Dunaújváros

1870. január 18.
Megalakult a Dunapentelei Olvasókör.

1885. január
* A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Dunapentelei Casino Társaság alapszabályait.
* A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Dunapentelei Olvasókör alapszabályait.

1887. március
A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Dunapentelei Polgári Olvasókör alapszabályait.
Ismert könyvtáros: Farkas Miksa (1901).

1889. április 28.
A községi iskola a nagyvendéglő termében tartott gyermek­előadást, amelynek tiszta jövedelmét könyvtáruk gyarapítására fordítják.

1891. február 1.
A Dunapentelei Polgári Olvasókör, könyvtára javára, az Arany Szarvas vendéglő helyiségében tartott zártkörű táncvigalmat.

1895. február 6.
Megalakult a Dunapentelei Katholikus Kör. Alapszabályait a Belügyminisztérium márciusban látta el bemutatási záradékkal.
Ismert könyvtáros: Buzolka Ignác (1912-1916); Markovics Imre (1921-1922).

1895. május 12.
A Dunapentelei Katholikus Kör az úgynevezett Mehádiában majálist rendezett, melynek tiszta jövedelmét könyvtáruk gyarapítására fordítják.

1899
* Az 1872-ben alapított, jelenleg 40 tagú Dunapentelei Kaszinó Társaságnak ekkor 450 kötetes könyvtára volt.
* Az 1895-ben alapított Dunapentelei Katholikus Kör helyiségének címe: Aranyvölgy utca 414. Az 58 tagú egyesületnek ekkor 60 kötetes könyvtára volt.
* Az 1887-ben alapított Dunapentelei Polgári Olvasókör helyiségének címe: Magyar utca. Az 52 tagú egyesületnek ekkor 125 kötetes könyvtára volt.

1902. április
A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Dunapentelei Polgári Casino alapszabályait.
Ismert könyvtáros: Farkas Miksa (1912-1916).

1903. január
A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Fejérvármegyei Duna-pentelei Ifjúsági Önképző Kör alapszabályait.

1905. május 1.
Megalakult a Dunapentelei Függetlenségi és 48-as Kossuth-kör. Alapszabályait a Belügyminisztérium júniusban látta el bemutatási záradékkal.
Ismert könyvtáros: Jancski János (1905); Fischel Antal (1916).

1910. január
A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Dunapentelei Függetlenségi és 48-as Kossuth-kör alapszabályait.

1912. május
A Belügyminisztérium láttamozta a Dunapentelei Római Katholikus Kör alapszabályait.

1914. február 14.
E napi sajtóhír szerint a földmívelésügyi miniszter 111 kötetes könyvtárt, és könyvszekrény beszerzésére 20 Koronát adományozott a községnek.

1941
A belügyminiszter feloszlatta a Dunapentelei Polgári Olvasókört, amelynek könyvtárát átadták az iparoskörnek.

1945 után
A pálhalmai Dóra-kastélyból a Fejér Megyei Levéltárba került a család könyvtára.

1949. augusztus
* A Fejér Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség augusztusi felmérése szerint a községi szabadművelődési bizottság 66 kötetes népkönyvtára a Magyar u. 271. sz. alatt volt.
* Ugyanebben az épületben található az általános iskola tanítói könyvtárának 87 kötete.
* A Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetének 49 kötetes könyvtára szintén a Magyar utcában, a párt helyiségében volt.
* Az Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége helyi szervezetének tulajdonában lévő hét kötet a szövetség helyiségében volt elhelyezve.
* A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége helyi szervezetének 30 darabos könyvtára a Magyar utcai DÉFOSZ helyiségében található.
* Az Iparoskör 65 kötetes könyvtárának a helye a Jancski-vendéglő volt.

1949. november 20.
A terménybegyűjtési versenyben való eredményes részvételéért a Zrinyi Termelőszövetkezeti Csoport egy Orion rádiót és egy gazdag könyvtár kapott.

1950. július
Ebben az időszakban Szedrespusztán üzemi könyvtár működött.

1950. július
A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár vezetője, Mácsai Lajosné július 13-án nézte át a Belügyminisztérium által korábban feloszlatott Dunapentelei Iparosok és Kereskedők Köre 96 kötetes könyvtárát. A központilag összeállított selejtlista alapján a könyvek 90%-át népkönyvtári használatra alkalmatlannak találta, a maradék 10%-ot pedig a rongált állapota miatt találta selejtnek, ezért a teljes könyvanyagot a Népkönyvtári Központ budapesti raktárába küldette.

1950. december 15.
Baka Márton, a dunapentelei népkönyvtár könyvtárosa átvette a körzeti könyvtárból a körzeti rendszerbe tartozó népkönyvtár számára küldött 710 kötetet.

1951
Megalapították a Sztálinvárosi Múzeum könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1951. május 1.
A várossá nyilvánított település új, 20 tantermes általános iskolájának földszintjén, 90 m2 alapterületen megkezdte működését a Központi Technológiai Könyvtár egyszemélyes (Neumayer Andor) fiókkönyvtára.

1951. június 8.
A tanács és az iskola közös épületének földszintjén, a Technológiai Könyvtár fiókjának helyiségében, e műszaki fiókkönyvtárral együtt ünnepélyesen megnyílt a városi könyvtár is. Állományának alapját a Népkönyvtári Központtól kapott könyvek képezték. Megbízott vezetője a patronáló Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa, Marót Miklós lett, akit ideiglenesen "kölcsönadtak" az épülő szocialista városnak. ‒ A műszaki fiókkönyvtár induló állománya csaknem 5000 könyv és 140 ezer szabadalmi leírás volt, a városi könyvtáré viszont csupán 1500 kötet. A városi könyvtár állományából 300 kötet a Dunapentelén dolgozó DISZ ifjak táborában, 80 kötet a dunapentelei rendőrség könyvtárában, 114 kötet a dunapentelei ÁVH Iparőrségnél volt, 200 kötet pedig a Dunapentelén dolgozó technikumi tanulók használatára volt kiadva.

1951. július 1.
A Dunapentelei Városi Könyvtár vezetésére a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból kiküldött Dobos Rózsa kapott megbízást, akinek augusztus végéig tartó működését a könyvtár szakos egyetemista, Gera Mihály és két állandó alkalmazott (Kilián Erzsébet, Neumayer Andor műszaki könyvtáros) segítette.

1951. szeptember 16.
A Dunapentelei József Attila Városi Könyvtár vezetésére az iskolán levő, kiszemelt új könyvtárvezető, Répássy Károly novemberben várható megérkezéséig és betanításáig Gerő Gyula kapott megbízást, aki ezt a munkát a bajai városi könyvtárvezetői tevékenysége mellett december elejéig végezte.

1951. november 7.
Mivel Dunapentele neve Sztálinvárosra változott, a városi könyvtár neve is Sztálinvárosi József Attila Városi Könyvtár lett.

1952
Ebben az évben alapították a Sztálinvárosi Vegyesipari Vállalat műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1952. január 24.
A körzeti könyvtár könyvszekrényt igényelt a Népkönyvtári Központtól, mivel a körzeti rendszerben már letelepített ópentelei népkönyvtár könyvei nyitott polcokon álltak.

1952. április 29.
Mivel a sztálinváros-óvárosi népkönyvtáros, Horváth György lemondott, Répássy Károly a József Attila Városi Könyvtár vezetője ezen a napon átvette a körzeti könyvtár tulajdonát képező könyvtárt.

1952. július
Ebben az időszakban üzemi, illetve szakszervezeti könyvtára volt a Sztálin Vasműnek, a Sztálinvárosi Magasépítő Vállalatnak, a Sztálinvárosi Mélyépítő Vállalatnak és a Sztálinvárosi Víz- és Csatorna Műveknek.

1953
Ebben az évben alapították a kezdetben a Vasvári Pál Általános Iskola egyik szárnyában működő reálgimnázium könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1953. április 1.
Az adonyi járási tanács átvette a Sztálinvárosi Városi Könyvtárt és személyzetét, hogy ez lássa el Sztálinvárosi Járási Könyvtár néven az adonyi járási könyvtár feladatkörét is. Vezetőjévé a leváltott Répássy Károly helyett Szelle Bélát nevezték ki; ő 1953. szeptember 30-ig állt a könyvtár élén.

1953. szeptember 3.
Megkezdődött a tanítás a Diósgyőrből áthelyezett Kerpely Antal Kohóipari Technikumban. Az áthozott, szerény mennyiségű tanári kézikönyvtári állomány képezte alapját a technikum később megszervezett könyvtárának.

1953. október 1.
A Sztálinvárosi Járási Könyvtár új vezetője Venesz Béla, aki ezt megelőzően a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 19. sz. fiókkönyvtárát vezette. (1976. március 31-ig állt az intézmény és jogutódja élén). Az átadás-átvételkor megtartott állományleltár 5000 kötetes hiányt állapított meg, Ekkor derült ki az is, hogy az állomány fele leltározatlan volt, fontos nyilvántartások hiányoztak, és súlyos raktározási elégtelenségek nehezítették az elemi tájékozódást, egyáltalán a könyvek megtalálását a polcokon.

1954 eleje
A Sztálinvárosi Járási Könyvtár a Görbe utca 4. szám alatti lakóház földszinti és első emeleti átalakított lakásaiban kapott összesen 210 négyzetméter alapterületű helyiségeket, amelyet egy 100 négyzetméternyi pinceraktár egészített ki. A földszinten felnőttkönyvtár, az emeleten önálló gyermekkönyvtár lett kialakítva.

1954. május 1.
Egyik Sztálin úti lakásban megnyílt a vasmű Vörösmarty Mihály Szakszervezeti Könyvtára, amely később a Sztálin út 29-be, egy nagyobb lakásba költözött át.

1955
Megalapították a Sztálinvárosi Tanács Kórháza orvosi könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1955
Ebben az évben alapították az 5. számú Épületelemgyár műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1955
Ebben az évben alapították a 316. sz. Ipari Tanulóintézet könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1955. január
Területi könyvtárak rendszerének kiépítésében fogott az Építők Szakszervezete. Ilyen területi könyvtár kezdte meg működését Sztálinvárosban.

1955. április
A Fejér megyei könyvtárak közötti versenyt immár negyedszer a Sztálinvárosi Városi és Járási könyvtár nyerte meg. A közelmúltban öt fiókkönyvtárt létesítettek, köztük az óvárosi gazdakörben, illetve a rendelőintézetben.

1956. február 24.
Megkezdte működését a Sztálin Vasmű Műszaki Könyvtára.

1956. március
A népművelési miniszter A szocialista kultúráért a kitüntető jelvényt adományozta Venesz Bélának, a Sztálinvárosi Járási Könyvtár vezetőjének.

1956. augusztus 16.
Felavatták a radari lakótelepen a Sztálinvárosi Építők Petőfi Sándor Kultúrotthonát, amelynek 14 000 kötetes könyvtára, olvasóterme, klubszobája, mozivetítője és szabadtéri színpada is volt.

1957
* Megalapították a 26. számú Állami Építőipari Vállalat műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
* Megalapították a Vörös Október Férfiruhagyár műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1957. január 20.
A régi helyén ismét megnyílt a járási könyvtár óvárosi fiókkönyvtára.

1957. február
A Vörös Csillag Tsz a kulturális alapjából - tagjai számára - új könyvtárat vásárolt.

1957. február
A Dunai Vasmű tízezer kötetes műszaki könyvtárának dolgozói Műszaki Könyvtári Értesítőt adtak ki, amelyben havonta közzétették, hogy milyen új műszaki könyvek, vagy folyóiratok érkeztek, ugyanakkor a tíz legismertebb külföldi műszaki folyóirat cikkeinek magyar címeit is közölték. Vasmű gyári kultúrházának emeletén — a műszaki könyvtár mellett — a hónap végén nyitották meg nagy olvasótermüket.

1957. május
A Bartók Béla Művelődési Házban megnyílt a kultúrház könyvtára és olvasója.

1958
* Diafilmekkel gazdagította szolgáltatásait a Sztálinvárosi Járási Könyvtár.
* Megalapították a 16. számú Állami Építőipari Vállalat Szakszervezeti Könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.
* Megalapították a Sztálinvárosi Tervező Iroda műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1958. február
A Vörösmarty Mihály Szakszervezeti Könyvtárt, a városi tanács végrehajtó bizottsága intézkedése alapján, a Duna-soron nemrég felépült egyik lakóház földszintjének két üzlethelyiségében helyezik el.

1958. február 3.
A Járási Könyvtár fiókkönyvtárat létesített a Déliváros egyik barakk-épületében, a Kultur u. 22. szám alatt.

1958. április
A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete 20 000 forint értékű járási könyvtárat létesített a városban.

1958. augusztus
A Vörös Október Férfiruhagyár társadalmi munkás szakszervezeti könyvtárosa Kegyes Margit, aki kedden és pénteken tartott kölcsönzést.

1958. november 20.
A vasmű Sztálin úti, Vörösmarty Mihály Szakszervezeti Könyvtárában hatezer kötetből megkezdődött a szabadpolcos kölcsönzés, egyelőre egy helyiségben,.

1959
* Már iskolai diákkönyvtár is működött a Kerpely Antal Kohóipari Technikumban.
* Megalapították a Vasvári Pál Általános Iskola húsz négyzetméteres önálló helyiségben elhelyezett könyvtárát. A nevelői könyvtár 848, az ifjúsági könyvtár 334 kötetből állt.

1959. január
Az új állomás munkásszállásán a szakszervezeti könyvtárszoba és az olvasóterem - a heti egy órás könyvcsere idejét kivéve - közel két éve zárva van, így a fiatal dolgozók tanulását, szórakozását akadályozza egy arra alkalmas helyiség hiánya.

1960. január 1.
Ismét a városi tanács lett a József Attila Könyvtár fenntartója, járási könyvtári feladatait megtartotta.

1960. március
A Duna-soron, az egyik G-épületben tanultak az Építőipari Vállalat leendő szakmunkásai, akiknek 450 kötetes könyvtár állt rendelkezésükre.