FLOW jóga & mandala workshop - 11.30.
A nyújtó gyakorlatok, amiknél időt szánunk arra, hogy igazán bele tudjunk lazulni, a női, befogadó energiáknak adnak teret.
Női energiákra a férfiaknak is szükségük van, ahogy férfira is a nőknek.
Miért?
A hősi pózok, dinamikusabb vinyászák, és minden olyan, ami nagyobb izommunkát igényel, az önbizalmunk fejlesztéséért, az erőért, tettrekészségért, a férfi energiákért felel.
Férfi energiákra a nőknek is szükségük van, ahogy nőire is a férfiaknak.
A vinyászák az áramlás élményét adják.
Hasonlóan, mint mikor becsukod a szemed és önfeledten táncolsz, énekelsz, és élvezed a zenét, festesz, rajzolsz, szeretkezel.
Ezek a pici élmények a boldogságot adják, azért, mert az ilyen élmények által tudsz önmagad lenni.
Amikor fizikailag fejlesztjük az egyensúly érzékünket, akkor a leghatékonyabb módszer az, ha egy nem mozgó pontra fókuszálunk.
Ezt a figyelmet a jógában dristinek nevezzük.
A kettő egy keretet ad az órának, és azért vettem egy kalap alá, mert kívülről mindkettő úgy tűnhet, mintha nem csinálnánk semmit.
Ha tényleg nem csinálunk semmit, akkor pedig tökéletesen csináljuk.
Nehezen engedjük el a negatív érzelmeket, a hibáztatást, önvádat, bűntudatot, a múltat, a gyászt, szokásokat, bevésődéseket, hitrendszereket, mintákat, akár régi én-képünket.
Sokan azért érzik nagyon távolinak maguktól a jógát, mert a jógások mindig annyira pozitívak, motiváltak és tudatosak.
De vajon ez tényleg így van?
Minden évszaknak megvan a maga szépsége, de ősszel-télen hajlamosabbak vagyunk a stresszesebb hétköznapok megélésére, könnyebben elfáradunk, van, hogy feszültebben reagálunk
dolgokra.
Szerinted melyik az egészséges?
Az önismeret, önszeretet nem az egyetlen, de az egyik eszköze sokszor tud lenni a jóga.
Nem is gondolnád, hányan vannak a környezetedben, akik úgy gondolkoznak, mint az első példa, és 0-24 azon kattognak, mit szabad és nem szabad nekik annak érdekében, hogy majd egyszer szeressék önmagukat.
Mikor a kutyám sóhajt egy nagyot, mindig viccelődök, hogy szegénynek milyen nehéz lehet az élete.
Ez csodásan szemlélteti (vagy hallatja), hogy hogyan képes irányítani a központi idegrendszert a légzés, ami a jóga egyik leginkább tudatosítani kívánt része.
Te hogy szereted?
Nagyon jó vitatéma lehetne, hogy egy jóga órán helye van a zenének vagy nem, és ha igen, akkor milyen zenének.
Nem biztos, hogy egy rohanós napon jól esik hirtelen a teljes csend, viszont a mentális elcsöndesedést segíti a zenés gyakorlás, hogy
a jóga órán kívül, elalvás előtt már a teljes csend vegyen körül,
és teljes csend legyen belül is.
Állj meg egy pillanatra!
Volt már rossz kedved hétfőn, mert még sok idő van a hétvégéig, a nyaraláson, mert csak pár nap, és haza kell menni, karácsony után, mert nemsokára vissza kell állni a munkába?
Volt, hogy annyira jó volt egy pillanat, hogy legszívesebben örökre benne maradtál volna?
Pedig valójában nem a pillanat volt más, hanem a megélésed.
Elsősorban arra bíztatok mindenkit, hogy szánjon időt saját maga testi, lelki és szellemi állapotának megfigyelésére, megismerésére, második lépésként pedig ezek egyensúlyáról való gondoskodására.
A jóga erre kiváló eszköz.
Legnagyobb meglepetésemre ez a leggyakoribb kérdés, amit kapok az új vendégeimtől.
Vigyázat! Ez hosszú lesz!
Egy gondolat mára neked:
Tudtad, hogy az, amit jógázásnak nevezünk, az a meditációs állapot elérése miatt alakult ki?
Szó szerint annyit jelent: önfegyelem, vagy inkább tudatos hozzáállás a világhoz.
Egy kapcsolódási iránytű.
Nem arról szól, hogyan állsz egy jóga pózban, hanem arról, hogyan állsz az élethez.
A yama arról szól, hogyan kapcsolódunk másokhoz, a niyama arról, ahogyan önmagunkhoz.
Ez az a rész, ahol a jóga elkezd belül történni. Amikor már nem kifelé próbálunk „jobbak” lenni, hanem megfigyeljük, mi zajlik bennünk. Őszintén, ítélet nélkül.
Sokan itt találkozunk először a jógával. A mozdulatokban, a pózokban, a testben, a testtudatban.
Szó szerint azt jelenti, hogy „ülés”, „testtartás” vagy „helyzet”.
De az ászana valójában nem a külső formáról vagy hajlékonyságról szól, hanem a stabil és kényelmes tartásról kívül és belül.
A légzés az első és az utolsó dolog, amit ebben az életben teszünk. Közte pedig valahogy gyakran elfelejtjük.
A pránájáma a jóga negyedik ága, és szó szerint azt jelenti: prána: életerő, életenergia jáma: uralni, kiterjeszteni
De nem arról szól, hogy kontrolláljuk a levegőt, hanem inkább arról, hogy tudatosan kapcsolatba lépünk azzal az energiával, ami életben tart.
Szó szerint:
prati = vissza, befelé
ahara = bevitel, táplálék, érzékelés
Az érzékeink és a külvilág találkozásának tudatos megszüntetése.
Ez az ág arról szól, hogy egy lépést hátralépsz a zajtól, az ingerektől, és elkezdesz belső teret teremteni.
A pratyahara a figyelmed befelé fordítása, a dhárana pedig már az, amikor egy ponton tartod.
Lehet ez a légzésed, egy mantra, egy kép, vagy egyszerűen a csend maga.
A tudat finom edzése, hogy a szétszórtság helyett jelen lehess.
Tiszta jelenlét.
A dhárana még koncentráció. A dhjána már áramlás.
A gondolatok elhalkulnak, az idő elmosódik, és már nem te meditálsz, hanem a meditáció történik veled.
A gyakorlás elcsendesedik, a légzés nem igényel figyelmet, hanem magától történik.
A gondolatok már nem zavaró hullámok, csak a tudat tükre, amelyben a világ békésen tükröződik.
Ez a szamádhi.