Építésszabályozás hatása
az építésgazdaságtanra
Definíció
Az építésszabályozás olyan jogszabályok, szabványok és előírások rendszerét jelenti, amelyek meghatározzák és szabályozzák az épített környezet létrehozásával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket. Céljuk, hogy biztosítsák az épített környezet biztonságát, funkcionalitását, esztétikáját és fenntarthatóságát.
A szabályozások különböző szinteken és formákban jelenhetnek meg, attól függően, hogy melyik országról vagy joghatóságról beszélünk. Általában az állam vagy a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik, és jogszabályok, rendeletek vagy szabványok formájában fogalmazódik meg.
Részletesen szabályozhatja az építési engedélyezési eljárásokat, az építési előírásokat, az épületek méretét, alakját, magasságát, a telekhasználatot, a tűzbiztonsági előírásokat, a közlekedési hálózatokat, az energiahatékonysági követelményeket.
Történet
Magyarországon a 14. és a 19. század első harmada között nem voltak központi előírások az építésügyre vonatkozóan, mindössze a védelmi (rendőrségi) és tűzrendészeti szabályzatok között találhattunk pár erre vonatkozó rendeletet. Ezek például a szükséges utcaszélességre vonatkoztak, amelyek manapság a városszabályozás részét képzik.
A 18. század elején Hild Jánost bízták meg azzal, hogy készítsen egy átfogó szabályozási tervet Budapestre. A Belvárosra, a kialakuló külvárosra, illetve az épülő Újvárosra (Lipótváros). A terv 30 évig szabályozta Pest fejlődését.
1844-ben létrehozták az első olyan törvényt, amely a középületek tervezését és építését szabályozta, ennek célja az épített környezet minőségének javítása és az építészet szabályozása volt. Ezután országszerte számos középület épült, melyek szándéka a városok belsőjében lévő falusias jelleg visszaszorítása volt és ezzel párhuzamban a nagyvárosi gazdagság hangsúlyozása, ezek építését a tanácsok és a Szépészeti Bizottságok vezényelték.
Az 1860-as években, városaik felmérése után, a vidéki városok közgyűlései is átalános szabályozási terveket készíttettek. Ezek három fő területre fokuszáltak: „a belváros utcáinak és tereinek rendezésére, a város belsőségének és az új vasútvonalak közötti területek kapcsolatára, és – Pesthez hasonlóan – a kívánatos lakóterületi fejlesztések irányainak rögzítésére [1]”.
Az 1870-es évek elején új jogszabályok jelentek meg, ezeknek értelmében az „elsőfokú hatósági feladatok” [2] innentől a törvényhatóságok (megyék és törvényhatósági jogú városok) és a helyhatóságok (községek, kisebb, rendezett tanácsú, későbbi nevükön megyei városok) jogkörébe tartoztak. Ekkor rögzítették például a városszabályozás fogalmát is.
Az 1900-as évek elején még nagyobb figyelmet fordítottak az építészet és a városfejlesztés területére. Megalkották az első, az építési tevékenységet átfogóan szabályozó jogszabályt, a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvénycikket. Ennek értelmében ezentúl mind az építéshez, mind épület használatbavételéhez az építésügyi hatóság engedélye volt szükséges. A hatóság kizárólag olyan építésre adott engedélyt, amely megfelelt az építésrendészet szabályainak, illetve szükség szerint a városrendezési tervnek.
A második világháború után a szocializmusban az építészet szerepköre állami kézbe került. A városi tervezési és építési folyamatokat a területi tervezési bizottságok és az állami építési vállalatok felügyelték.
1960-ban meghirdették a 15 éves lakásfejlesztési tervet, melyet a kormány 1002/1960. (I. 10.) számú határozatában rögzítettek. A terv célja az általa megszabott időszak alatt egymillió lakás felépítése volt, állami támogatásból.
A korszak állami szerveinek, társadalmi szervezeteinek, szövetkezeteinek, más jogi személyeinek és állampolgárainak „építésüggyel kapcsolatos alapvető jogait és kötelezettségeit” [3] az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény rögzíti írásban.
A szocializmus bukása és az alkotmánymódosítás után pár évvel később, 1997-ben, megjelent a ma is hatályos 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), amely az épített környezet alakításáról és védelméről szól. Országunkban, történelmileg ebben kötődik először össze a környezet és az építés ügye. Jelentős megkötéseket tartalmaz az épített környezet alakításáról és védelméről, illetve az ezekkel kapcsolatos általános feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről. Ezt nevezik az építésügyi generális jogszabályának.
Az Étv. tartalmazza továbbá az örökségvédelemmel kapcsolatos szabályokat és az „állami, önkormányzati és hatósági szervek építésüggyel, településrendezéssel kapcsolatos feladatait, hatásköreit, továbbá az építési folyamat szabályozásának alapvető előírásait”. [4] Ilyenek például az épületek és építmények általános követelményei, „az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése, az építésügyi hatósági ellenőrzés, és az építésügyi bírság.”[5]
Szintén 1977-ben jelent meg az építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK). Kikötötték, hogy „területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni” [6] csak eszerint, illetve a helyi építési szabályzatok (HÉSZ) alapján lehet. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. § (1) bek.) Míg az OTÉK országosan egységes elveket fogalmaz meg, addig a helyi építési szabályzatok az adott településszerkezeti tervekkel, illetve „a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal” összhangban határoznak meg helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.
Az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásunk számos változást eredményezett az építésszabályozásban. Annak érdekében, hogy az EU-s jogszabályoknak eleget tegyünk új építési kódexeket és jogszabályokat kellett elfogadnunk, illetve meg kellett reformálni a településrendezési folyamataink.
A csatlakozásunk következményeként számos új európai építési jogszabályt kell Magyarországon implementálnunk. Ezeknek nagy része a fenntarthatóságra vonatkozik. A rendeletekben megadott határidők rendelkeznek, melyeknek teljesítése érdekében a kormány kijelölt ága programokat állít fel, jogszabályokat módosít és alkot meg. A főbb területek például az épített környezet védelmének erősítése, az energiahatékonyság előmozdítása és az akadálymentesítés bevezetése.
Az építési engedélyezési folyamatokat továbbra is igyekeznek egyszerűsíteni és gyorsítani, hogy elősegítsék az építési projektek hatékony végrehajtását.
Napjainkban az építésszabályozását az 1977-ben megjelent 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), és ennek módosításai, határozza meg, illetve az Európai Unió által megszavazott jogszabályok alakítják.
Fontos személyek
Jogászok és jogi szakértők: Az építésszabályozás gyakran jogi keretek között működik. Jogászok és jogi szakértők segítenek a jogszabályok megértésében, értelmezésében és alkalmazásában.
Kormányzati szervek és tisztségviselők: Az építésszabályozás általában állami vagy helyi kormányzati szervek hatáskörébe tartozik. Az építésszabályozásért felelős tisztségviselők közé tartozhatnak miniszterek, minisztériumok, építésügyi hatóságok, városfejlesztési irodák és építési engedélyeket kiadó hatóságok.
Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM): felelős az építésszabályozás általános irányításáért és koordinálásáért, valamint az építésügyi hatóságok felügyeletéért.
Magyar Építész Kamara (MÉK): Magyarország legnagyobb építészeti szakmai szervezete. Feladatai közé tartozik a magyar építészeti irányelvek kidolgozása, az építészeti szakma képviselete és a minőségi szabályozás előmozdítása.
Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI): Az építőipari minőségellenőrzésért és szabványosításért felelős szervezet.
Magyar Szabványügyi Testület (MSZT): A testület felelős a magyar szabványok kidolgozásáért és karbantartásáért, amelyek között számos építési területen alkalmazandó szabvány is található.
Építésügyi Hatóságok: helyi szinten működő állami szervek, amelyek az építésszabályozás végrehajtásáért és az építési engedélyek kiadásáért felelősek.
Miniszterelnökség: koordináló és irányító szerepet tölt be az építésszabályozás területén. Az építésszabályozással kapcsolatos jogszabályok és irányelvek kidolgozásában és módosításában vesz részt.
Önkormányzatok: Saját építési szabályzatokat és helyi építési előírásokat alakíthatnak ki, amelyek a helyi viszonyokhoz és igényekhez igazodnak.
Város- és településvezetők: A helyi önkormányzatok fontos szerepet játszanak az építésszabályozásban. A polgármesterek, városvezetők és települési döntéshozók részt vesznek a helyi építési előírások és tervek kidolgozásában, a fejlesztési stratégiákban, valamint a városi tervezési és fejlesztési projektekben.
Építési szakemberek: Az építésszabályozás kialakításában és végrehajtásában részt vesznek szakemberek, mint például építészek, építésszabályozási szakértők, város- és területfejlesztők, építési ellenőrök. Ezek a szakemberek segítenek az építési előírások kidolgozásában, az építési projektek ellenőrzésében és a jogszabályok betartásának biztosításában.
(OTÉK: magyarországi építési szabályokat tartalmazó jogszabálygyűjtemény. Rögzíti az építési tevékenységek alapelveit és követelményeit a tervezéstől az engedélyezésig.)
Érintett lakosság és érdekcsoportok: Az építésszabályozás befolyásolhatja az érintett lakosságot, az ingatlantulajdonosokat, az építési vállalkozókat és egyéb érdekcsoportokat. Az építésszabályozás kialakítása során ezek az érdekcsoportok lehetőséget kaphatnak véleményük kifejezésére, részt vehetnek a konzultációkban vagy a döntéshozatalban.
Lényeg rövid bemutatása
Az építésszabályozásnak jelentős hatása van az építésgazdaságra:
Meghatározza az építési folyamatokat és szabályozza az építési tevékenységeket. Ez biztosítja, hogy az építési projektek megfeleljenek a biztonsági és minőségi előírásoknak, ami növeli az épített környezet megbízhatóságát és hitelességét.
Kedvező hatással lehet az építési ágazatra, amely jelentős gazdasági növekedést és foglalkoztatást eredményezhet. Az előírások betartása és az építési engedélyek kiadása révén az építőipari projektek megvalósulhatnak, ami munkahelyeket teremt és gazdasági aktivitást generál.
Elősegíti a beruházásokat és az infrastruktúrafejlesztést. Az előírt engedélyezési eljárások, tervezési követelmények és építési előírások stabilitást és megbízhatóságot teremtenek az építési projektek számára. Ez vonzóbbá teszi a beruházók számára az építési projektekbe történő befektetést és hozzájárul a fenntartható infrastruktúrafejlesztéshez.
Hatással van az építési gyakorlatokra, különösen az innovációra és a fenntarthatóságra. Az előírások elősegíthetik az új technológiák és építési módszerek alkalmazását, valamint a környezetbarát és energiatakarékos megoldásokat. Ez hozzájárulhat az építési ipar fejlődéséhez, a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez.
Biztosítja az épített környezet biztonságát és minőségét. Az előírt szabványok, mérőszámok és ellenőrzések biztosítják, hogy az épületek és az infrastruktúra megfeleljenek a megfelelő biztonsági és minőségi előírásoknak. Ez hozzájárul a tulajdonosok és a lakosság védelméhez, valamint az épületek hosszú élettartamához.
Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése
Az építésszabályozás hatása az építésgazdaságra többféleképpen jelentkezik.
Szabályozás, rend és korlátozott tervezési szabadság: Az építésszabályozás segít fenntartani a rendet az építési ágazatban, mivel meghatározza az építési folyamatok és eljárások szabályait, valamint a felelősségi és engedélyezési eljárásokat. Ez elősegíti a zökkenőmentes működést és csökkenti a viták és konfliktusok kockázatát, védelmet nyújt az építőipari munkavállalóknak, a lakóknak és a felhasználóknak, valamint biztosítja az építmények hosszú távú fenntarthatóságát. Viszont ezzel párhuzamosan korlátozhatja a tervezőket, és akadályozhatja a kreatív tervezési megoldásokat.
Piaci stabilitás, foglalkoztatottság: Az egységes szabályok és előírások elősegítik az átláthatóságot és az egyenlő versenyfeltételeket az építési piacon. A beruházók és fejlesztők könnyebben tervezhetnek és fektethetnek be, mivel pontosan ismerik az elvárásokat és a követelményeket, a jogi vitákat, ami hosszú távú költségmegtakarítást eredményezhet. Az építésszabályozás korlátozhatja az építési projektek számát és a versenyt az ágazatban. Az építőiparban végzett tevékenységek, például építkezések, infrastruktúra-fejlesztések és ingatlanberuházások fontos gazdasági aktivitásokat jelentenek, és jelentős munkahelyteremtést eredményeznek.
Beruházások és ingatlanpiac: A szabályozás az ingatlanpiacra is nagy hatással van. Az előírások határozzák meg az építési lehetőségeket, az épületek méretét, az építési stílusokat és más tényezőket, amelyek befolyásolják az ingatlan értékét és hasznosíthatóságát. A szabályozás változása vagy enyhítése elősegítheti az ingatlanpiaci fejlődést és beruházásokat, míg a szigorítás vagy korlátozás lelassíthatja vagy akár visszafoghatja az ingatlanpiaci aktivitást.
Gazdaságosság és idő: Az építésszabályozásnak betartása többletköltségekkel és többletidővel járhat az építőipari vállalkozások számára, mivel az épületek biztonsági előírásainak való megfeleléshez speciális anyagokat vagy technológiákat kell alkalmazni, amelyek drágábbak lehetnek. A hosszadalmas és bonyolult engedélyezési folyamatok pedig késleltethetik a projektek megvalósítását, amelyek további költségeket jelenthetnek. Ezek a kiadások hatással lehetnek az építési projektek gazdaságosságára, az ütemterv hosszára, a beruházók hajlandóságára és a piaci versenyképességre.
Működési költségek: Az építésszabályozások nemcsak az építési költségeket, hanem a működési költségeket is befolyásolhatják. Ilyenek lehetnek az energiateljesítményre vonatkozó követelmények, mint például az energiahatékonysági előírások vagy a megújuló energiák használata, hosszú távon megnövelhetik a projekt működési költségeit.
Bürokrácia: Az építésszabályozásoknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük, és számos engedélyezési és szabályozási eljárást szükséges végrehajtaniuk. Ez jelentős adminisztratív terhet róhat az építési vállalkozásokra és a helyi önkormányzatokra egyaránt. A hosszadalmas engedélyezési eljárások és a bürokratikus folyamatok akadályozhatják a gyors és hatékony építési projektek megvalósítását.
Az egyensúly megtalálása a szabályozás szigorúsága és a gazdasági fejlődés között kiemelt fontosságú a fenntartható és virágzó építésipar szempontjából.
Sztorik, érdekességek
Több ezer éves történelme során az építésszabályozás jelentősen formálta és alakította az építőipart. Az egyik korai példa az ókori Mezopotámiából Hammurabi törvényei, amik már akkor megfogalmazták az akkori építési szabályokat is. A 229-es számú törvény így szól: Ha egy házépítő házat épített egy férfinak, de nem biztosította/erősítette meg a munkáját, úgy, ha az általa épített ház összedőlt és a háztulajdonos halálát okozta, akkor azt a házépítőt kivégzik.[10]
Egy másik történelmi érdekesség az építésszabályozásról: a híres francia építész, Gustave Eiffel az Eiffel-torony tervezésekor szembesült a korabeli szigorú szabályozás korlátaival amely nem tette lehetővé 300 méternél magasabb szerkezetek felépítését, ezért maga az építész kérvényezte ennek megváltoztatását, amivel kapcsolatban sikerrel is járt.[8] További érdekesség az Eiffel toronyról, hogy a 2020-as évben lebonyolított modernizációs munkálatok alatt saját esővízgyűjtőt és két, évente 10000 kilowattóra energiát termelő szélturbinát kapott, ezzel növelve energiahatékonyságát és hozzájárulását a Párizsi Egyezményhez. [9]
Statisztikák, a terület számokban
A gyorsan változó, nehezen követhető építésszabályozások akár 20%-kal is növelhetik egy építési beruházás költségeit, habár az átlagos költségnövekedés 5% körül van az egész világon [7], ennek ellenére az építésszabályozás szükségessége tagadhatatlan. Az elmúlt évek egyik legfontosabb témája a klímaváltozás kapcsán az energiahatékonyság, ezen belül is az új, energiahatékony épületek építésének támogatása és a már meglévő épületek energiahatékonyságának növelése.
Szerte a világon az országok, államok kormányai növelik az energiahatékonysági beruházások számát, hogy elérjék a Párizsi Megállapodás betartásához szükséges értékeket. Ennek hatására az építőipari energiahatékonysági beruházások összértéke 16%-kal nőtt 2020 és 2021 között globálisan, ezzel elérve a 237 milliárd dollárt. Ez a növekedés magasabb, mint az elmúlt tíz évben bármikor, a legnagyobb részét az EU, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Japán teszi ki. Ezzel egyidőben a globális építőipari szektor értéke 5%-kal nőtt 2021-re, elérve a 6,3 trillió dollárt. 2021-ben a világ országainak 40%-ában vannak életben olyan energiahatékonysági szabályok, előírások, amiket legalább az épületek bizonyos típusainál kötelező figyelembe venni és mindössze az országok 26%-ában vannak olyan szabályok, amiket minden esetben be kell tartani.[13]
Magyarországon 2022-ben a KKV-k által elnyert, az EU által támogatott összes közbeszerzési eljárásoknak a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) a 15%-át ( ez 231 eljárást és közelítőleg 115 milliárd forint összértéket jelent) teszi ki, ezzel a második helyen végezve.[12]
Mesterséges intelligencia véleményezése
Amikor megkértünk egy mesterséges intelligencián alapuló honlapot foglalja össze a magyar építésszabályozás lényegét, az alábbi választ adta:
“A magyar építésszabályozás rendszerét az Építésügyi törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek alkotják. Az építésszabályozás célja az épített környezet minőségének és biztonságának megőrzése, valamint az építési tevékenységek szabályozása.
Az építésszabályozás alapvetően három területre terjed ki: az építési engedélyezésre, az építési előírásokra és az építészeti örökség védelmére.
Az építési engedélyezés folyamata a tervezési és kiviteli dokumentáció benyújtásával kezdődik, majd az illetékes hatóságok által végzett engedélyezési eljárás következik. Az engedélyezési eljárás során ellenőrzik a tervek összhangját a vonatkozó előírásokkal és műszaki szabványokkal.
Az építési előírások meghatározzák az építési tevékenységekhez szükséges minimális követelményeket, például a telek beépíthetőségét, az épület magasságát, a tűzvédelmi és energetikai előírásokat. Az előírások a biztonságot, a környezetvédelmet és az épületek használhatóságát szolgálják.
Az építészeti örökség védelme célja a kulturális értékek megóvása és megőrzése. Magyarországon számos védett épület, városrész és tájegység található, amelyeket az építési tevékenységek során speciális előírások és engedélyek védnek.
Összességében elmondható, hogy a magyar építésszabályozás komplex és részletes keretet biztosít az építési tevékenységek szabályozásához és az épített környezet védelméhez. Azonban szükség lehet az eljárások egyszerűsítésére és az előírások rugalmasságának növelésére a hatékonyság és az innováció elősegítése érdekében.” [14]
Kutató munkánk során megbizonyosodtunk róla, hogy a mesterséges intelligencia által leírtak valóságos adatok. Az esszé alpontjainak megírása közben többször is hagyatkoztunk a felületre, a legtöbbször jó alapnak szolgált, segített a téma megértésében és a hatékony forrás keresésben.
Szakirodalom, web
[2] SZALAI ÉVA: A területfejlesztési igazgatás és az építésügy alapjai. In FICZERE LAJOS–FORGÁCS IMRE: Magyar közigazgatási jog. Különös rész. Budapest, 2006., 220–221.
[3]https://epitesijog.hu/magyarazatok/epitesugyiengedelyezes/140-az-epitesugyi-igazgatas-jogszabalyai
[4]https://epitesijog.hu/magyarazatok/epitesugyiengedelyezes/140-az-epitesugyi-igazgatas-jogszabalyai
[5]https://epitesijog.hu/magyarazatok/epitesugyiengedelyezes/140-az-epitesugyi-igazgatas-jogszabalyai
[6] https://epitesijog.hu/magyarazatok/epitesugyiengedelyezes/140-az-epitesugyi-igazgatas-jogszabalyai
[7] LISTOKIN, David – HATTIS, David B.: Building Codes- and Housing, 2004
[8] https://www.toureiffel.paris/en/the-monument/history
[9] https://www.dexma.com/blog-en/eiffel-tower-sustainability/
A tanulmányt készítette: Koronczai Fanni, Schneider Krisztina, Szőke Zita Szonja, Kováts Rebeka