Külfejtés (1849-1860) és Regina-akna (1860-1863)
Az első kutatások Pilisszentivánon 1848 körül történtek a Karátsonyi birtokon, a Schuchnägel árokban, amelyen egy természetes szénkibúvás volt található. Ennek rövidesen felismerték a jelentőségét és hamarosan elkezdték benne a széntermelést. A külfejtésnek a Kohlen Grube nevet adták, melynek bérlőbirtokosa 1849-től a württenbergi Gustav Jacob volt. A bányászat itt még kezdetleges módszerekkel, horpabányászattal (néhány méter mély függőleges aknák a felszínbe vájva) indult el. 1860-ra a külszíni szénmennyiséget javarészt lefejtették, a további termelés már csak mélyebb szinteken lett volna jövedelmező, így a külfejtésben a bányászkodást befejezték.
A külfejtés közelében, a birtokon további kutatások is történtek 1859-től Lőwy Lipót és Grünbaum Ignác költségein. Az eredményes fúrási kísérletek után 1860-ban Gustav Jacob, Boschan József, Lőwy Lipót és Gold József Szentiványi Kőszénbánya néven alapítottak egy vállalkozást. A még ez évben lemélyített 91 méter mély Regina-aknán keresztül termelték ki a szenet. A bányát végül a többször keletkezett bányatüzek miatt 1863-ban bezárták. A tüzek öngyulladás miatt következtek be, amit a szén magas kéntartalma és az alkalmazott omlasztásos fejtési eljárás is elősegített. A Regina-akna helye a Hungária-aknától kb. 250 méterre volt délkeleti irányban.
A két bányaüzemben összesen mintegy ~50.000 tonna szénmennyiséget fejtettek ki.