Lakáspiac hatása
az építésgazdaságra

Definíció

A “lakáspiac hatása az építésgazdaságtanra” az építési és ingatlanpiaci folyamatok és döntések kölcsönhatásait jelenti, ami befolyásolja az építőipar és az ingatlanpiac működését. Ez magában foglalhat egy lakást, a keresletet és a kínálatot, valamint az építési projektek és beruházások gazdasági elemzését.

A lakáspiaci tényezők, - az árak, a hitelkondíciók és a demográfiai változások- hatással vannak az építési tevékenységekre. Például, ha a lakásárak emelkednek, akkor a kereslet csökkenhet, ami visszafoghatja az építőipari projektek indítását. Ha a lakáspiaci kínálat alacsony, akkor nő az új építési projektek és beruházások iránti kereslet.

Az építésgazdaságtan elemzi a különböző szereplők kölcsönhatását - például az építőipar, ingatlanfejlesztők, befektetők és vásárlók - perspektívájából. Megvizsgálja a lakáspiaci dinamikákat, az építési költségeket, a profitabilitást és az építőipari befektetések hozzáadott értékét.

Az építési projektek és a lakáspiaci folyamatok fontos mutatói lehetnek a gazdasági növekedésnek. Az építési projektek jelentős beruházásokat igényelnek, amelyek hozzájárulnak a gazdasági aktivitáshoz és a munkahelyteremtéshez. Emellett a lakáspiaci folyamatok és az ingatlanárak változása befolyásolhatja a fogyasztói kiadásokat és a lakosság gazdasági aktivitását.

Lakásár

Kereslet

Történet

Az építésgazdaságtan és a lakáspiac kapcsolata több évszázadra nyúlik vissza. A gazdasági, társadalmi és politikai változások folyamatosan alakították ezt a kölcsönhatást.

Korai története a városiasodás és az iparosodás időszakára vezethető vissza. Az ipari forradalom során a vidéki lakosság a városokba áramlott a munkalehetőségek miatt, amik jelentős keresletet generáltak az új lakások iránt. Az építőipar és a lakáspiac együtt növekedett, mivel az új épületek és lakóhelyek megépítése választ adott a megnövekedett keresletre.

A 20. században az urbanizáció folyamatosan fokozódott, és az emberek tömegesen költöztek a városokba. Ez az óriási lakosságnövekedés újabb kihívások elé állította az építőipart. A városi területeken a lakóingatlanok iránti kereslet rohamosan növekedett, ami több építési tevékenységet igényelt.

Az 1970-es évektől kezdődően a lakáspiac hatása az építésgazdaságtanra szorosan összefonódott olyan jelenségekkel, mint az árképzés és a lakáshitel. Az árképzés a kínálat és kereslet egyensúlyán alapul, és a lakáspiac árai befolyásolják az építőipari projektek hozzáadott értékét és megtérülését. A lakáshitel lehetővé teszi az emberek számára, hogy hitelből fedezzék lakásvásárlásaikat vagy építkezéseiket, ami közvetlen hatással van az építőipar teljesítményére.

Az elmúlt évtizedekben az építésgazdaságtan és a piac kapcsolata tovább bővült. Az ingatlanpiaci spekuláció jelentős ingadozása, a pénzügyi válságok és a lakáspiaci összeomlások mind hatással voltak az építőiparra és az építésgazdaságtanra.

Több válság is volt, például az 1990-es években és a 2000-es évek elején az Egyesült Államokban az ingatlanpiaci válság zajlott le, a 2008 körül pénzügyi válság. Ezek mind-mind jelentős hatást gyakoroltak ezen a területen. A válság következtében az ingatlanárak egyre csökkentek, és a hitelképesség problémái miatt az építőipari projektek jelentős mértékben visszaestek. Az építési tevékenység jelentős visszaesése miatt sok építőipari vállalkozás csődbe ment, és több munkahely szűnt meg.

Az elmúlt évtizedekben fokozódott az urbanizáció és a városi lakosság növekedése is. Az emberek tömegesen költöztek a városokba, ami megnövelte az új lakások és lakóingatlanok iránti keresletet. Ennek eredményeként az építőipar és a piac aktívabbá vált, és új építési projektek indultak városi területeken.

Emellett nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, valamint a zöld építészetre is. Az energiatakarékosság, az épületek környezeti hatásainak csökkentése és az újrahasznosítás iránti igények új követelményeket támasztanak az építőipar felé, és hatással vannak az építési technológiák, anyagok és tervezési elvek fejlődésére.

A digitális technológia fejlődése és az okos otthonok koncepciója is fontos szerepet játszik ezen a téren. Az új tervezési és építési módszerek, a 3D tervezés és nyomtatás, valamint az épületautomatizálás mind gyorsítják az épületek tervezését, építését és üzemeltetését, ezzel költséghatékonyabbá tudják tenni az építőipari projekteket.

Fontos személyek

Eladók: Az ingatlanok tulajdonosai vagy képviselői, akik eladják vagy bérbe adják a tulajdonukban lévő ingatlanokat.

Vevők: Azok, akik érdeklődnek az ingatlanok iránt, és vásárolni vagy bérelni szeretnének egy lakást vagy házat.

Ingatlanközvetítők: Az ingatlanügynökségek vagy ingatlanközvetítők, akik közvetítik az eladók és vevők között az ingatlanok tranzakcióit. Segítenek megtalálni a megfelelő ingatlant és lebonyolítják az adásvételi vagy bérleti szerződést.

Bankok és pénzintézetek: Lakásvásárlás esetén sok ember hitelt vesz igénybe, és ezért kapcsolatba lépnek a bankokkal vagy más pénzintézetekkel. Ezek a szereplők lehetővé teszik a hitelek nyújtását és a lakásvásárlás finanszírozását.

Ingatlanfejlesztők, ingatlanértékbecslők: Olyan vállalatok vagy építési projektek, amelyek új ingatlanokat építenek vagy meglévő ingatlanokat fejlesztenek. Valamint szakértők, akik értékbecslést végeznek az ingatlanokról. Ők lehetnek felelősek új lakóparkok, apartmanházak vagy irodaházak építéséért.

Építési vállalkozások: Az építőiparban tevékenykedő vállalkozások, amelyek felelősek az ingatlanok építéséért vagy felújításáért. Ők azok, akik fizikailag megvalósítják az ingatlanokat.

Jogászok és ingatlanügyvédek: Szakértők, akik segítenek az ingatlanokkal kapcsolatos jogi ügyekben, például az adásvételi szerződések elkészítésében vagy az ingatlanok jogi kérdéseinek kezelésében.

Ismert személyek

Paul Krugman: Az urbanizáció, a városi gazdaságok és a városi növekedés kutatójaként ismert. Ő mutatott rá arra, hogy a városokban a gazdasági tevékenység központosulása a munkaerőpiacra, a lakáspiacra és az építőiparra is hatással van. Az agglomerációs előnyök, mint például a munkaerő koncentrációja, a gazdasági sokféleség és az infrastruktúra elérhetősége, befolyásolják a lakáspiac keresletét és kínálatát, valamint az építőipari projektek és beruházások volumenét. Krugman szintén érvelt az ingatlanpiaci buborékok és a lakáspiaci válságok jelensége ellen. Előrejelző módszereket és elméleteket dolgozott ki az ingatlanpiaci túlfűtöttség, az ingatlanárak túl magas növekedése és a lakáshitel buborékok azonosítására. Munkái elősegítették a válságok okainak jobb megértését, valamint a gazdaságpolitikai és szabályozási intézkedések kidolgozását a lakáspiaci kockázatok kezelésére.

John Maynard Keynes: Az egyik legbefolyásosabb gazdasági gondolkodó volt a 20. században. Keynes a Nagy Gazdasági Világválság idején fejlődött ki a gazdasági gondolkodás egyik meghatározó elméletét, amelyet a "keynesiánus gazdaságpolitikaként" ismerünk. Keynes elmélete szerint a kormányzati beavatkozás és a költségvetési stimuláció hatékony eszköz lehet a gazdasági recessziók leküzdésében. A gazdasági visszaesések idején azt javasolta, hogy a kormányzat fokozza a költségvetési kiadásokat, például az infrastrukturális projektek és a lakásépítés terén. Ezáltal a gazdasági aktivitás növekedését, és az építőipar és a lakáspiac fellendülését.

Jane Jacobs: Jacobs egy kanadai-amerikai városi aktivista és író, aki jelentős hatással volt a városfejlesztésre és az urbanisztikára. A nagy amerikai városok halála és élete (The Death and Life of Great American Cities), című ikonikus könyvében kiemelte a városi környezet és a közösségi tényezők jelentőségét a gazdasági növekedés és a lakhatás terén. Azt írta le, hogy a városok diverzitása, az élő közösségek, az emberközpontúság és a helyi gazdaság erősítése, kulcsfontosságú a fenntartható és élhető városi környezet megteremtésében. Jacobs rámutatott a városi tervezés és az építőipar közötti kapcsolat fontosságára. A városi területek megfelelő tervezése és az építészet minősége befolyásolhatja a lakáspiacot és az építésgazdaságot. Jacobs kritikával illette a monofunkcionális városi tervezést, hogy a lakóövezetek és az üzletek külön-külön helyezkednek el. Ehelyett arra ösztönözte a tervezőket és a városvezetést, hogy teremtsenek változatos, kevert hasznosítású területeket, melyek többféle tevékenységet és közösséget vonzanak.

Richard Florida: Florida egy amerikai közgazdász és városkutató, aki az "alkotói osztály" (creative class) fogalmát vezette be. A koncepció szerint a kreatív és művészeti szektorban dolgozó emberek és az innovációra nyitott városi közösségek, gazdasági növekedést generálnak. Florida hangsúlyozta a városi környezet és a lakóhely vonzerejének fontosságát. Azt vallotta, hogy a városoknak vonzó és inkluzív környezetet kell teremteni, hogy vonzzák a kreatív szakembereket, és biztosítsák a sokszínűséget, az élénk közösségi életet és a kulturális lehetőségeket. Ezáltal fokozódik a város gazdasági tevékenysége és versenyképessége.

A lényeg rövid bemutatása

A lakáspiac és az építésgazdaságtan között szoros kölcsönhatás és kölcsönös függőség áll fenn. A lakáspiac hatással van az építésgazdaságtanra, míg az építésgazdaságtan elemzi és értelmezi a lakáspiacot. A lakáspiaci dinamikák, mint például az ingatlanárak, a kereslet és a kínálat alakulása, valamint a lakhatási trendek, befolyásolják az építőipari tevékenységet és az építési projektek volumenét.

A lakáspiaci változások közvetlen hatást gyakorolnak az építőipari beruházásokra. Ha a lakáspiac élénk és az ingatlanárak emelkednek, akkor az építőipari tevékenységek száma is nő, hiszen magasabb kereslet mutatkozik az új lakások és ingatlanfejlesztések iránt. Ezzel együtt a munkaerőigény is növekszik, ami a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás fokozásával járhat. Viszont, amikor a lakáspiac recessziós állapotba kerül, az ingatlan árak csökkennek, a kereslet visszaesik, és ez hatással lehet az építőipari projektek indítására és a beruházásokra.

Az építésgazdaságtan elemzi a lakáspiaci jelenségeket, az ingatlanpiaci buborékokat és a válságokat. Az építésgazdasági kutatások segítenek az ingatlanpiaci kockázatok azonosításában, a piaci ciklusok elemzésében és a lakáspolitikai intézkedések kidolgozásában. Az építésgazdasági szakemberek és közgazdászok által végzett elemzések és előrejelzések segítik a döntéshozókat és a piaci szereplőket a lakáspiacon és az építőipar változásainak megértésében, valamint a gazdasági politikák és szabályozások kidolgozásában.

A lakáspiac és az építésgazdaság közötti kölcsönhatások alapvető fontosságúak a gazdaság egészének szempontjából. A lakáspiaci tendenciák és változások befolyásolják az építőipart, az építőanyagok és a munkaerő keresletét, valamint a gazdasági tevékenységet. Ezért a lakáspiac és az építésgazdaságtan közös megközelítést igényel a fenntartható városi fejlődés és a gazdasági stabilitás elérése érdekében.

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

Amikor a lakáspiac erős és a kereslet magas, az építőipar növekszik. A magas kereslet ösztönzi az új építési projektek elindítását, az építőanyagok iránti keresletet és a munkaerő foglalkoztatását. Ez a gazdasági aktivitás növekedéséhez vezethet, munkahelyeket teremthet és a gazdaságot fellendítheti.

Amikor a lakáspiac gyenge és a kereslet alacsony, az építőipar és az építésgazdaság is visszaeshet. Az alacsony kereslet miatt kevesebb új építési projekt valósulhat meg, csökken az építőanyagok iránti kereslet, és csökkenhet a munkaerő foglalkoztatottsága. Ez negatívan befolyásolhatja az építőipari vállalkozásokat és a gazdaságot, és recessziót vagy lassulást biztosíthat.

A kormányzati politikák, - mint például az adókedvezmények, a támogatott lakásprogramok vagy az építési engedélyek könnyítése- hatással vannak a lakáspiaci kereslet és kínálatra, és befolyásolják az építőipari projektek mennyiségét és jellegét.

A lakáspiac hatása tehát alapvető fontosságú az építésgazdaságtan szempontjából. Az építésgazdasági elemzések során figyelembe kell venni a lakáspiaci trendeket, az ingatlanárak alakulását, a lakáspolitikai megfelelőséget és a kereslet-kínálat egyensúlyát. A lakáspiac és az építésgazdaság közötti kölcsönhatások megértése kulcsfontosságú az építőipar és a gazdaság egészének fenntartható és sikeres fejlődése szempontjából.

Sztorik, érdekességek

2023-ban eddig 3613 új lakás épült, 20%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 3613 új lakás többsége (61%-a) vidéken épült fel.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, további 7%-a lakóparkban található.)

2023-ban jelentősen csökkent a létesítendő lakóépületek alapterülete. Az előző év azonos időszakához képest 19%-kal kisebb alapterületre adtak ki építési engedélyt hazánkban. A lakóépületeknél számottevően visszaesett (-42%), míg a nem lakóépületeknél összeségében emelkedett (+5,2%) a tervezett alapterület.

A növekvő munkaerő- és anyagköltségek hatására 2022-ben az előző évihez képest 21%-kal emelkedtek a lakásépítési költségek. A drágulásában továbbra is az anyagköltségek növekedésének (24%) volt nagyobb szerepe, amit elsősorban a globális folyamatok, és a részben ezek hatására emelkedő hazai építőalapanyag-ipari árak idéztek elő. A munkaerőköltségek is jelentős mértékben 16%-kal meghaladták az egy évvel korábbit.

A mesterséges intelligencia már a lakáspiacon is megjelent. Az Egyesült Államokban ugyanis szinte minden nagyobb cégnél felbukkantak valamilyen formában az AI megoldások. Rengeteg mindent nézhet át egy ilyen szoftver, egy lakás vagy ház értékesítse során. Például, hogy a környékén mikor volt felújítás, milyen áron kelnek el a hasonló adottságú, ugyanazon területen lévő ingatlanok. Ezen információk birtokában pedig a technológia be tudja lőni a legmegfelelőbb árat, ami kulcsfontosságú az értékesítés sikerében. A számokban is ezt a sikert mutatja, mivel 94 százalékkal nő az ingatlankereskedők hatékonysága, ha mesterséges intelligenciát használnak.

A jelenlegi előrejelzések szerint 2060-ra a népességrobbanás és az urbanizáció miatt világszerte minden héten annyi épületet és infrastrukturális elemet fogunk építeni, ami egy Párizs méretű városnak felel meg.

Egy 2019-es statisztika szerint az épületek és az építőipar adták a globális CO2-kibocsátás 38%-át, ami a valaha volt legnagyobb arány. Mivel a világ népessége folyamatosan növekszik, és egyre többen döntenek úgy, hogy városokba költöznek, növekszik az új épületek iránti igény. Az igényeket kielégíteni, pedig szinte lehetetlen.

Ezzel összefüggésben kell olyan innovatív megoldásokat keresni a problémára, ami előtérbe helyezi a környezetvédelmi szempontokat, ugyanakkor új lakhatási lehetőséget biztosít.

Az osztrák fővárosban tökéletes példát jelent erre a kompromisszumra a régi gáztárolók ipari épülete. A revitalizációs projekt során az egykori gázellátó központba, lakásokat, közösségi termeket, bevásárló központot és irodákat alakítottak ki. Ezzel fellendült az elővárosi terület gazdasága, valamint infrastruktúrája. Az újrahasznosítás nem csak környezetbarát megoldás, de gazdaságilag is sokkal előnyösebb, hiszen az adott épület már szerkezetkész és minimális bontást, illetve hozzáépítést igényel csak. A világon és Európában is egyre több hasonló projekttel találkozhatunk, ami azt bizonyítja, hogy ennek van alapja és jövője is. A karbonintenzív anyagok beépítésének csökkentésével és a régi szerkezetek felhasználásával tudunk a párizsi klímacélok felé haladni és közeledni a net zéró karbonkibocsátáshoz.