Bevezetés

Az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában jelent meg 2009-ben a Magyar könyvtártörténeti kronológia 996-2007 című kiadvány 1-3. kötete, 2014-ben a Magyar könyvtártörténeti kronológia. 4. kötet. 2008-2010. Pótlások 996-2007, 2021-ben a Magyar könyvtártörténeti kronológia. 5. kötet Pótlások 996-2010. Kitüntetések 1954-2012 című kötet. Összeállítójuk Gerő Gyula volt, aki a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című folyóirat 2001. évi 7. számában Kiáltvány (kiáltás) a hétköznapi könyvtártörténet-írásért! címmel közölt írásában nemcsak könyvtáraink hiteles történetének megírását, hanem a források történeti feldolgozásához, a folyamatok értékeléséhez nélkülözhetetlen időrendi áttekintések összeállításának szükségességét is szorgalmazta. Felteszi a kérdést, hogy "Vállalják-e a könyvtárak, hogy [...] – a már meglévő országos kronológia adatainak felhasználásával – elkészítik intézményük vagy területük (városuk, megyéjük) könyvtártörténetének kronológiáját, illetve annak adatbázisát?” Ő maga – példát mutatva, és muníciót adva – nemcsak az országos kronológia öt kötetét, hanem a Veszprém megyei, a Somogy megyei, a Vas megyei, a Komárom-Esztergom megyei könyvtárak kronológiáját is összeállította, és közreműködött a Borsod-Abaúj-Zemplén megye könyvtártörténeti kronológiájának létrehozásában.

Arra gondoltam, hogy én is hozzájárulhatnék egykori lakó- és munkahelyem megyéje könyvtártörténeti kronológiájához azzal, hogy ismereteim és lehetőségeim szerint egy segédletet állítok össze. A Fejér megyei települések könyvtártörténeti kronológiája 1030-as évektől 1960 végéig című weboldalam közzétételével az a célom, hogy azon Fejér megyei települések, ahol még nem dolgozták fel teljes körűen településük könyvtári kultúrájának történetét, vagy nem készítették el e téma teljes körű kronológiáját, hasznosíthassák az itt található adatokat.

A közölt kronológiai tételek csoportosítása Fejér megye 107 településének 2022. január 1-jei közigazgatási állapotát tükrözi. (Beloiannisz nem szerepel a települések között, mivel könyvtárát csak 1965-ben alapították - az 1972-ben megjelent Fejér megyei könyvtári minerva szerint.) Az adatok irattári, levéltári forrásokra, hírlapok, folyóiratok, évkönyvek, naptárak, címtárak közleményeire, helytörténeti, könyvtártörténeti tanulmányokra, egyes könyvtárak honlapján közölt információkra, valamint Gerő Gyula ötkötetes országos könyvtártörténeti kronológiájának a jelenlegi Fejér megye településekre vonatkozó tételeire, és a kastély-könyvtárak 1945 utáni sorsára vonatkozó, tőle kapott cédulák szövegére támaszkodnak. A Fejér megyei könyvtártörténeti kronológia adatainak időhatára a fellelt kezdetektől egészen az 1960. év végéig tart. 1961-től ugyanis a könyvtárosok a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár által közreadott Könyvtári Híradó, 1969-től pedig a Fejér Megyei Könyvtáros közleményeiből - saját irattáruk, továbbá a járási, illetve megyei könyvtár anyagát is hasznosítva - minden eseményről részletes információhoz juthatnak.

Az anyaggyűjtés során törekedtem mindazon egyesületeket, intézményeket közölni, amelyeknek kimutathatóan volt könyvtáruk, vagy volt választott könyvtárnokuk, vagy volt megbízott személy a könyvtár kezelésére.

Konkrét hónaphoz, naphoz nem köthető eseményeket az adott évszám alatt találhatóak, több esemény esetén az új kronológiai adat *-gal jelölt új sorban kezdődik. Ha a csak évszámmal megadott események évében könyvjegyzék, katalógus is megjelent, akkor az az események adatai alatt, új bekezdésben került közlésre.

Az olvasókörök, egyesületek, iskolák gyakran rendeztek táncmulatságokat, előadásokat, amelyek tiszta bevételét könyvtáruk gyarapítására fordították. Ezek közül csak az elsőként megtartott - ilyen típusú - rendezvény szerepel a kronológiában, mivel ezt elegendőnek gondoltam a könyvtár meglétének bizonyításaként.

Az 1950 előtt meglévő könyvtárak kezelését egyesületek esetében a tagok közül választott, intézmények esetében a munkatársak közül megbízott, iskolák esetében pedig a kijelölt pedagógusok látták el: gondoskodtak a gyarapításról, vezették a leltárkönyvet, gondozták a kézzel írott katalógust, nyilvántartották a kölcsönzéseket. A könyvtárnokokat a források egy része nem közli, ezért közlésük nem lehetett teljes. Az általam elért források alapján a második világháború előtti ismert könyvtárosokat lehetőleg a könyvtáralapítás dátumánál soroltam fel - az esemény leírása után - új sorban, zárójelben közölve működési évüket/éveiket.

Gyűjtőmunkám nagymértékben függött az Arcanum Digitális Tudománytár, a Hungaricana Könyv- és Dokumentumtár adatbázisaiban megtalálható anyagoktól, illetve a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár digitalizált Fejér megyei vonatkozású dokumentumaitól. Kutattam az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis, a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagában, rákerestem egyéb, Interneten elérhető adatokra is. Használtam a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, valamint saját könyvtáramnak könyveit. További anyaggyűjtésre lesz szükség különösen az 1880-as évek előtti, illetve az első világháború utáni, nem digitalizált helyi hírlapok, naptárak vonatkozásában - jelenleg egy részük mikrofilmen tekinthető meg. Fel kell majd dolgozni az 1950-ben a Fejér megyéhez csatolt Enyingi járás településeinek könyvtáraira vonatkozó közleményeket a nem digitalizált Veszprém megyei hírlapokban.

Úgy gondolom, azt remélem, hogy a közölt adatokból kiindulva a települések könyvtárosai (vagy helytörténeti kutatói), segédletként hasznosítva az itt közölt adatokat továbbépíthetik, bővíthetik saját településük könyvtártörténeti kronológiáját, hozzájárulva ezzel a helyi művelődés történetének kutatásához, feldolgozásához.

2022. augusztus 24.