A pandémia hatása
az építésgazdaságra

Definíció

A 2019-es koronavírus-betegség néven is ismert COVID-19 egy olyan fertőző betegség, amelyet a SARS-CoV-2 nevű új koronavírus okoz. A COVID-19 elnevezés a „koronavírus-betegség 2019” rövidítése, ami azt jelzi, hogy a betegséget először 2019 decemberében azonosították. A „COVID” kifejezés azépítésgazdaságtan vonatkozásában a Covid-19 pandémia hatásaira és gazdasági következményeire utal. A 2019-es év végén felbukkanó pandémia széles körű hatást gyakorolt a különböző ágazatokra, ez alól az építőipar és építésgazdaságtan sem kivétel.

Történet

A COVID-19 világjárvány 2019 végén keletkezett, amikor a kínai Wuhanban először azonosítottak egy új koronavírust, amelyet később SARS-CoV-2 névre kereszteltek. A vírus gyorsan elterjedt a városban, és a nemzetközi utazások révén hamarosan más országokba is eljutott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én globális világ járvánnyá nyilvánította a COVID-19 vírust.

A vírus gyors terjedése világszerte széles körű zavarokat okozott. A kormányok különböző intézkedéseket vezettek be a vírus megfékezésére, beleértve a zárlatokat, utazási korlátozásokat és a társadalmi távolságtartásra vonatkozó irányelveket.

A COVID-19 által okozott zavarok több ágazatban is éreztették hatásukat. A legjelentősebb nyomás az egészségügyi rendszerekre nehezedett, és az építés ipar is nagyban átalakult a pandémiának köszönhetően.

Fontos személyek

Kormányzati tisztségviselők: Építési/Infrastruktúraügyi miniszterek vagy titkárok: Ezek a kormányzati tisztségviselők felelnek az építőipart érintő politikák és kezdeményezések felügyeletéért, és kiemelt szerepet játszanak a pandémia gazdasági kihívásainak kezelésében.

Pénzügyminiszterek vagy pénzügyi titkárok: Ezek az egyének felelősek a pandémia általános gazdasági hatásainak kezeléséért, ideértve az építőipar számára nyújtott ösztönző csomagokat és pénzügyi támogatást is.

Ipari vezetők és ügyvezető igazgatók: Építőipari vállalatok vezérigazgatói: A nagy építőipari vállalatok vezetői meghatározó szerepet játszottak a pandémia gazdasági kihívásainak alkalmazkodásában, biztonsági intézkedések bevezetésében és a beszállítási láncok zavarainak kezelésében.

Építőipari szakmai szervezetek vezetői: Az építőipari szakmai szervezetek elnökei vagy elnökségi tagjai kulcsfontosságú szerepet töltenek be az ágazat érdekeinek képviseletében, és támogatást és politikai változásokat szorgalmaznak.

Közgazdászok és kutatók: Gazdasági tanácsadók és szakértők: Az építőipari gazdasággal foglalkozó közgazdászok és kutatók értékes betekintést nyújtottak az ágazat gazdasági hatásába, a helyreállítási stratégiákba és a politikai ajánlásokba.

Akadémikusok és kutatóintézetek szakértői: Egyetemekkel vagy kutatóintézetekkel kapcsolatban álló professzorok, kutatók és szakértők részt vettek az építőipari gazdasági elemzésekben a járvány idején.

Nemzetközi szervezetek képviselői: Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF) tisztségviselői: Ezek az intézmények részt vettek a globális gazdasági trendek elemzésében, pénzügyi segítséget nyújtottak és iránymutatást adtak a tagországoknak az építőipar gazdasági kihívásaival kapcsolatban.

Regionális Fejlesztési Bank képviselői: Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB), az Európai Beruházási Bank (EIB) és más hasonló intézmények szerepet játszottak az építéshez kapcsolódó projektek támogatásában és gazdasági iránymutatások nyújtásában.

Építőipari munkavállalók és szakszervezeti vezetők: Építőipari munkavállalók és szakszervezeti képviselők: Az építőipari munkavállalók és szakszervezeti vezetők hangjai és nézőpontjai kiemelkedő fontosságúak a munkavállalók által tapasztalt kihívások kiemelésében, a munkavállalói biztonságért való küzdelemben és a munkaerőpiaci irányelvek tárgyalásában a járvány idején.

A lényeg rövid bemutatása

A COVID-19 lényege az építőiparban a mély és sokrétű hatása az építési iparra és annak gazdasági dinamikájára. A Covid okozta zavarok hatalmas bizonytalanságot okoztak az építőiparban, szinte lehetetlenné tette a projektek megfelelő tervezését és lebonyolítását. A különböző kormányzati rendeletek közvetlenül befolyásolták az építési műveleteket, a projektek jövedelmezőségét, ezen rendeletek betartása sok esetben elsődleges szemponttá vált. A járvány idején az építőipar lakossági és kereskedelmi projektjei kihívásokkal és lehetőségekkel egyaránt szembesültek. Számos, elsőre túlnyomónak tűnő negatív hatásán túl, a technológia innovatív és változatos, példaértékű felhasználását eredményezte, amely a koronavírus kihalása után is megváltoztathatja az építőipar menetét. Lehetőségek alakultak ki a modern közbeszerzés-tervezés, a szükségesség a virtuális munkavégzés és az egyedi tervezési megfontolások terén. A COVID-19 építőipari gazdaságra gyakorolt hatásának ezen aspektusainak megértése és kezelése elengedhetetlen az iparági szakemberek, közgazdászok és döntéshozók számára. Ehhez alkalmazkodó stratégiákra, kockázatértékelésre és mérséklésre, hatékony projektmenedzsmentre, valamint az egészségügyi és biztonsági megfontolásokra való összpontosításra van szükség a kihívások leküzdéséhez és az ipar hosszú távú ellenálló képességének biztosításához.

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

Projekt késedelmek, logisztikai zavarok: A járvány miatt világszerte széles körű lezárások történtek, ideértve például a kijárási tilalmakat, védőfelszerelés viselését, és a karantén miatti munkaerő kiesést. Sok építési területet ideiglenesen bezártak vagy csökkentett kapacitással működtettek, hogy betartsák a távolságtartási irányelveket és biztosítsák a munkások biztonságát. Az így generált késések növelték a projekt időkeretét, potenciális szerződési vitákhoz és plusz jogi költségekhez vezettek a menetrend átszervezése és be nem tartása miatt.

Ellátási lánc zavarok, anyagi nehézségek: A fenti okok miatt a járvány a globális ellátási láncokban is okozott zavarokat, beleértve az építőanyagok és felszerelések gyártását, elérhetőségét és szállítását. Gyári leállások, szállítási korlátozások és kereskedelmi zavarok miatt anyaghiány, árváltozások és megnövekedett szállítási idők jelentkeztek. Az egészségügyi és biztonsági intézkedések, például a távolságtartási protokollok, fokozott higiéniai intézkedések és személyes védőfelszerelések (PPE) jelentős plusz költségeket okoztak a projektek számára. Emellett az anyagárak növekedése és az ellátási lánc zavarok miatt az építőanyag költségek is emelkedtek. Ezek a tényezők hozzájárultak a projektköltségek növekedéséhez és az építőipari vállalatok nyereségrátájának csökkenéséhez. Munkaerőhiány és termelékenységi kihívások: Az utazási korlátozások, karantén intézkedések és a vírus fertőzésének félelme befolyásolta a munkaerő elérhetőségét, különösen a migráns munkavállalókat igénylő projektek esetében, mely Kelet Európában az építőmunkások számának jelentős részét teszik ki, mivel olcsóbb munkaerő, mely nagy projekteknél jelentős megtakarítást jelenthet. A távolságtartási követelmények szintén limitálták a munkavállalók számát, akik egyszerre tartózkodhatnak a munkaterületen, ami szintén hatással volt a termelékenységre.

Pénzügyi bizonytalanság és finanszírozási kihívások: A járvány okozta gazdasági visszaesés pénzügyi bizonytalanságot és finanszírozási kihívásokat jelentett az építőipari projektek számára. Az új építőipari projektek finanszírozása nehezebbé vált, mivel a hitelezők és befektetők óvatosabb befektetési lehetőségeket alkalmaztak. A jövőbeli piaci feltételek és az ügyfelek, vállalkozók pénzügyi stabilitása iránti bizonytalanság projektek lemondásához vagy elhalasztásához vezetett. Az építőipari vállalatok nehezebben jutottak hozzá projektfinanszírozáshoz, mely projektek leállásához, csúszásához, vagy visszalépéséhez vezetett.

Keresletváltozás és projekt típusok: A járvány hatással volt a különböző típusú építőipari projektek keresletére. Míg az vendéglátás, kiskereskedelem és kereskedelmi ingatlanok drasztikus visszaesést tapasztaltak, mivel a távoli munkavégzés és a nyilvános gyülekezések korlátozása befolyásolta az üzleti tevékenységet. Ezzel szemben azonban megnövekedett az igény az egészségügyi infrastruktúrára, beleértve a kórházakat és orvosi létesítményeket, a lokális munkahelyekre, bérelhető irodai létesítményekre. Az igények változása arra ösztönözte az építőipari vállalatokat, hogy alkalmazkodjanak és célzott stratégiákat alakítsanak ki bizonyos szektorokban.

Lakásépítési kereslet: A lakóépítési projektek iránti kereslet a pandémiában ingadozott. Kezdetben lelassult, mivel az árak és a gazdasági bizonytalanságok befolyásolták a vásárlók bizalmát és a finanszírozás rendelkezésre állását. Azonban, mivel az emberek több időt töltenek otthon, és a távmunkák elterjedtek, nőtt a kereslet az otthoni felújítások és javítások iránt. Emellett egyes régiókban az alacsony jelzáloghitel-kamatláb ösztönözte a lakáspiac tevékenységét, ami új lakásépítési projektekhez vezetett.

Technológia és távoli munkavégzés alkalmazása: A járvány felgyorsította az új technológia alkalmazását az építőiparban. A virtuális megbeszélések, távoli együttműködési eszközök és digitális projektmenedzsment megoldások elengedhetetlenek lettek a kommunikációban és a projekt koordinációban. Az otthoni irodák, a dedikált munkaterületek és a jobb összekapcsolhatósági infrastruktúra létfontosságúvá váltak az ingatlantulajdonosok számára, ami a meglévő házak felújításához vagy kiegészítéséhez vezetett. Az építők és a vállalkozók a megváltozott igények függvényében alakítják ki ajánlataikat, és személyre szabott megoldásokat kínálnak a távoli munkavégzéshez. Habár ezek a technológiai fejlesztések bizonyos hatékonyság növekedést eredményeznek, megvalósításuk további beruházásokat igényel az IT infrastruktúra és a képzésbe. Amennyiben ez a tendencia megmarad a vírus utáni időszakban, jelentős hatékonyság növekedést eredményezhet az adott cégeken kívüli és belüli management, és kommunikáció terén.

Egészség és biztonság kiemelése: A járvány kiemelt figyelmet fordított az egészség és biztonság kérdéseire az építőiparban. A vállalatok szigorú protokollokat vezettek be a munkavállalók jólétének biztosítása és a vírus terjedésének megelőzése érdekében. Ez a fokozott hangsúly az egészségügyi és biztonsági intézkedésekre lehetőséget teremthet az javuló munkakörülményekre, a magasabb munkavállalói elégedettségre, valamint a munkahelyi balesetek vagy betegségek csökkentésére.

Infrastruktúra beruházás: A világ kormányai felismerték az infrastruktúra beruházások fontosságát a gazdaság fellendítése és munkahelyteremtés szempontjából a járvány utáni helyreállításban. Gazdaságösztönző csomagokat és helyreállítási terveket vezettek be, fókuszban az infrastruktúrafejlesztéssel, a lokális befektetők és vállalkozások támogatásával. Engedményeket vezettek be a már zajló és problémákba ütközött projektek esetében, a jogi és pénzügyi krízisek kezelésére. Valamint az állami infrastruktúra-projektekbe történő nagyobb beruházás lehetőségeket teremthet az építőipar számára.

Fenntartható építési gyakorlatok: A járvány felhívta a figyelmet a fenntartható és stabil/ellenálló gyakorlatok fontosságára az építőiparban. Egyre nagyobb az elismerés a lokálisan előállítható, tartós és környezetbarát szerkezetek építésének szükségességéről. A fenntarthatóságra való összpontosítás az építőiparban zöld építési gyakorlatok, energiatakarékos tervezések és környezetbarát anyagok használatának elfogadásához vezethet. Ezek a gyakorlatok hosszú távú fenntarthatósági célokkal összhangban vannak és hozzájárulhatnak a környezettudatos építőiparhoz.

Összefoglalva, a COVID-19 járvány messzemenő következményekkel járt az építőipari gazdaságra. Projekt késések, ellátási lánc zavarok, növekvő költségek, munkaerőhiány, finanszírozási kihívások, keresletváltozás mind adaptálódásra és változásra kényszerítette az építőipart. A fent említett nehézségekből eredő gazdasági visszaesés után a befektetői bizalom helyreállásával, a gazdaság fellendülésével és a pénzkínálat növekedésével együtt az infláció növekedését vetíti előre, ami az árak további általános emelkedésében nyilvánul meg. Azonban a kényszerhelyzet miatti technológiai, kommunikációs és infrastrukturális fejlesztések a projektek optimalizálását vetítik előre. Világgazdasági szinten pedig várható a utóbbi évtizedekben gyakorolt globális termelésre fókuszálás helyett a lokális stabil termelés és ellátás előtérbe helyezése, a lokális termelők, kivitelezők és munkaerő támogatása.

Megjegyzés: Az ukrán-orosz háború a járvány által kialakult termelési és ellátási hiányok további elmélyülését okozta. Európa szerte az országok állami vezetésének aktív részvétele a szabad gazdasági folyamatok korlátozásában az infláció drasztikus növekedéséhez vezetett. Kiemelkedő jelleggel Magyarországon, a jelentősen dráguló termék import és a magyar termelés külföldi exportjának, árának korlátozása profit kiesést, így befektetői deficitet és állami vagyon kiesést is okozott. A 25% infláció tükrében elmaradó fizetésemelések jelentős visszaesést eredményeznek a gazdasági aktivitásban, a befektetések, építkezések száma jelentősen csökken mind állami, mind a magán szférában. A befektetések, projektek hiánya a tervezői irodák esetében munkahiányhoz, létszámleépítéshez vezet. A kivitelezési szféra alapvetően 1-3 év elcsúszásban működik a tervezői szférához képest, a kivitelezési folyamat időbeli terjedelme miatt, így a válság hatásai később bukkannak majd fel, mikor a jelenleg elkezdett, leszerződött projektek befejeződnek. Összességében a COVID-19 vírus okozta válság direkt hatásait sem volt ideje feldolgozni a gazdaságnak, így a háborúval együttes hatásának vizsgálata is jelenleg zajlik. Az ilyen helyzetekben a gazdaság nagy részben spekulatív és tapasztalati alapú megoldásokat alkalmaz a stabilitás biztosításához, melyek hatékonysága jellegükből adódóan nagyban függ a krízis további alakulásától.

Sztorik, érdekességek

A pandémia epicentruma ként elhíresült Wuhan építette fel talán a leggyorsabban a saját koronavírus betegekre specializálódott korházát. Az épület pár nap alatt készült el, természetesen nagyban előregyártott elemekből. Ami még hozzátesz az építkezés különlegességéhez, hogy az egész folyamatot élőben lehetett végig követni az interneten térmegfigyelő kamerák segítségével és a műsor óriási népszerűségnek örvendett és több mint 40 millióan is nézték ahogy a korház a semmiből megépül. A pandémia epicentruma ként elhíresült Wuhan építette fel talán a leggyorsabban a saját koronavírus betegekre specializálódott korházát. Az épület pár nap alatt készült el, természetesen nagyban előregyártott elemekből. Ami még hozzátesz az építkezés különlegességéhez, hogy az egész folyamatot élőben lehetett végig követni az interneten térmegfigyelő kamerák segítségével és a műsor óriási népszerűségnek örvendett és több mint 40 millióan is nézték ahogy a korház a “semmiből” megépül.

Európában hasonló gyorsasággal felépült korház volt a Londoni NHS (Nightingale Hospital London). Ez volt az első ideiglenes korház Angliában. A tervezést 2020 március végén kezdték le és a megnyitóra már április harmadikán sor került és az első páciens április hetedikén került be a korházba. A már meglévő kiállító és konferencia központot azért tudták ilyen gyorsasággal átalakítani mert a brit haderő 700 személye nyújtott logisztikai segítséget az NHS centrum eredeti dolgozói mellett.

Statisztikák, a terület számokban

Összességében

· A kirobbant járvány és a kifutó nagy állami megrendelések hatására Magyarországon az építőipar bruttó hozzáadott értéke a 2019. évi jelentős növekedés után 2020-ban összehasonlító áron 9,4%-kal csökkent.

· Az építőipari teljesítmény visszaesése a GDP volumenét 0,5 százalékponttal mérsékelte.

· A termelés volumene 9,1%-kal csökkent, ezen belül az épületek építése 5,7, az egyéb építményeké 13,1%-kal volt kisebb az előző évinél.

· A 2020-ban kötött új szerződések állománya – összehasonlító áron számolva – 1,5%-kal elmaradt, az év végi szerződéseké pedig 7,8%-kal meghaladta az előző évit.

· Az építőipari termelői árak 2020-ban átlagosan 7,4%-kal nőttek az előző évihez viszonyítva. Ezzel folytatódott a korábbi évek erőteljes drágulása.

· Az alkalmazásban állók száma 0,2%-kal emelkedett a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2020. évi átlagkeresete 320,7 ezer forint volt, 11,4%-kal magasabb az előző évinél.

Nemzetközi szinten

Az Európai Unióban (EU27_2020) és az eurózónában az építőipar súlya – a hozzáadott érték arányában – 2011 óta 5,0–5,6, a visegrádi országokban pedig 5,5–8,0% között mozog. Magyarországon 2020-ban az építőipar 5,5%-kal részesedett a nemzetgazdaság hozzáadott értékéből.

Az Európai Unión belül

· Németország és Franciaország építőipari teljesítménye kiemelkedő, uniós szinten a nemzetgazdasági ág hozzáadott értékéből előbbi 27, utóbbi 16%-kal részesedett,

· a többi tagország aránya 10% alatti volt,

· a V4-ek részesedése 8,3%, Magyarországé pedig nem érte el az 1%-ot.

Az Európai Unió (EU27_2020) és az eurózóna építőipari termelése 2015 és 2019 között emelkedett, 2020-ban viszont az Európai Unióban összességében 5,0, az eurózónában 5,7%-kal csökkent. A nagyobb tagállamok közül csak Németországban nőtt a termelés (2,6%-kal), ezzel szemben Franciaországban 15,0, Spanyolországban 12,1, Olaszországban 8,2%-kal visszaesett. A visegrádi országok mindegyikében elmaradt a termelés a 2019. évitől: a legnagyobb mértékben (11,4%) Szlovákiában, a legkevésbé (4,3%) Lengyelországban.

Három év után megállt az építőipar nemzetgazdasági teljesítményből való részesedésének a növekedése

A hazai építőipar 2020-ban nagyrészt a tavasszal kirobbant járvány és a kifutó nagy állami megrendelések hatására a korábbiaknál nehezebb évet zárt, kibocsátása a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan csökkent. Ugyanakkor az építőiparban foglalkoztatottak számának 2017 óta jellemző bővülése, valamint a vállalkozások számának gyarapodása 2020-ban is folytatódott, és a gazdaság egészére jellemző mértéket meghaladva ezeken a területeken tovább nőtt az építőipar részesedése.

9,4%-kal csökkent az építőipar bruttó hozzáadott értéke

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a 2019. évi 4,6%-os növekedés után 2020-ban 5,0%-kal csökkent. 2020-ban szinte mindegyik nemzetgazdasági ág teljesítménye elmaradt az egy évvel korábbitól, így – megtörve a 2017–2019. évi jelentős emelkedést – az építőiparé is 9,4%-kal kisebb lett.

Az építőipar 0,5 százalékponttal csökkentette a GDP volumenét. Nemzetgazdasági súlya a bruttó hozzáadott érték alapján

· 2010–2015-ben folyó áron számítva 3,9–4,2% között változott,

· 2016-ban a termelés jelentős visszaesése miatt 3,6%-ra csökkent,

· 2017–2019-ben a termelés bővülésének köszönhetően 4,2, 5,1, illetve 5,6%-ra emelkedett,

2020-ban a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékű visszaesés miatt részesedése 5,5% volt.

Egyre több az új építőipari vállalkozás

Az építőiparban működő vállalkozások száma 2010 és 2013 között − a termelés visszaesésével összefüggésben − folyamatosan csökkent. Ugyanakkor a 2014-től tartó emelkedést az építőipari termelés 2016. évi nagyarányú visszaesése sem állította meg, 2019-ben 92,1 ezer vállalkozás működött az építőiparban.

A regisztrált építőipari vállalkozások száma 2017 óta nő, köszönhetően az újonnan indulók dinamikus gyarapodásának. A négy éve tartó bővülés eredményeként összességében négytizeddel emelkedett az építőipari cégek száma, arányuk az önálló vállalkozások körében a héttizedet is meghaladta. 2020 végén 124,3 ezer vállalkozást tartottak nyilván az építőiparban, 9,0%-kal többet az egy évvel korábbinál (114,0 ezer). 2020-ban 18,0 ezer vállalkozás alakult (az összes építőipari vállalkozás 14,4%-a) és 8,4 ezer szűnt meg.

Az építőiparban az utóbbi években tapasztalható dinamikus áremelkedés – amelyet a járványhelyzet 2020-ban valamelyest lassított – 2022-ben rekordszintre gyorsult. Az építőipar termelői árai 2022-ben az előző évinél átlagosan 24,5%-kal magasabbak voltak, aminek a költségek növekedése a legfőbb oka. A bérek 16%-os emelkedése mellett az építőalapanyag-ipar1 belföldi értékesítési árai 24,5%-kal nőttek.

Mesterséges intelligencia véleményezése

A Mesterséges Intelligencia (MI) egy rendkívül gyorsan fejlődő terület, amely számos különböző területeken alakítja át éppen az életünket. Az MI széles körű technológiákat foglal magában, ideértve a gépi tanulást, a természetes nyelvfeldolgozást, a számítógépes látást és a robotikát, többek között. Az MI egyik kulcsfontosságú ereje az adatok nagy mennyiségének gyors és pontos feldolgozása és elemzése. Ez lehetővé teszi az MI rendszerek számára a mintázatok felismerését, előrejelzéseket tételét és megállapításokat levonását, amelyeket különböző területeken hasznosítanak, például az egészségügyben is.

Az egészségügy területén az MI forradalmasító hatással lehet a diagnosztikára, a kezelés tervezésére és a páciensellátásra. A gépi tanuló algoritmusok képesek elemezni az orvosi képeket, kimutatni az eltéréseket és segíteni az orvosoknak a pontos diagnózisok meghatározásában. Az MI-alapú chatbotok és virtuális asszisztensek is javíthatják a páciensekkel való interakciót és személyre szabott támogatást nyújthatnak.

Hatalmas fejlődés várható az előrejelző analitika és korai figyelmeztető rendszerek terén is, mely az olyan kiterjedésű megbetegedéseket, mint a COVID-19 előre jelezhet. Ezek esetében az MI elemzi a nagy mennyiségű egészségügyi adatot, ideértve az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokat és a beteg monitorozási adatokat, hogy azonosítsa a mintázatokat és előrejelezze a járványokat. Az MI az tünetek, demográfiai és földrajzi adatok elemzésével korai figyelmeztetést tud adni fertőző betegségek esetén, lehetővé téve az egészségügyi rendszereknek az időben történő beavatkozást és a források hatékony elosztását.

Az MI algoritmusai segíthetnek továbbá az fertőző betegségek terjedésének nyomon követésében és modellezésében. A közösségi médiából, híradásokból és egészségügyi nyilvántartásokból származó különböző adatforrások elemzésével az MI valós idejű betegségmintázatokat és terjedési dinamikákat képes megjeleníteni. Ez az információ segíti a közegészségügyi tisztviselőket abban, hogy tájékozott döntéseket hozzanak, hatékony ellenőrzési intézkedéseket vezessenek be, és hatékonyan allokálják az erőforrásokat a járványok idején.