Nehéz napokat élünk, szeresd hát az írót, a költőt, a verset!

Olvass sokat, végtelenül, s használd a tapasztalataidat. Szavalj, írj... S alkoss hozzá zenét..

Hidd el, sokkal jobban fogod magadat érezni, s visszamosolyog rád a világ!

Kívánom, hogy minden napon boldog légy, s boldogságot tudj kelteni másokban!

Kell a szomorúság, kell a könny is, de nem végtelenül!

Alkoss hát, formázd meg az életedet, s adj utat másoknak is hozzá!

Tisztelettel és szeretettel várunk magunk közé!

Lövey-Varga Éva

Főszerkesztő laptulajdonos, kiadó

Lövey Varga Éva

Lövey Klára emlékére

(125. éve hunyt el Lövei/ Leővey/ Leőwey/ Lövey Klára)

Egy pedagógusnál sokkal több voltál.

Neveltél, szerettél, éltél...

Jártad a világot, egyedül is, árván,

Színpadon játszva, - ha kellett, - s

Titkon sok mindent reméltél.

Ma is ott van őseidnek génje,

Bennünk lüktet, küzdünk valahol.

A magyarságod élted, átadtad,

Előttünk mindez példaként gyalogol.

Vagy fut, siet, rohan...

Akár az évek, a percek.

Ápoltál sebesülteket, ha kellett...

S mégis, felnőni ma is kevés hozzád:

Remeg az emlék, lüktet a szív.

Oktattál, tanítottál, írtál,

S ennek emléke ma is sokakat hív.

Kufstein rabsága, a híres barátság,

Életre szólt, életekért vív.

Türelmed, kitartásod példa,

Sok ember így ma már

Valóban friss levegőt szív.

Utazhatunk a múltban,

Remélve jövőt;

Utat nyitottál mindenütt...

Családodban óvónő, munkás,

Főszolgabíró is ült, s ma is ül...

Százhuszonöt év is eltelt.

Elmentek az évek.

Párizs szelével minden elszelelt.

Vajon mindez a hagyaték a jövő felé

Még milyen utakat rejt?

Szeged, 2022. április 08. 20:34