Kapocsi Annamária Versek
Kapocsi Annamária rajza
Kapocsi Annamária: Álomopálként majd ránk alkonyul
Kapocsi Annamária: Álomopálként majd ránk alkonyul
Álomopálként majd ránk alkonyul
Már szikrákat csihol a lehulló éj
puha párnába bújik - kérlek ne félj
áldás a fátyol mi a szemünkre hull,
álomopálként majd ránk alkonyul.
Smaragdzöld fényeken sétál a kéj,
kő partos mostoha idő - regél
hajnalt sző újra és zihál a nap
eltévedt sikátort előttem hagy.
Fényt fújna rája az időhomály,
ha nem volna tévelygő bolond dagály,
mi elhordja mindig, csak úgy mint az éj
a zápor haját pedig fújja a szél.
Már süket a csend és hangért hajol
a csillagokból majd zenét sodor,
és eljátszik rajta, mint fényfuvolán
elfoszlott ábránd az álom nyomán.