Speciális szakértelmek piacának hatása az építésgazdaságra

Definíció

A speciális szakértelmek alatt mindazon tudásokat és kompetenciákat értjük, amelyek egyrészt az építés, az építészet valamely speciális területére vonatkoznak (tervezés, speciális technológiák stb.), másrészt az egyes építmények létrehozásához kapcsolódó, nem feltétlenül az építészeti területhez tartozó ismeretanyagot. Ilyenek a gazdasági, minőségügyi, környezetvédelmi, jogi stb. ismeretek.

Az építésgazdaság fogalma az építésügy fogalomrendszerébe tartozó, illetve azokkal összefüggő gazdasági kérdéseket foglalja magába.

Történet

A speciális szakértelmek piaca az ipar, az építés, építészet specializálódásával, technológiai fejlődésével együtt alakult és növekedett. Kezdetben ezek a különleges tudások a mesterségekhez kapcsolódtak, gondolhatunk itt a kovácsolásra, a famunkákra, a kövek megmunkálására. Egy-egy épület végleges formáját nagymértékben befolyásolta a rendelkezésre álló építőanyagok és források mellett az is, hogy sikerült-e szerződtetni a megfelelő szaktudással rendelkező építőmestert.

Ahogy az építmények létrehozása során egyre több szempontot kellett figyelembe venni, egyre több irányból érkező elvárásnak kellett megfelelni, úgy terjedt ki egyre tágabbra az építéshez szükséges ismeretek köre. Lényeges ugrást jelentett a gépipar, a közlekedés XIX. századi fejlődése. Ez viszont magával hozta a további specializálódást is, hiszen a kapcsolódó területek ismeretanyaga is óriásira nőtt.

A XX. században az információtechnológia fejlődése és az elektronikai ipar, az automatizálás területén bekövetkezett változások alakították át a speciális szakértelmek piacát. Ahogy az üzleti világ egyre inkább digitalizálódott, és a vállalkozások nem nélkülözhették a számítógépes rendszereket, hálózatokat. Fontos szerep jutott a minőségügyi ismereteknek is, és szinte minden iparágban, így az építésgazdaságban is kifejezetten erőssé váltak a környezetvédelmi szempontok, így az ehhez kapcsolódó szakértelem is.

Fontos személyek

Amikor a speciális szakértelmek építésre gyakorolt hatásáról beszélünk, a ma élők mellett meg kell említenünk néhány múltbéli alkotót:

Imhotep, mint az első építész, Dzsoszer fáraó piramisának megalkotója majd 5000 évvel ezelőtt.

Fidiasz, az ókori Görögországban alkotó szobrász és építész, a parthenóni Zeusz-szobor alkotója és az Athéni Akropolisz több épületének tervezője.

Hürogürosz mezopotámiai építész, aki bevezette a vályogtégla építészetét és fejlesztette a téglakészítés technikáját.

Michelangelo Buonarotti (1475-1564) olasz reneszánsz mester, aki a szobrászat és a festészet mellett építészként is kiemelkedőt alkotott.

Le Corbusier (1887-1965): A modern építészet és városrendezés jelentős alakja, az emberközpontú tervezés és a funkcionális városi terek elméletével foglalkozott.

Beregszászi Pál, aki 1824-ben megjelent „Az építés tudományának azon része, melyben az épületeknek erős, és alkalmatos volta adódik elő” című könyvében leírta, milyen általános és különös tudással, szakértelemmel kell rendelkeznie annak, aki építésbe fog.

A fenti lista természetesen korántsem teljes. Kitérhetnénk a projektmenedzsment területén Frederick Taylor, vagy munkatársa Henry Gantt szerepére, aki az általa megalkotott diagramok segítségével elemezte az egyes gyártási folyamatokat, azok összefüggéseit. Végül szeretnénk megemlíteni egy XXI. századi innováció, az üvegbeton feltalálója, Losonczi Áron nevét is.

A lényeg rövid bemutatása

A speciális szakértelmek rendelkezésre állása, vagy hiánya alapjaiban befolyásolja az építés gazdaságot. Az, hogy egy munka elvégzéséhez milyen szaktudás áll rendelkezésre, alapvetően meghatározza a várható eredményt.

Azt, hogy a megoldandó feladat milyen szakértelmet, adott esetben milyen speciális szaktudást igényel, természetesen mindig a konkrét feladat természete határozza meg. Nem minden projekt esetében kell régészeket, művészettörténészeket, egyházakat stb. bevonni, miközben igenis sok projekt esetében indokolt is lehet.

A következő felsorolás ezért azokat a szakmai területeket, speciális szakértelmeket veszi sorra, amelyek jellemzőek, tehát a projektek többségénél szükséges a bevonásuk.

Építési szabályzatok és előírások: Adott feladat teljesítéséhez átfogó ismeretekkel kell rendelkezni az általános és a helyi építési szabályzatokról, előírásokról. Ez magában foglalja többek között a biztonsági szabványok, a hozzáférhetőségi irányelvek (pl. ADA megfelelőség), a tűzvédelmi intézkedések és a környezetvédelmi előírások ismeretét.

Jogi és szerződéses ismeretek: Az építési projektek lebonyolítása épp a széles körű együttműködések, illetve az iparági sajátosságok (kevés alkalmazott, sok kisvállalkozás) sokféle szerződést, megállapodást igényel. A vitarendezés és az építési követeléskezelés ismerete segít eligazodni a jogi kérdésekben.

Building Information Modeling (BIM): A BIM egy épület fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolása. Lehetővé teszi, hogy építészek, mérnökök és építőipari szakemberek megtervezzék az együttműködést egy projekten belül. A 3D modellek, adatok és információk megosztásával az egész projekt az apró részletekig átláthatóvá válik.

Építőipari technológia és automatizálás: Az iparág fejlett technológiákat alkalmaz többek között a tervezési hatékonyság javítása érdekében. Az építőipar-specifikus szoftverek, a földméréshez használt drónok, a robotika, a 3D nyomtatás, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) ismerete versenyelőnyt jelenthet.

Épületgépészeti rendszerek és szolgáltatások: A fűtés, szellőztetés és légkondicionálás, az elektromos, vízvezeték és tűzvédelem megértése fontos ezeknek a szolgáltatásoknak az építési projektbe való integrálásához.

Projektmenedzsment: A hatékony projektmenedzsment kulcsfontosságú az építőiparban az időben történő befejezés, a költségvetés ellenőrzése és a minőségi eredmények biztosítása érdekében. A projektmenedzsment módszertanának, eszközeinek és technikáinak ismerete, a kockázatkezelés nagymértékben hozzájárul a sikerhez.

Költségbecslés és mennyiségi felmérés: A pontos költségbecslés és mennyiségi felmérés elengedhetetlen a költségvetés készítéséhez, az ajánlattételhez és az építési projektek ellenőrzéséhez. A költségbecslési módszerek, a mennyiségi átvételi technikák és az építési költségkezelési eszközök ismerete értékes. E kompetenciák különösen fontosak, mert rengeteg építési projekt valós bekerülési költsége lesz végül többszöröse a tervezettnek.

Fenntartható építés: A környezetvédelem egyre növekvő súlya miatt elengedhetetlen a fenntartható építési gyakorlatok ismerete. Ez magában foglalja az energiahatékony tervezés, a megújuló energiarendszerek és a fenntartható anyagválasztás. A közel nulla energiaigényű építményekre vonatkozó előírások is ebbe a körbe tartoznak.

Egészség és biztonság: Az építkezések rengeteg veszélyt rejtenek magukban, és a munkahelyi egészségügyi és biztonsági gyakorlatok ismerete kulcsfontosságú. Ez magában foglalja a biztonsági protokollok ismeretét, a kockázatértékelést, az egyéni védőfelszerelést és a biztonsági előírások betartását. A szaktudás és a munkafegyelem fontosságát jól mutatja az is, hogy a Munkaügyi Felügyelőség rendszeresen ellenőrzi a munkaterületeket.

Minőségbiztosítás és minőség-ellenőrzés: Az építési munkák minőségének biztosítása kritikus fontosságú. Szükséges a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési folyamatok, a vizsgálati módszerek, a vizsgálati eljárások ismerete, valamint az ipari szabványok és előírások ismerete és betartása tartozik ide.

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

A speciális szakértelmekre az építés történetében mindig is szükség volt. Az innovatív anyaghasználat, a gyártási – építési technológiák megújítása, az épületek díszítése mind különleges tudást és tapasztalatot, egyedi ötleteket igényelt.

Napjainkban sem lehetünk meg ezek nélkül, sőt, az építmények bonyolultsága, a rendelkezésre álló idő rövidsége, a speciális környezeti adottságok, az erőforrások hatékony felhasználása, a fenntarthatóság kritériumai az eddigieknél is fontosabbá teszi a speciális tudástartalmakat. Nem kevésbé lényeges e szakértelmek megfelelő koordinációja, okos „felhasználása”.

A rendelkezésre álló szakértelem jelentősen befolyásolja az építésgazdaságot. Pénzügyi szempontból akár jelentős megtakarítás érhető el a hatékonyan szervezett, innovatív technológiákat felhasználó kivitelezéssel. A hosszabb élettartamú, a környezetet a lehető legkisebb mértékben károsító anyagok és előállítási módok is előnyt jelentenek. A tervezési folyamattól a kivitelezés utolsó lépéséig használható számítógépes szimulációk, informatikai megoldások, adattovábbítási metódusok nagy mértékben segítik az érinettek együttműködését, a stakeholderekkel való kapcsolattartást, az érthető kommunikációt.

A speciális szakértelmek hiánya ugyanakkor megnehezítheti, olykor el is lehetetlenítheti az egyes projektek kívánt, elvárt minőségben történő megvalósítását. Az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány egyébként is egy sor eddig talán szokatlan megoldandó feladat elé állítja az érintetteket, hiszen például a tolmácsok, szállásadók, az idegenrendészeti hatóságok szakértelmére is szükség lehet. Emellett a képzett szakmunkások üres helyeire jellemzően csak képzettség nélküli segédmunkásokat lehet találni. Ez viszont azzal is jár, hogy a mérnökök és a munkák irányítóinak a terhelése nő, amennyiben munka közben kell betanítani a képzetlen munkaerőt.

Sztorik, érdekességek

Azt, hogy szinte semmi sem lehetetlen, ha a megfelelő szakértelem rendelkezésre áll, többek között a római kor vízvezetékei példázzák szembetűnően. Bár Róma közepén folyt a (mai nevén) Tevere folyó, vizének minősége és mennyisége sem elégítette ki a városiak igényeit. Az első vezetéket (Aqua Appia, i.e.312), ami napi 73.000 köbméter vizet szállított, további 10, a gravitációt felhasználó vízvezeték követte. Természetesen másutt is épültek hasonló vízvezetékek (Segovia – Spanyolország, Pont du Gard – Franciaország). Hogy ezek milyen jelentőségű építmények, az is mutatja, hogy hasonló közműveket csak több, mint 2000 évvel később, a XIX. században létesítettek újra.

Az egyik korai eset, ahol valószínűleg külső szakértők munkájára volt szükség, és a projekt így is 30 évet csúszott a jogi viták miatt, szintén a római vízvezetékekhez kapcsolódik: történt, hogy a földbirtokos Licinius Crassus nem járult hozzá, hogy a harmadik vízvezeték a birtokán épüljön. Többek között ez okozta a projekt költségvetésének jelentős túllépését is: a teljes összeg 180.000 kg ezüst értékének felelt meg.

Statisztikák, a terület számokban

A speciális szakértelmek piacát meglehetősen nehéz számszerűsíteni, hiszen az igények mindig konkrétumokhoz kapcsolódva jelennek meg, a statisztikai adatok pedig jellemzően egy-egy területre vonatkozóan állnak rendelkezésre, igaz, többféle bontásban.

A KSH honlapja az építőiparra vonatkozó 2022. évi helyzetképet így írja le: „Az építőipari termelés növekedési üteme hazánkban 2022-ben lassult, a kibocsátás összehasonlító áron 3,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés az épületépítések 6,3%-os volumenbővülésének köszönhető, miközben az egyéb építmények építése 1,4%-kal mérséklődött. A gazdasági nehézségek miatt a tárgyévben kötött új szerződések és az év végi szerződésállomány volumene az előző év azonos időszakához képest egyaránt csökkent, előbbi 3,1, utóbbi 1,2%-kal.”

Lássuk egy másik megközelítésben, hogyan alakul az építőipari termelés. A következő (25. számú) ábrán átható, hogy a 2020 évi visszaesést követően ismét növekedés tapasztalható, ezen belül az épületek főcsoportban a visszaesés is kisebb volt, és a növekmény is nagyobb. Valószínűsíthető tehát, hogy az épületek tekintetében a szakértelemre való igény nem fog csökkenni.

A következő grafikon a felsőoktatásban részt vevő hallgatók létszámát mutatja két tanévet (2001/2002, illetve 2021/2022) összehasonlítva.

Látható, hogy az építőipar szempontjából fontos szakterületeken (gazdaság és irányítás, mérnöki tudományok, jog, informatika) csak az informatikai szakterületen van előrelépés, minden más esetben visszaesés tapasztalható. Ez azt vetíti előre, hogy az építőipar területén meglevő munkaerő- és kompetenciahiány a következő években sem fog eltűnni.

Mesterséges intelligencia véleményezése

A Molin AI az alábbi szöveget generálta a „speciális szakértelmek piaca” témamegjelölésre, a professzionális jellegű szöveget kiválasztva:

The specialized expertise market is an ever-growing and dynamic sector. It is becoming increasingly important for businesses to have access to professionals with specialized knowledge and skills in order to remain competitive in an ever-evolving global market. Companies are recognizing the value of these professionals and are willing to pay premium prices for their services, making it a lucrative sector for those with the right qualifications and experience. As technology continues to change and evolve, so too will the specialized expertise market, making it an exciting area to watch in the coming years.

A szaktudás piaca folyamatosan növekvő és dinamikus ágazat. Egyre fontosabbá válik a vállalkozások számára, hogy speciális tudással és készségekkel rendelkező szakemberekhez jussanak ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a folyamatosan fejlődő globális piacon. A vállalatok felismerik ezeknek a szakembereknek az értékét, és hajlandóak prémium árat fizetni szolgáltatásaikért, így ez egy jövedelmező ágazat a megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkezők számára. Ahogy a technológia folyamatosan változik és fejlődik, úgy fog változni a speciális szakértelem piaca is, ami izgalmas területté teszi az elkövetkező években.

Szakirodalom, web

Boros Anita: A magyar építésügy és építésgazdaság összefüggései in: Polgári Szemle, 15. évf. 4–6. szám, 2019, 100–119. http://real.mtak.hu/107907/1/PSZ%202019.%204-6.szam_8.pdf

Boros Anita: Fenntartható építésgazdaság. Előadás a Közbeszerzési Hatóság nemzetközi konferenciáján 2022.06.22. https://kozbeszerzes.hu/media/documents/Dr._Boros_Anita_Fennterthat%C3%B3_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sgazdas%C3%A1g.pdf

https://magyarepitestechnika.hu/index.php/szakkepzes/minden-kepzesi-szinten-fokuszban-az-epitoipari-digitalizacioja/

Hulesch Máté: És akkor jöttek a robotok és elvették a munkánkat, avagy a Mesterséges Intelligencia hatása az építészetre. https://epiteszforum.hu/es-akkor-jottek-a-robotok-es-elvettek-a-munkankat-avagy-a-mesterseges-intelligencia-hatasa-az-epiteszetre

Építési projektmenedzsment előadás. Összeállította: Rostás Zoltán 2018. https://slideplayer.hu/slide/15254364/

Domonkos Csaba: Az ókori rómaiak építészeti csodáját csak a 19. században sikerült megismételni. https://tudas.hu/az-okori-romaiak-epiteszeti-csodajat-csak-a-19-szazadban-sikerult-megismetelni/

https://www.ksh.hu/interaktiv/mstat2021/grafikonok.html

A tanulmányt készítette: Kocsis Mihály Tamás, Szondi Máté, Várvölgyi Zoltán