Kápolnásnyék

1878. április
A Belügyminisztérium bemutatási záradékkal látta el a Kápolnás-Nyék-Velenczei Casinó alapszabályait.

1903
A református egyházmegye papsága által alapított vértesaljai református egyház könyvtára a kápolnásnyéki ref. parókián volt elhelyezve. Kikölcsönzés céljából csak a kerületi papság vehette igénybe.
Ismert könyvtáros: Urházy Sándor ref. lelkész (1903-1912).

1906
A Földmívelésügyi Minisztérium 100 kötetes gazdasági népkönyvtárt adományozott a községnek. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa kibővítette 100 korona értékű szépirodalmi művel.

1907
A Dunántúli Közművelődési Egyesület könyvtárat alapított a községben.
Ismert könyvtáros: Kovács Géza jegyző (1912).

1909
A református egyházmegye papsága által alapított vértesaljai ref. egyház könyvtárának állománya 200 kötet, amely a kápolnásnyéki református parókián volt elhelyezve. Kikölcsönzés céljából csak a kerületi papság vehette igénybe. Ebben az évben 34 olvasó kölcsönzött ki könyvet.

1912
* A vértesaljai református egyház 400 kötetes könyvtára részben a kápolnásnyéki parókián, részben Mányban volt elhelyezve. Ebben az évben 34 olvasó használta.
* A Kápolnásnyéki Segélyegylet könyvtárának állománya 300 kötet. Rendelkezésre állt a segélyegylet részvényeseinek. Ebben az évben 400 olvasó használta.
Ismert könyvtáros: László Nándor.
* A Dunántúli Közművelődési Egyesület által 1907-ben alapított népkönyvtár a községházán volt elhelyezve. Állománya ekkor 145 kötet, nyomtatott katalógussal rendelkezett. Minden nap nyitva tartott. Ebben az évben 25-en 47 kötetet kölcsönöztek ki.

1934
Megalakult a Kápolnásnyéki Keresztény Ifjak Egyesülete 36 taggal, amely később könyvtárral is rendelkezett.

1944-1945
Vörösmarty Mihály szülőháza, amely egykor gróf Nádasdyék tiszttartói lakása volt, tőlük az Ott-család birtokába került, Ottéktól pedig a harmincas évek elején Kresz Géza hegedűművész felesége örökölte. A front közeledtével Kreszék Budapestről is ide hozták könyvtárukat, hogy megőrizzék a pusztulástól. Ebben az évben a könyvtár 6500 példány körül lehetett. A szerzők között megtalálhatóak voltak az európai irodalom legjelesebb íróinak és költőinek életművei, némely esetben munkáik ritka kiadásai. Nem hiányoztak a polcokról a művészeti témájú kötetek, az előbbiekhez hasonlóan német, francia, angol, magyar stb. nyelveken. Magyar klasszikus szerzők gyűjteményes kiadásokkal voltak képviselve, Vörösmarty pedig — érthető módon — több ritka kiadással is jelen volt összegyűjtött munkái mellett. Megemlítendőek még a ritka gyermek- és mesekönyvek, továbbá a családi relikviák és a dedikált darabok.

1949
* A Fejér Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség augusztusi felmérése szerint a Magyar Dolgozó Pártja helyi szervezetének könyvtára 45 kötetes volt. Könyvtáros: Farsang József.
* A földműves-szövetkezet 160 kötetes könyvtára rendezés alatt állt. Könyvtáros: Csombó József.
* Mátyáspusztán az általános iskola könyvtára 28 kötetes volt. Könyvtáros: Dinnyés Illés.

1950. augusztus
Mácsai Lajosné, a Székesfehérvári Körzeti Könyvtár vezetője megkezdte a körzeti rendszerbe tartozó népkönyvtár szervezését, a könyvszekrény biztosítását és tárgyalt a könyvtáros kijelölése ügyében.

1950. október 8.
Felavatták a körzeti rendszerbe tartozó népkönyvtárt. A könyvtár csak decemberben nyílt meg.

1950. október 15.
Pettendpusztán felavatták a körzeti rendszerbe tartozó népkönyvtárt.

1951. január 13.
A körzeti könyvtár vezetőjének e napon kelt jelentése szerint a körzeti rendszerbe tartozó kápolnásnyéki népkönyvtár a kultúrotthonban, a pettendpusztai népkönyvtár az iskolában volt elhelyezve.

1951. április
A körzeti rendszerbe tartozó népkönyvtár a kultúrház javítása miatt ideiglenesen a Tanácsházán volt elhelyezve.

1952. március
A körzeti Könyvtár könyvjutalomra javasolta özv. Molnár Sándorné pettendpusztai népkönyvtárost.

1952. június
Dér Károly tanító, a népkönyvtár vezetője nyári tanfolyamon volt, ezért helyette könyvtárosnak Stumpf László tanulót javasolta a községi tanács vb elnöke.

1952. július
Ebben az időszakban a Vörösmarty Tszcs-ben és a Velencei Állami Gazdaságban is volt könyvtár.

1953. június
Az országgyűlési választások előkészítésében végzett eredményes munkájáért a Népművelési Minisztérium Könyvtárosztálya oklevéllel, illetve könyvjutalommal tüntette ki özv. Molnár Sándorné pettendi népkönyvtárost.

1956. április
Miniszteri dicsérő oklevelet kapott Erhardt Mária kápolnásnyéki népkönyvtáros.

1958
A népkönyvtár fejlesztésére 3000 forintot fordít ebben az évben a községi tanács.

1958. szeptember
A megyei könyvtár adatgyűjtése szerint, a községi népkönyvtár a régi kultúrotthonban volt elhelyezve, ahol a falakon folyt a víz, a könyvek megpenészedtek.