A bányászat során keletkezett felszíni károkról
A külszíni és mélyművelésű bányászat kivétel nélkül nyomot hagy maga után mindenhol a természetben. Idővel aztán lassan-lassan eltűnnek, a természet visszafoglalja azt amit egykoron elvettek tőle.
A négy falu közül egyedül a pilisszentiváni károkról vannak adataink. A falu területén a következő bányatelkek alakultak ki:
Erzsébet bányatelek: a község DK-i részén, a Slötyi és a temető közötti terület. A telek térbeli kiterjedései a következők: K-re Solymár határvonala, É-ra a Slötyi, Ny-ra a Jóreménység utca, D-re a jelenlegi temető volt a határ. Területe kb. 27 Ha, a kitermelt szén mennyisége elérte a 3 millió tonnát. A terület eredetileg szántóföld volt. Egy 1897 őszén kelt határozat alapján a területen 226 ingatlan tulajdonos 60 évre bérbeadta a Budapestvidéki Kőszénbánya és Ipar Rt.-nek. A bányaműveletek során 1899-1924 között Erzsébet-akna, 1924-1939 között Solymár-akna, 1943-69 között az István-aknai és lejtősaknai műveletek a következő káros hatásokat eredményezték:
- a bányatelek egész területén egyenlőtlen süllyedések keletkeztek, a legnagyobb a Slötyi és a mostani benzinkút között volt, a közút terepszinti változása elérte az 5-6 méteres eltérést. A süllyedés miatti károkat állandó feltöltéssel javították ki.
- a Slötyi a maga 3 hektárjával szintén szántóföld volt, a tömedékeléshez szükséges homokot innen fejtették ki mintegy 150.000 köbméter mennyiségben. 1939 után a Solymár-aknai műveletek leállítása után kezdett el feltöltődni, s jött létre a ma is látható víztömeg. Az István-aknai és lejtősaknai munkálatok biztonsága érdekében a tóban lévő víztömeget le kellett szívatni 100 köbméterre.
- az Erzsébet-aknai műveletek során a felszínre került meddőanyag az akna közelében került tárolásra kb. 80.000 köbméter mennyiségben. A Slötyi és az osztályozóépület közötti meddőhányó az 1924-1939 közötti Solymár-aknai, az 1948-1969 közötti Altáró, majd az 1967-69 években a lejtősaknai műveletekből származó meddő lerakásából jött létre kb. 120.000 köbméteres mennyiségben.
- 1966-ban a lejtősaknai műveletek miatt egy 400mm-es vízelvezető betoncső lett lefektetve az Aranyhegyi patakig.
Irma bányatelek: a Jóreménység utca és az István-akna közötti terület, délről az István-aknához vezető út, É-ról pedig a Táncsics utca déli háztelkei voltak a határai. Területe kb. 6 Ha, a kitermelt szén kb. 1 millió tonnát tett ki. A műveletek során az 1911-18 és 1943-1964 közötti műveletek okoztak nagymértékű terepváltozásokat erdős területeken. Az István-aknától K-i irányban lévő hányó az 1941-1967 évek közötti bányászkodásból származik, kb. 50.000 köbméter mennyiségben.
Zsíros-hegyi mező: területe viszonylag kicsi, 2 Ha, a kitermelt szén mennyisége csekély, alig érte el a 100.000 tonnát. A műveletek során az István-aknához vezető út mentén keletkeztek süllyedések. Műveletek szempontjából az István-aknához tartozott.
Karátsonyi telek: a terület kiterjedése K-ről az István-akna, É-ról a szeméttelep, Ny-ról a lakóházak, D-ről a Futrinka utcától 300m-re volt a határ. Területe kb. 3 Ha. Az 1850-1863 között az e területen végzett Külfejtés és Regina-aknai bányászkodás terepszintváltozást nemigen eredményezett, a két művelettel kitermelt szén mennyisége kb. 50.000t lehetett. A Hungária-akna fennállása alatt a környéken sok terepszint változás következett be jórészt erdős területen. A bányászat során kitermelt meddő 7.000 köbméter lehetett, az akna közelében tárolták le. Az innen kitermelt szén mennyisége elérte a 350.000 tonnát.
Bányatelken kívüli károsodások: ide sorolható a Pilisszentiván területén található két homokbánya. Mindkét bányát a tömedékanyag kitermelése céljából nyitották meg. A Zsíros-hegy lábánál fekvő bányából 1950 és 1963 között mintegy 80.000 köbméter homokot termeltek ki és szállítottak el kötélpályán. Ez a terület jelenleg természetvédelem alatt van. A másik homokbányából 1963 és 69 között kb. 50.000 köbméternyi homokot bányásztak, és azt - az akkor már továbbépített - kötélpályán szállították el. A bánya bezárása után a fejtés helyén alakult ki a - mára már rekultivált - szemétlerakó.