Zárszó

Általában csak szerelmes verseket írtam annak idején.

Ez az egy kivétel:

Hasonlat

Fehér, pihés hó hullott a földre.

Itt emberek tolongtak, egymást törve,

és sárrá taposták a szűzi havat.

Így vagyunk mi is, emberek.

Nagy reményekkel indulunk útra,

küzdünk értük, s újra meg újra

elbukunk az Élet nehéz keze alatt.

Karcag, 1956.

<VÉGE>