Homokbányák

Homokbányászat a pilisi medencében

A szénbányászatban a fejtés előrehaladtával - a balesetveszély, bányatüzek, omlás megelőzésére - szükségessé válik a lefejtett, felhagyott bányatérségek bezárása, betömedékelése. Erre már régen is az ún. finom homokot alkalmazzák, vízzel hígítva és nagy nyomáson pumpálva hatásosan tömedékeli el a felhagyott bányatérségeket. Ehhez azonban olyan terület kell, ami viszonylag közel van a bányához és nagy mennyiségben áll a rendelkezésre megfelelő tömedékanyag. A pilisi medencében a mélyművelésű szénbányászat megindulása (1902) után kezdetben még nem homokot, hanem apróra zúzott meddőkőzetet használtak tömedékelésre, kevés sikerrel. Az 1910-es években kezdett elterjedni a nagy nyomású vízzel hígított finom szemcséjű homok iszapolásra történő használata. Ezt először a dorogi bányáknál alkalmazták, kiemelkedő sikerrel. Ezután láttak neki a környéken előforduló, iszapolásra kifejezetten alkalmas homok kitermelésének. A kitermelt homokot szekéren szállították előbb az Erzsébet, a Lipót, később az Irma, az Új és a Solymár-aknákhoz. Ezeknek az aknáknak homokkal való ellátása mély sebeket hagyott maga mögött a külszínen. A fent felsorolt bányák bezárása után ezekből a bányagödrökből alakult ki a hat bányató, melyek közül a Pilisszentiván határain belül fekvő "Slötyi" a legnagyobb (és valljuk be, a legfestőibb is).

Újabb homokbánya nyitására az 1930-as években került sor, a Zsíros-hegy lábainál fekvő területen. A homokbánya 1930-tól Hungária-akna, 1943 végétől István-akna, majd 1950-től a Nagykovácsi területén található mezőkben folyó termelési munkálatainak tömedékhomok iránti szükségét szolgálta ki. A homok szállítására a bányából függőkötélpálya épült Nagykovácsiba. Kezdetben kézi erővel lapátolták a homokot a csillékbe, majd az 1950-es évek közepén a termelés hatékonyságát fokozták, 3 darab szkréper vitla és 4 darab, egyenként 100 méter hosszú szállítószalagot helyeztek üzembe, ezzel a napi termelés 600 csilléről 1300 csillére nőtt. A termelés és szállítás korszerűsítésére 6 millió forintot költöttek. Az 1960-as évek elejére a bányában megfogyatkozott a homokvagyon, így egy új homokbányát jelöltek ki, ettől északnyugatra, a jelenlegi rekultivált szeméttelep területén. Az ebben a két bányában kitermelt homok mennyisége kb. 80.000 köbméter volt.

Archív képek /Csovics Balázs gyűjteményéből/

2007 októberi állapotok /Óvári Sándor, Sági Balázs felvételei/

Főoldal