Karsai Gábor megnyitása
a MaMü-ben
a Lenyomatvágatok c. kiállításra /Dóra-Kecskés-Koroknai/, 2004
Elő- és Mellékbeszéd
Minden köz egy végtelen. A jelentés közök sorának végtelenje. A ritmus a közök folyása. Az idő megszakított, ismétlődő végtelen. A végtelenből aláhulló csepp-lenyomatok közé ékelődött hiány bekövetkezése és megszűnése a hiány nemlétében. A születés a végtelen idővé és létesüléssé végbemenés. A közben csend. A csendben végtelen. A végtelenben jelen. A jelentésben igen. Az igében tett. A tettben mulandóság és halhatatlanság. A ritmus közök, csendek, végtelenek, jelentések, igék, tettek megszakítottságának ismétlődő elvégtelenülése. A ritmus idő. Az idő ritmus. De hol itt a rémület ? A rémület közben van. A rémület a közben van. A közösben. A végtelen a köz fájdalmában szüli meg a pillanatot. Az üresség, a semmi fájdalmában. Az idő a megszakítottság vágatának és a végtelen lenyomati megtestesülésének fájdalma. Minden pillanatot megelőz egy végtelenben kifeszített halál. Minden pillanat a végtelen fájdalmas feltámadása a halálból. A mulandóság halál és feltámadás. A végtelen tolja a végtelen ismétlődő köreit.