Vízitúrázás során vannak bizonyos követendő normák, melyeket jogszabály ír elő. Ezek betartása tehát nem csak a józan ész diktálta óvatosság kérdése, hanem mindenki számára kötelező. Ha a közúti közlekedéssel keresnék valamiféle analógiát, akkor azt mondhatnám, hogy a vízben fürdőző személy olyan, mint a közúton a gyalogos, a kenuzók pedig: kerékpárosok. Nagyjából. A biztonságos - és szabályos - közlekedéshez nem kell tehát valamennyi szabályt ismerni - mint ahogy a kerékpárosok számára is közömbös a közúti súlykorlátozás - bizonyos ismeretek azonban elengedhetetlenek.
Az alábbiakban az általam legfontosabbnak tartott szabályok kerülnek ismertetésre. (Dőlt betűvel a megjegyzéseim.)
Figyelem!!! A helyes jogértelmezés kizárólag a vonatkozó jogszabályok eredeti szövegeinek áttanulmányozásával lehetséges!!!
Szabályok:
57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről (Hajózási Szabályzat)
46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól
A legfontosabb táblák, jelzések:
Áthaladni tilos (általános jelzés) Tábla, vagy vörös fények, vagy vörös zászlók. Két egymás felett elhelyezett tábla, fény, illetve lobogó a tartós tilalmat jelzi.
A jelzett területen kívül áthaladni tilos (hídnyílásban és duzzasztómű nyílásában)
Kedvtelési célú vízijárművek közlekedése tilos (a kenuk ide értendőek)
Nem szabadon közlekedő komp
Szabadon közlekedő komp
Távolságot jelző tábla, amelytől kezdve érvényes az alapjelzéssel közölt előírás vagy körülmény. Ezek a táblák az alapjelzés felett helyezkednek el. Vészjelzés: körkörösen mozgatott zászló vagy más alkalmas tárgy, lámpa. (pl. segítségre szoruló vízi
járműről adhatják le)
A kenu vezetője
Ha több személy tartózkodik a kenuban, az indulás előtt az alábbiakban foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni. (értelemszerűen ő lesz a kormányos)
Kenut az vezethet, aki
a) a 14. életévét – több személy hajóban tartózkodása esetén a 16. életévét – betöltötte,
b) úszni tud,
c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és
d) ismeri a Hajózási Szabályzat rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait.
e) nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol vagy más hasonlóan ható szer (például kábítószer, gyógyszer, ezek kombinációja)
f) nem mutatja látható jeleit a fáradtságának.
Aki a fentieknek nem felel meg, egyedül nem szállhat vízre a kenuval.
Az e) és f) pontban foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik a kenu evezésében részt vesznek.
A kenu vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.
Vízen levő kenuban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb valamennyi személy köteles mentőmellényt viselni. A mentőmellényt nem viselők számára is rendelkezése kell állnia mentőmellénynek. (lsd: kötelező felszerelések)
A túravezetőSzervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra – tíznél több (!!!) evezős vízijármű részvétele esetén – vízi túravezető vezetésével, mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett bonyolítható le. Ezen vízitúra elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek.A vízitúra vezetőjének vízijárművét „U” kódlobogójával kell megjelölni. A lobogó (oldalélének) mérete legkevesebb 0,3 m és az helyettesíthető azonos megjelenésű táblával. Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható.A vízitúrán résztvevő járművek a vízitúra vezetőjének járművétől legfeljebb annyira távolodhatnak el, hogy a túravezetőnek
a) minden résztvevő járműre folyamatos rálátása van, és
b) a segítségnyújtáshoz vagy beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.
(Ezen tényezők a túravezető kötelezettségekén vannak meghatározva, viszont - csoportról lévén szó - a logika azt diktálja, hogy a csoport tagjai igazítsák mozgásukat és helyzetüket a túravezetőhöz.)
A vízitúra vezetője jogosult a túra résztvevőinek közlekedési magatartására vonatkozó utasítást adni, amelyet a résztvevők kötelesek végrehajtani.
Találkozás más, „kis” vízi járművel
A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok (kenu is) és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.
Találkozás nagyhajóval
Kenuval tilos:
a) a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,
b) a menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó (jellemzően: szárnyas hajó) útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és
c) a fentieket hátulról 60 m-nél, oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni.
Találkozás fürdőzővel
Vízben tartózkodó személyt kenuval legalább 10 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a kenu és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. (Magyarán a közeledő kenu ne kerüljön a fürdőző és a számára biztonságot jelentő objektum – közelebbi part vagy kísérő vízijármű – közé). A vízben tartózkodót a kenu közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell, és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
Fürdésre kijelölt vízterületen vízijárművel közlekedni tilos, kivéve, ha a telephelye erre a vízterületre esik.
A kenu merülése
Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság. (Magyarán a vízfelület és azon pont közötti legkisebb távolság, ahol a víz felülről beömölhet.)
Kenu legkisebb biztonsági távolsága:
a) a Balatonon 0,3 m,
b) más vízterületen 0,25 m.
Ha a biztonsági távolság ideiglenesen nem tartható meg, mindenki számára kötelező a mentőmellény viselése.
Köteles komp átkelőhelyének keresztezése
Köteles komp átkelőhelyéhez érkezvén a kenu vezetője hangos kiáltással kellő időben köteles figyelmeztetni a komp személyzetét a hajóút felszabadítására, így az alacsonyvezetésű kompkötél leeresztésére. E jelzésre
- veszteglő komp vezetőjének az alacsonyvezetésű kötelet azonnal le kell eresztenie, vagy
- átkelésben lévő komp esetében, a komp vezetőjének az átkelés befejeztével kell a vezető kötél leeresztéséről haladéktalanul gondoskodnia.
(Gyakorlatilag a nem alacsonyan kifeszített köteles komp kötele alatt a partnál veszteglő komppal ellentétes oldalhoz húzódva kell áthaladni.)
Egyéb szabályok
Kikötött úszólétesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt közlekedni, és a kötelet mindkét irányból az attól mért 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
A csónakból indulás előtt – és szükség esetén menetben is – el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.
Fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni. A vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.
A menetben levő kenuban tartózkodóknak tilos állni.
A búvármunkák közelében – ellenkező értelmű hatósági rendelkezés hiányában – minden vízijármű köteles sebességét a lehető legkisebbre csökkenteni és a jelzéstől legalább 50 méter távolságot tartani.
Balaton és Velencei-tó speciális szabályai
Kenu
- a Balatonon a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen
- a Velencei-tavon a tó teljes területén
közlekedhet.
Mindkét tavon
- I. fokú viharjelzésnél (45 villanás/perc) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.
- II. fokú viharjelzésnél (90 villanás/perc) nem közlekedhet.
Kenu kötelező felszerelése (a szabályok szerint a kölcsönző által biztosított, a közlekedés során meglétéért a kenu vezetője felel)
a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
b) evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db,
d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc - 5 fm,
e) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,
f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db.
A fürdőzés szabályai
Vonatkozik a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizek (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizére (a továbbiakban együtt: szabad vizek). Fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve kijelölt fürdőhelynek minősülnek. (Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz vízen történő használata is, amely nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek. (pl: játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.)
Tilos fürdeni:
Tilos fürdeni az alábbiak 100 m-es körzetében
Tilos fürdeni az alábbiak 300 m-es körzetében
Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.
A Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik
Az I. fokú viharjelzés – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni.
II. fokú viharjelzés – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.
(2013. május)