Ercsi

1871 . november 1.
Megalakult meg az Ercsi Olvasó Egylet.

1872. március 1.
Megalakult a Telkes Gazdák Olvasóköre.

1881
Ebben az évben alakult meg az Ercsi Olvasókör, amelynek alapszabályait a Belügyminisztérium novemberben látta el bemutatási záradékkal.
Ismert könyvtáros: Csányi Imre (1890); Temmer Károly (1891); Lanzerits Antal (1893); Komáromy Mátyás (1894-1900); Rajcsics László (1901-1902); Varjas Elemér (1903-1906); Vargha Sándor (1910); Keresztes Aladár (1911-1912); Dénes Antal (1915-1916, 1921-1922).

1888
Az Ercsi Polgári Kör könyvtára ebben az évben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. A Belügyminisztérium májusban látta el bemutatási záradékkal a polgári kör alapszabályait. (Egyes forrás szerint a megalakulás már 1887-ben megtörtént.)
Ismert könyvtáros: Krammer Ármin, helyettese Farkas Sándor (1888); Mészáros Mátyás (1890-1900); Wiener József (1901-1904); Gévay Nándor (1905-1906); Wiener József (1909); Schäffer Kálmán (1910-1912); Bognár Ignác (1915-1916), Schäffer Andor és Mészáros Mátyás (1921-1922).

1891. március 28.
E napi sajtóközlemény szerint a mezővárosban nemcsak a helyi kaszinónak és a polgári körnek áll tekintélyes könyvtár a rendelkezésére, hanem a községi népiskola is — egy rövid év alatt — hatalmas ifjúsági-, nép- és tanítói szakkönyvtárra tett szert. Ez utóbbi könyvtár legnagyobb része jótevőknek köszönheti létrejöttét. A iskolában lévő könyvtárak számára összesen hét újságra, illetve folyóiratra fizetek elő.

1899
Az Ercsi Polgári Kör helyiségének címe: Fő utca. A 139 tagú egyesületnek ekkor 293 kötetes könyvtára volt.

1901. január
Az Ercsi Polgári Kör könyvtárának állománya mintegy 317 kötet, egy szekrényben elhelyezve. Volt leltára és írott katalógusa. Kölcsönzés céljából, tagjai részére hetente kétszer, du. 4-től 5-ig volt nyitva. Használati díj kötetenként egy hétre 2 fillér.

1902
Az Ercsi Polgári Kör könyvtárának állománya mintegy 375 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön olvasóteremmel. Volt leltára és katalógusa. Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kikölcsönzés céljából hetenként kétszer du. 1-től 2-ig tartott nyitva. Használati díj kötetenként egy hétre 2 fillér. Ebben az évben 466 kötetet kölcsönöztek ki.

1903
A Földmívelésügyi Minisztérium 172 kötetes gazdasági népkönyvtárt adományozott a községnek.

1904. június
A belügyminiszter bemutatási záradékkal látta el az Ercsi Olvasókör alapszabályait.

1909
A Polgári Kör könyvtárának állománya 372 mű 418 kötetben, egy szekrényben elhelyezve, külön olvasóteremmel. Volt leltára és katalógusa. Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kikölcsönzés céljából hetenként kétszer du. 1-től 2-ig nyitva állt. Használati díj kötetenként egy hétre 2 fillér. Ebben az évben 143 olvasó 514 kötetet kölcsönzött ki.

1910 tavasza
Megalakult az Ercsi Római Katholikus Kör. A belügyminiszter júliusban láttamozta a kör alapszabályait.
Ismert könyvtáros: Tamás Alajos (1910-1911); Schenk István (1911); Lenk Béla (1912) , Gruisz [?Cruisz, Czuisz] Mihály (1915-1916, 1921-1922).

1912
A Polgári Kör könyvtára 1880-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Címe: Fő utca. Állománya 370 mű, 419 kötetben. Volt írott katalógusa és leltárnaplója. Rendelkezésre állt hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. Ebben az évben 317 olvasó 546 kötetet kölcsönzött ki.

1912. január 14.
Az Ercsi Római Katholikus Köz közgyűlésén elhangzottak szerint a 248 tagú körnek 680 kötetes könyvtára van.

1931/32
Az iskolai tanévben az államilag segélyezett községi polgári fiú- és leányiskola tanári könyvtára 16 féle folyóiratot járatott, tanév végi könyvállománya 359 kötet az ifjúsági könyvtáré 355 kötet volt.

1943/44
Az iskolai tanév végén az állami és községi együttes oktatású polgári fiú- és leányiskola tanári könyvtárának állománya 1151 kötet, az ifjúsági könyvtáré 1196 kötet volt.

1944-1945
A községi tanács vb elnöke 1951. augusztus 13-án kelt levelében arról tájékoztatta az Országos Könyvtári Központot, hogy a volt Wimpffen uradalomban lévő könyvtári könyvek a harci cselekmények következtében teljesen megsemmisültek.

1947-1948
Népkönyvtárt adományozott a községnek a Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság 1947 májusa és 1948 júniusa között.

1949
* A Fejér Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség augusztusi felmérése szerint a Szabadművelődési Kultúrbizottság által fenntartott, 60 kötetes népkönyvtár Windisch Károly könyvkereskedésében volt elhelyezve. Könyvtáros: Windisch Károly.
* Ugyanitt volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által küldött, 50 kötetes II/14-es, szabadművelődési vándorláda könyvei. Könyvtáros: Windisch Károly.
* A földműves-szövetkezet 171 kötetes könyvtárnak könyvtárosa Tóth Éva volt.
* A Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezete 120 kötetes könyvtárral rendelkezett. Könyvtáros: Huszár József.
* 510 kötete volt a cukorgyári üzemi munkáskönyvtárnak. Könyvtáros: Hetényi István.

1949. november
Az ercsi tömegszervezetek a szabadművelődési ügyvezető, Kálmán József javaslatára elhatározták, hogy könyvtáraikat közös népkönyvtárban egyesítik. A volt Hodula-vendéglőben nyílik meg a mintegy 400 kötetes népkönyvtár, amely a község minden dolgozójának rendelkezésére áll.

1950-es évek eleje
A népkönyvtár egy 25 négyzetméter alapterületű szobában, egyetlen polcos szekrényben volt elhelyezve, ahol az első könyvtáros, Gábriel Gyuláné társadalmi munkában, heti 12 órában kölcsönzött az olvasóknak. Ezt követően az ún. „Zárda iskolában" működött tovább a könyvtár, itt Bálint Ida általános iskolai tanárnő látta el a könyvtárosi teendőket. Néhány évvel később a tanácsházára, egy kb. 30 négyzetméter alapterületű irodahelyiségbe szállították át a könyveket, ekkor Gál Anna, majd őt követően ismét pedagógus: Bublik Jenőné lett a könyvtáros.

1951. március
A Sinatelepi Állami Gazdaságba a Székesfehérvári Körzeti Könyvtár 500 kötetes, a körzeti rendszerbe tartozó könyvtárt telepített.

1951. június
Ebben az időszakban Talabér István a Sinatelepi Állami Gazdaságba telepített könyvtár kezelője.

1952. november 10.
A népművelési ügyvezető e napi jelentése szerint a ercsi népkönyvtár jelenleg egy volt hentesüzletbe van bezsúfolva, nem nyitható meg. A tanács által kiutalt helyiségben két, önkényesen beköltözött katonatiszt lakik. A könyvtár elhelyezése a következő év januárjában oldódott meg.

1952. július
Ebben az időszakban a gépállomásnak, és a községi tanácsnak is volt könyvtára.

1952. december 2.
Szabó Irén sinatelepi könyvtárost a Népkönyvtári Központ könyvjutalmára javasolta a megyei könyvtár.

1956
Megalapították az Ercsi Cukorgyár műszaki könyvtárát a Fejér megyei könyvtári minerva (1972) adata szerint.

1958
Az Ercsi Cukorgyár saját művelődési házzal, könyvtárral és egyéb szociális, egészségügyi intézménnyel rendelkezett.

1958. november 5.
A községi tanács ünnepélyes keretek között vette át az eddig a Járási Könyvtár kezelésében lévő Ercsi Népkönyvtár 614 kötetből álló könyvállományát.

1959
Hatalmas könyvtár, napilapok és folyóiratok álltak a Sinatelepi Állami Gazdaság dolgozónak rendelkezésére.