I. Huba naplója

Különös érzés egy lassan hetvenéves „fiúnak” értékelnie saját apját, aki idén 101 éve született. Rengeteg „mi lett volna, ha” kérdés merülhet fel, amire csak feltételezésekkel, és az én mostani fejemmel gondolkodva lehet megkísérelni a válaszadást.

A „Huba naplója” több olyan bejegyzést tartalmaz, amelyből kiderül, hogy Apám lelkesedett Nagy-Magyarországért, Horthy Miklós kormányzóért, Hitlerért, Mussoliniért. Lehet, hogy hitt a nemzetiszocializmus eszméiben. De csak találgatni lehet, hogy ha nem hal meg 1942-ben, átéli a 2. világháború összes szörnyűségeit, netán kikerül a frontra, hadifogság, de túléli – hol találta volna meg helyét az 1945 utáni demokráciában, majd később, „népnyúzó ügyvéd”-ként. És mit szólt volna korábbi, 1938-1941-ben leírt gondolataihoz 1946-ban, 1956-ban, jó esetben 1986-89-ben.

Azon is el lehet gondolkozni, hogy Apám, az első generációs értelmiségi, megterhelve a (közeli) halál gondolatával és az egzisztencia-teremtés gondjaival, a művészetek iránti rajongása mellett miért foglalkozott egyáltalán a politikával? Mindent bele akart sűríteni 36 életévébe?

Fentiek miatt kicsit aggódva-félve teszem közzé a Huba naplóját.

2006. április

Szerepelhetett volna itt az eredeti, kézírásos füzet lapjainak fénymásolata is, de Apám kézírása meglehetősen rettenetes volt. Anya mesélte, hogy van a naplóban olyan részlet, amely a rádió mellett, majdnemhogy gyorsírással készült.Íme az illusztráció:

<Tovább>