmény élére. 1955-ig viselte ezt a tisztséget.
1955
A járási könyvtár megkapta a volt Református Olvasókör egykori helyiségének egy részét.
1955. május 1.
A Bicskei Járási Könyvtár új vezetője Katona Tamás, aki 1960. szeptember 1-jéig dolgozott Bicskén. Őt Rohács Ervin követte, aki 1972. augusztus 1-jéig volt a könyvtár igazgatója.
1956. október-november
A forradalom eseményeinek következtében sok kikölcsönzött könyv elkallódott. Az 1955-ben meglévő 5050 kötetről 1956 végére 3496 kötetre esett vissza az állomány.
1957
Két darab kétméteres polcon elhelyezett gyermekkönyvekből megkezdődött a kölcsönzés külön a gyermekek részére.
1957. december 15.
A Bicskei Járási könyvtár, névadóünnepség keretében ‒ a helyi gimnáziummal együtt ‒ felvette Vajda János költő nevét.
1958. július 11.
Első járási könyvtárként teljes állományával áttért a szabadpolcos kölcsönzésre a Katona Tamás vezette Vajda János Járás Könyvtár.
1958. december
A Vajda János Járási Könyvtárban 4200 kötet állt az olvasók rendelkezésre, de hely hiányában körülbelül még további 6000 kötet porosodott, penészesedett összehányva egy teremben.
1959. június
A mányi nőtanács 300 forintot fizetett be a bicskei Kossuth Zsuzsanna Gyermekotthon könyvtárának fejlesztésére.
1959. október
A Szabad Föld Tsz gyarapodó könyvtárában szakmai, szépirodalmi és politikai könyvekből válogathattak a tsz tagjai.
1959. november 12.
A Vajda János Járási Könyvtár 200 kötetes fiókkönyvtárt létesített a Bihari János utcai általános iskolában, a település 800 lakosú cigánytelepén. A fiókkönyvtár vezetője Miklós Kálmán igazgató-tanító.
1960. március
A csordakúti általános iskolában százkötetes fiókkönyvtárt hozott létre a járási könyvtár.
1960. december
A Bicskei Földműves szövetkezet vezetőségének az volt a terve, hogy klubhelyiségük felszerelését tovább bővítik és a könyvtárkészletet mintegy 3000 forintos költséggel fejlesztik.