Költségmenedzsment hatása
az építésgazdaságra

Definíció

„A költségmenedzsment egy olyan folyamat, tevékenység, amely a projekt fázisaihoz igazodva, költségek vonatkozásában végigkíséri a beruházást”.

A költségmenedzsment definiálása mellett fontos kiemelnünk az alábbi fogalmak meghatározását is.

Önköltségszámítás: „Az önköltségszámítás egy kalkulációs tevékenység, amelynek középpontjában a kalkulációs egység egy egységére jutó költség meghatározása áll.”  Az egységnyi munkára jutó munkadíj számításának fontos tényezője, hogy az egységárak kiszámolása mellett a vállalat nyereségesen tudjon működni.

Pénzügyi terv: „A pénzügyi terv megmutatja a kivitelezés finanszírozási igényeit, és elemzésként, előrejelzésként szolgál arra nézve, hogy az építkezés gazdaságosan zajlik –e, mennyi bevételre van ahhoz szükség, hogy a nyereséges és pénzügyileg stabil működés biztosítható legyen.”  A pénzügyi terv követése a megvalósulás során egyaránt lényeges.

Bekerülési összeg: „A termék bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke a termék megépítése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.”

Költségszámítás: „Az a tevékenység, amelynek keretében a vállalatokban végbemenő erőforrás-felhasználásokat mérjük és értékeljük. A költségszámítás meghatározott szabályok és algoritmusok mentén történik, amelyek szorosan egymáshoz kapcsolódnak. Ezeknek a módszertanoknak és algoritmusoknak az összességét, illetve a mögöttük meghúzódó bizonylati és informatikai rendszereket nevezzük költségszámítási rendszernek.”

Teljesítményértékelés: A költségszámítási rendszer egyik alapfeladata, hogy a szervezet termékeihez, tevékenységeihez és ügyfeleihez hozzákapcsolja mindazokat a költségeket, amelyek egy időszakban az adott költségobjektum miatt merültek fel.

Döntéstámogatás: „A múltbeli teljesítményről nyerhető információk vezetői szempontból szükségesek, de nem elégségesek a megalapozott döntéshozatalhoz, utóbbi szempontjából ugyanis elsősorban a várható költségértékek relevánsak. A költségszámítás előre jelzett vagy tervezett költségértékekkel segíti a termelési struktúrával kapcsolatos döntések meghozatalában.

Történet

A 20. század nagy léptékű beruházásai hozták el a projektmenedzsment időszakát az építőiparba. Először hagyományos technikákkal, majd egyre modernebb eszközökkel igyekeztek a szakemberek megtervezni a projektek levezetésének módját, költségeit. Az egyik ilyen hagyományos módszer, még az időtervezés témaköréhez csatlakozva, a Gantt-diagram, amit leginkább sávos ütemterv néven ismerünk. A módszer Henry Gantt, amerikai gépészmérnök nevéhez fűződik. Módszere főleg időmenedzsment téren ért el nagy áttörést, de a tevékenységeket erőforrásokhoz is csatolja, amire már a költségtervezés előszobájaként tekinthetünk. A sávos ütemterv kisebb, gyors munkákhoz megfelelő, de manapság már csak eredmények közlésére használják. A végrehajtás helye indifferens és a tevékenységek sebessége is lineárisan modellezett. Hátránya, hogy a tevékenységek közötti összefüggéseket nem jeleníti meg.

Másik tradicionális technika a ciklogram (Linear Balance Method) mely alkalmas a folyamat tér és időbeli bemutatására. A függőleges tengelyen az idő, a vízszintesen pedig szelvények formájában a tér látható, az ütemvonalak iránytangense pedig a tevékenység sebességét jelzi. A folyamatok tehát itt már egy tér-idő koordináta rendszerben vannak ábrázolva és kapcsolódó információk is rendelhetők hozzájuk (mint például a tevékenység erőforrásai). Leginkább vasút, út, közlekedési projektek esetén hasznos.

Az időtervezés egyik nagy innovációja volt a ’50-es években a hálós ütemtervek megjelenése. Első sorban a CPM, vagy Critical Path Method, ami Morgan R. Walker és James E. Kelley Jr. fejlesztése volt Amerikában. Ez egy determinisztikus módszer, tehát a megvalósulás időpontja a meghatározott. A korábbi módszerekkel ellentétben tevékenység elvű és főleg a kezdés-befejezés relációkon alapul. A folyamatok közötti összefüggések szépen leolvashatóak a számítógéppel is kezelhető gráfról. A CPM technika pedig ennek a gráfnak a kritikus pontjait kutatja, azokat a tevékenységeket melyeknek lánca teljesen kitölti az építési időt, tehát kritikus, hogy megvalósulásuk a megfelelő időben történjen meg.

Másik eszköz a hálós tervezésen belül a PERT, melyet az Amerikai Haditengerészet alakjainak, (Malcolm, Roseboom, Clark és Fazar) köszönhetünk. A metódus hasonlít a CPM-hez. Különlegessége, hogy az időtartamot egy érték-hármas (legoptimálisabb, legvalószínűbb, legpesszimistább) alapján határozza meg.

A költségmenedzsment napjainkig folyamatosan fejlődő terület. A 20. század kezdetleges technikáihoz képest manapság a legtöbb költségbecslés és időtervezés már számítógépek segítségével történik, mely jelentősen megkönnyíti a nagyszabású projektek optimalizálását.

A költségvetési tételek korszerűsítésén több hazai infrastrukturális beruházás építtetője, a NIF Zrt. és a Magyar Közút közösen dolgozik, míg a családi házak építésének költségbecslési segédletét a Lechner Tudásközpont alakítja ki. A mérnöki kamara az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszerét a kiviteli tervek tartalmi követelményei közé szeretné illeszteni.

A költségtervezési folyamatot az alábbiak szerint tervezik korszerűsíteni:

• az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszerén (ÉKTR) alapul

• alapvető eszköze az építési költségtervezési tevékenység módszertani leírása,

• végrehajtója a költségtervező / költségszakértő mérnök, aki szaktudással és gyakorlattal kezelni tudja az adatbázis releváns adatait és azokat a költségtervezés tárgyát képező építési beruházásra vonatkoztatni tudja, arra ki tudja terjeszteni, azokkal önálló és felelős munkát tud végezni.

„Az ÉKTR elsősorban az ingatlanfejlesztések, magasépítési beruházások napjainkban legelfogadottabb szisztémája, az International Cost of Management Standard elvi rendszerén alapul és messzemenően figyelembe veszi a hazai építőipari sajátosságokat, szakmagyakorlási elveket és jogszabályokat. A rendszer megalapozása, kidolgozása a Spányi Partners Zrt. munkája; szakmai koordinációját pedig Wéber László végezte.”

Költségmenedzsment bemutatása

„A projektmenedzsment részét képező költségmenedzsment fő célja, hogy egy adott beruházás az előre megtervezett költségvetés keretein belül valósuljon meg.”

A 21. század nagyobb beruházásaihoz elengedhetetlenné vált a projektmenedzsment módszertanainak ismerete. Ennek egyik (és egyik legfontosabb) mozgatórugója a költségbecslés. Ennek színvonalas és megbízható elvégzésé a beruházás összes szereplője számára elengedhetetlen. Mivel a költségmenedzsment a folyamat minden elemére hatással van, a jól előkészített projekt a sikeres beruházás kulcsa.

A költségvetés fontos mérlegelési szempont, hasonlóan a műszaki tartalomhoz és a projekt megvalósulási idejéhez. A beruházások elsődleges szempontja egy pontos költségbecslés elkészítése, illetve a költségvetést befolyásoló kockázatok feltárása, így a beruházás és a kivitelezés megkezdése előtt pontos képet kapunk, hogy előreláthatólag milyen költségvetéssel kell kalkulálnunk. Manapság a gyorsan változó piaci viszonyok, az olykor naponta változó építőanyag-árak és a gyors ütemben emelkedő munkabérek mellett ez különösen fontos, így elkerülhetőek a pénzügyi-likviditási meglepetések. Annak érdekében, hogy ne legyenek problémák, a költségellenőr támogatja és kontroll alatt tartja a beruházás folyamatát.

A projekt előkészítő szakaszában az előzetes költségbecslésre, költségtervezésre kerül sor. Ezt követi a tender tervek elkészítése a vállalkozásba adás fázisában, amikor sor kerül a vállalkozói ajánlatok kiértékelésére. A megvalósítás fázisában a költségellenőrzés biztosítja, hogy ne lépjük a megadott keretet. Erre az építkezés teljes időtartama alatt szükség van. Az utókalkuláció a végső kiértékelés szakaszban segít levonni a tanulásgokat, és ezzel hozzájárul a jövő projektjeinek hatékonyabbá tételében.

Az alapadatok meghatározásakor átfogó költségbecslést alkalmaznak viszonyszámok alapján. A vázlattervi költségbecslés felületi modell alapján történik, amely során a beruházást véleményezik. Az engedélyezési terv költségbecslése épületszerkezetek részekre bontásával történik. A kiviteli tervek esetén költségvetési kiírást írnak, amelyben költségvetést tételekre lebontva részletezik. Az ajánlatkérési tervdokumentációban a költségeket az ajánlat egységekre bontásával határozzák meg. A műszaki ellenőrzés során számlák alapján ellenőrzik a költségeket. A beruházás dokumentálásakor frissítik a költségdokumentációt.

Az építőipari, vállalkozói árképzés felelősséggel járó, tudatos, komplex tevékenység, amelynek eredményeként, többi piaci szereplő közreműködése mentén, alakul ki az építési piaci ár, amely alapként szolgál az építtetők és beruházók számára.

A költségbecslést érdemes meglévő tapasztalatainkra alapozni, mert a régebbi projektek teljesítési adataival sokszor találhatunk azonosságokat. A becslési adatok finomításához új teljesítmény adatokat alkalmaznak, amelyeket a korábbi projektek szerint állítanak fel. Kiemelten fontos a költség – idő – minőség reális egyensúlyának fenntartása. Az ütemterv vagy a költségterv megváltoztatása a becslést kimozdítja az egyensúlyból. A becslés pontosságának különböző szintjei vannak: becslés „hasra ütés alapján”; becslés nagyságrend megállapításával, amikor nincsenek specifikációk, illetve a részletes becslés, más néven a „lentről felfelé becslés”, ami specifikációkon alapul. Az alábbi becslési technikákat alkalmazzák: szakaszos becslés, arányos felosztás, parametrikus becslés, és a lentről felfelé becslés.

A költségmenedzsment alábecslésének vagy túlbecslésének kellemetlen és káros hatásai lehetnek. Az alul becsült költségvetés esetén a projekt közben van szükség további forrás előteremtéséhez, vagy csökkenteni kell az előre eltervezett műszaki tartalmat, amely plusz költségeket vagy a projekt időtartamának növekedését, akár eladását is eredményezheti. A túlbecsült költségvetés esetén feleslegesen fenntartok források, túl nagy hitel felvétele, vagy gyakran elavult költségmutatók használata, amely a bekerülési költség nagymértékű eltérését okozza állnak a háttérben. Manapság a kiszámíthatatlan piaci viszonyok és a valódi verseny hiánya is okozhatja a költségvetést túlbecslését.

Az építőipari vállalási ár meghatározásához mindenképpen szükség van a térbeli és időbeli organizációs tervekre, a műszaki tartalom meghatározására, az előkalkulációs normákra, az önköltségszámítási adatokra, illetve az ajánlatadó alapos piaci ismeretére.

Az árképzési módszereken belül megkülönböztetjük a költségalapú és a piacvezérelt árképzést. Az előbbit a tervezett megtérülésre alapozzák, míg az utóbbi történhet észlelt érték alapján, a versenytársak által vezérelve, teljesítménybázis szerint vagy versenyeztetés útján. Mivel a költségvetésben kiírt mennyiség általában nem felel meg a ténylegesen kivitelezett mennyiségnek, a költségalapú kalkuláció különös jelentőséggel bír, hiszen a számítása során a beépítendő termék mindazon költségeit fel kell számolni, amelyek a termék készítéséhez szükségesek.

Általánosságban az önköltség-alapú árképzést használják az egész világon. Az ajánlattevő cég ezen elv szerint:

•   pontosan ismeri a leendő és múltbeli költségeit,

•   jól prognosztizálja a várható keresletet és

•   döntő szempontként kezeli a versenytársakra vonatkozó piaci (ár) előrejelzéseket is;

•   ugyanakkor az árát nem csökkentheti egy adott szint alá (romló gazdasági pozíció), ám

•   nem is növelheti indokolatlanul (romló esélyek a megbízás elnyerésére).

Az ajánlati-ár jellegű árképzést nem szabályozzák törvények Magyarországon direkt módon, azonban indirekt módon természetesen vannak irányadóak:

•   a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

•   a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény,

•   az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény

•   az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,

•   a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

A tervezett költségeket csoportosítják jellegük, illetve az építőipari termelés sajátosságai szerint:

1. közvetlen anyagköltség (főanyag + rezsianyag)

2. szállítási (fuvarozási) és rakodási költség

3. közvetlen bérköltség és járulékai

4. közvetlen (teljesítményarányos) gépköltség

5. az adott építési munka (kalkulációs egység) közvetlen költsége (1. + 2. + 3. + 4. pont)

6. az építési munkahely (épület, építmény) külön költségei

•   az ideiglenes munkák és segédszerkezetek közvetlen költsége, az időarányos gépköltség,

•   az ideiglenes melléklétesítmények külön költsége,

•   a munkahelyre település közvetlen költsége,

•   az esetleges különleges körülmények miatti többletköltségek,

•   egyéb külön költségek

7. az épület, építmény közvetlen költségei (5. + 6. pont)

8. bruttó fedezet

•   a közvetlen irányítás és a tevékenységirányítás költségei,

•   a központi irányítás költségei (anyagigazgatás, vállalatirányítás),

•   kockázati tényezők fedezete,

•   előkalkulált nyereség

9. költségtérítések

10. az építési munka (nettó) vállalási díja (7. + 8. + 9. pont)

11. jogszabálytól függően, esetenként: általános forgalmi adó;

12. az építési munka bruttó vállalási díja (10. + 11. pont) 

ÉKTR rendszer

Manapság az ÉKTR a nagyberuházások, ingatlanfejlesztések legelfogadottabb szisztémája, amely figyelembe veszi a szakmaigyakorlási elveket, a jogszabályokat és a hazai építőipari sajátosságokat.

Az ÉKTR alkalmazásának előnyei:

a) az építtető / megrendelő / fejlesztő számára:

•   a projekt előrehaladásával együtt folyamatosan költséget tud tervezni, illetve ellenőrizni tudja a tervezett költségkeretek betartását,

•   a gazdasági és műszaki tervezés különböző fázisaiban variációkat, alternatívákat elemezhet az épület elemenkénti – költségszempontú – vizsgálata alapján,

•   megbízható alapokon és megfelelő időben tudja a műszaki terveit és/vagy a gazdasági (üzleti) terveit módosítani,

•   bel tudja illeszti az adatokat a saját üzleti tervébe / fejlesztési tervébe,

•   megtérülést tud számolni, likviditást tud kalkulálni,

•   ütemeket határozhat meg, szakaszolhatósági feltételeket állapíthat meg;

•   alkalmassá tehető cégspecikfikus kontrolling-rendszer alkotóelemének;

b) a tervező(k) számra:

•   egyértelmű alapot jelent a műszaki tervezési díj számításához, azaz az ún. díjalapérték meghatározásához,

•   a tervezés folyamatában költségeket tud elemezni és tervezni,

•   mennyiségi kimutatásokat végezhet, lehetőleg BIM alkalmazásával,

•   altervezői csoportosításokat végezhet,

•   segít, hogy bizonyos keretek között felelős lehessen a tervezési feladatok megfogalmazásakor meghatározott költségkeret betartásáért, illetve

•   jelezni tudja a megrendelője / az építtető felé, ha ezen költségkeretek betartása veszélybe kerül;

c) a beruházáslebonyolító – részben a költségtervező / költségszakértő mérnök közreműködése útján

•   tervezni tudja a projekt költségeit a beruházás-előkészítés különböző fázisaiban,

•   tételes költségvetési kiírást készíttethet a tervezővel és azt ellenőrzi,

•   ki tudja szolgálni az építtető/megrendelő ütemezési igényeit,

•   változtatásokat elemezhet / ellenőriz, majd igazol.

d) a kivitelező(k)

•   szakaszolható / ütemezett építési költségeket tud tervezni,

•   alvállalkozói, szállítói ajánlatokat ütemezetten tud beszerezni és értékelni,

•   változtatásokat tud dokumentál,

•   monitorozni tudja a projekt előrehaladását,

•   teljesítésigazolási dokumentumokat tud ütemezetten előterjeszteni a megrendelőnek,

•   megalapozottabb pénzügyi ütemezést tud végezni,

•   a saját gazdálkodására kiható adatokat az üzleti tervébe pontosabban tudja beilleszteni, alkalmassá tehető cégspecikfikus kontrolling-rendszer alkotóelemének;

e) a finanszírozó szervezet / támogatásokat kezelő szervezet

•   pontosabban tudja a teljesítést / előrehaladást tervezni,

•   egyértelműbben tud ütemekre bontani, költségcsoportokat meghatározni.

Összefoglaló

Projekt költséglépcsői 

Az építési projektek nem kockázatmentesek, ezért megfelelő végrehajtás érdekében rendszeresen vizsgálni kell a költségeket, az időütemezést és a kockázatokat. A költségkeret meghatározásánál figyelembe kell venni a tervezés, az építés és a közművek alapköltségeit, továbbá az esetlegesen felmerülő kockázatok kezelését és az áremelkedéseket is bele kell kalkulálni a költségekbe.

A projekt során az alábbiak hiányosságokat okozhatnak:

•   A legtöbb esetben a parméteresen megadott költségek nem nyújtanak elég információt, nem elég pontosak, így valószínűbb lesz a költségek alul- vagy túlbecslése.

•   A hiányosságok alultervezéshez és később a költségek növekedéséhez vezetnek, azonban a költségek alulbecslése nagyobb politikai elfogadottságot eredményez.

•   A jelentések nem koordináltak, következetlenek és nem összefüggőek, így nem,      vagy csak nehezen érthetők a kívülállók számára.

Megoldási javaslatok:

•   Aktuális és megbízható adatbázisok szükségesek az alapos költség-meghatározáshoz, továbbá a felhasznált költségváltozóknak részletesnek és specifikusnak kell lenniük.

•   A tervdokumentáció a költségbecslés és a költségkalkuláció alapjául szolgál.

•   Naprakészen és részletesen rögzíteni kell a költségelszámolásokat és az utolsó számlázott költségeket.

•   A projekt korai szakaszában már el kell kezdeni a kockázatelemzéseket annak érdekében, hogy a projekt későbbi szakaszában már megalapozott adatokkal rendelkezzünk a szükséges költségek kiszámításához. Emellett fontos, hogy mielőbb meghatározzuk azokat a követelményeket, amelyek a további pénzügyi kiadásokat befolyásolják.

•   Egy egységes költségszámítási rendszer szükséges, amely a jelenlegi és a differenciát költségjellemző értékeket kihasználja. Emellett szükséges egységes követelmények lefektetése, amik alapján a fejlesztők egyértelműen dokumentálni tudják a fejlesztési projekt költségeit.

•   Világosan strukturált és összehangolt rendszerre van szükség az átláthatóság érdekében, amely lehetővé teszi a hatékony költséggazdálkodást és költségellenőrzést.

A projekt összköltségének meghatározása kiemelten fontos a hatékony költséggazdálkodás és a költségek átláthatóságának biztosításához. Ehhez olyan előirányzatok szükségesek, amelyek az előkészítés költségeire és a kockázatokra egyaránt kitérnek. A szakemberek által megállapított és összefoglalt megoldási javaslatok alapján készítik el az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszerét (ÉKTR), amelyet a mérnöki kamara a kiviteli tervek tartalmi követelményei közé szeretne illeszteni. Ez jelentősen megkönnyítené a nagyszabású projektek optimalizálását. Napjainkban ez a legelfogadottabb szisztémája a nagyberuházásoknak és az ingatlanfejlesztéseknek, amely a szakmaigyakorlási elveket, a jogszabályokat és a hazai építőipari sajátosságokat egyaránt figyelembe veszi.

Sztorik, érdekességek

Nagyobb beruházásoknál előre elkészített tervet alapján zajlik a kivitelezés. Az esetek nagy részében a családi házak építésekor az ütemterv betartása se időben, se pénzügyileg nincs komolyan véve. Egy projektmenedzser hölgy a saját háza építtetése során szigorú ütemtervet alkotott, utasítva, kikérdezgetve a kivitelezőket kezében tartotta az építkezés menetét. Érdekes szituációkat eredményezett, mikor a saját szakmájához nagyon értő fiatal projektmenedzser, aki az építkezés kivitelezéséről nem sokat tudott, irányítani és hajtani próbálta azokat, akik az építkezésben már régi motorosok voltak.

A termékesítés gyakori dolog, de sok esetben bonyolult helyzeteket szül, ha a vevő egyéni változtatásokkal szeretne megrendelni bizonyos terméket. Mivel a termék egységárral rendelkezik, érdekes kérdés, hogy mi alapján árazzák be az egyes esetekben kért plusz munkával járó változtatásokat.

Az alábbi példa személyes érintettségű. Egy családi ház építése során a kivitelező cég egy egyéni vállalkozót kért fel a teljes ház statikai tervének elkészítéséhez. A statikus papírlapokra rajzolva számolta ki a szükséges adatokat, például a szükséges összes vasalás anyagigényét. A megrendelő sokkalta a végeredményt, így kíváncsiságból napokig böngészte az elkészült terveket, újra és újra átszámolta a számolásokat. Szerencsére az anyagbeszerzés előtt kiderült, hogy a statikus egy tizedesjegy elcsúszást vétett. A megrendelő kíváncsi természetének köszönhetően a tervezett költségkeretet nem lépték túl az építkezés során egy hiba miatt.

Németországban 2013 áprilisában reformbizottságot állítottak fel a nagyprojektek építésének elemzésére, mert a legtöbb nagyprojekt esetében nem kerültek betartásra a tervezett költség- és határidőkeretek, emiatt további állami pénzeket használtak fel a befejezhetőség érdekében. A bizottság megoldási javaslatokat tett a hatékonyság növelésére, a költségkeret betartására, a költségátláthatóságra. Ezen jelentés lehetővé teszi, hogy tanuljunk a korábban elkövetett hibákból, ezáltal megelőzzük a problémákat.

Statisztikák, a terület számokban

Az alább látható statisztikai elemzések kb. 40-50 cég bevonásával készültek. Bemutatásunkban az általános adatoktól és ismeretektől haladunk a kiválasztott cégek véleményformálása felé.

Az egységár alakulása állandóan változó összetevőkből álló összköltség esetén az előállított mennyiség függvényében leírható lineárisan vagy parabolikusan változó függvénnyel.

A szerződés szerinti építési időtartam alatt az időtartamtól független költségek és az időarányosan változó költségek összegződnek, és ezek teszik ki az ajánlatban szereplő építéshelyi általános költségeket. A határidő eltolódása esetén többletköltségek keletkeznek, amelyek hozzáadódnak az ajánlatban szereplő építéshelyi általános költségekhez.

A lent látható ábra a projekt kontrolling tervezési elemeinek fontossági megoszlását mutatja, amely alapján a pénzügyi tervet a ’fontos’ kategóriába sorolták.

Az egyes tervtípusok közül a finanszírozási tervet és annak részeit a ’fontos’ kategóriába sorolták be.

A pénzügyi vezetés támogatása céljából leggyakrabban a rugalmas költségszámítást, a fedezeti költségszámítást, a terv-tény eltéréselemzést, a működési költségártételt és a bevétel-kiadás tervet alkalmazzák.

A projekt kontrolling tervezéshez kapcsolódó elemek fontosságának megoszlása.

Az egyes tervtípusok kiemelt szerepet töltenek be a projektben. Az alábbi táblázatban a tervtípusokat fontosság szerint értékelték. 

A különböző beszámolási rendszerek az alábbi módon járulnak hozzá a projektvezetés munkájának támogatásához. A táblázatban ennek százalékos eloszlása látható.

Az építőipari vállalatoknak többek között az alábbi speciális jellemzőik vannak:

§  A termelés folyamatos, de általában nem lineáris.

§  Az árbevétel ciklikus és egy-egy projekten belül nagy volumenű (az esetek többségében egy-egy árbevételi számla a teljes árbevétel 10-30%-a között változik).

§  Az erőforrások felhasználása folyamatos, de az egyes költségek számláinak a beérkezése ciklikus, és a teljes projekt volumenéhez mérten nagy.

Egy-egy projekt termelési értéke változó (néhány milliótól a százmilliárd forintig terjedhet).

Mesterséges intelligencia véleményezése

„A költségmenedzsment, más néven pénzügyi menedzsment, egy egyén, szervezet vagy gazdasági egység pénzügyi erőforrásainak tervezését, szervezését, ellenőrzését és nyomon követését jelenti. Magában foglalja a stratégiai döntések meghozatalát és az olyan intézkedések megtételét, amelyek biztosítják a pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználását a szervezet pénzügyi céljainak elérése érdekében.

A pénzgazdálkodás a pénzeszközök megszerzésével, elosztásával és kezelésével kapcsolatos különböző tevékenységeket foglal magában. A pénzgazdálkodás néhány kulcsfontosságú szempontja a következő:

Pénzügyi tervezés: Rövid és hosszú távú pénzügyi célok kidolgozása és az elérésükhöz szükséges ütemterv létrehozása. Ez magában foglalja a jövőbeli pénzügyi igények előrejelzését, a bevételek és kiadások becslését és a költségvetések kidolgozását.

Pénzügyi elemzés: A szervezet pénzügyi teljesítményének értékelése a pénzügyi kimutatások, arányszámok és egyéb pénzügyi mutatók elemzésével. Ez segít a vállalat jövedelmezőségének, likviditásának, fizetőképességének és általános pénzügyi egészségének értékelésében.

Tőkeköltségvetés: A beruházási lehetőségek értékelése és döntések meghozatala a különböző projektekhez vagy eszközökhöz való pénzeszközök elosztásáról. Ez magában foglalja a különböző befektetési lehetőségekhez kapcsolódó potenciális hozamok és kockázatok értékelését, és a részvényesi értéket maximalizáló lehetőségek kiválasztását.

Cash Flow Management: A szervezet pénzforgalmának nyomon követése és kezelése annak biztosítása érdekében, hogy a szervezet elegendő likviditással rendelkezzen kötelezettségei teljesítéséhez. Ez magában foglalja a követelések és kötelezettségek kezelését, a működőtőke optimalizálását és a pénzforgalom előrejelzését.

Kockázatkezelés: A szervezet pénzügyi stabilitását befolyásoló pénzügyi kockázatok azonosítása és értékelése, valamint stratégiák végrehajtása e kockázatok mérséklésére. Ez magában foglalja a piaci kockázatok, a hitelkockázatok, a működési kockázatok és a pénzügyi jólétet fenyegető egyéb potenciális veszélyek kezelését.

Pénzügyi jelentéstétel és megfelelés: A pénzügyi kimutatások és jelentések elkészítése és bemutatása az érdekelt felek, köztük a befektetők, részvényesek, szabályozók és adóhatóságok számára. A pénzügyi szabályozásoknak és számviteli standardoknak való megfelelés biztosítása a pénzügyek irányításának egyik alapvető szempontja. Pénzügyi döntéshozatal: A tőkeszerkezetre, a finanszírozási lehetőségekre, az osztalékpolitikára és egyéb pénzügyi kérdésekre vonatkozó megalapozott döntések meghozatala. E döntések célja a szervezet tőkeköltségének optimalizálása és a részvényesi érték maximalizálása.

Összességében a pénzügyi menedzsment létfontosságú szerepet játszik egy szervezet pénzügyi tevékenységeinek irányításában, valamint a szervezet pénzügyi stabilitásának, jövedelmezőségének és fenntarthatóságának biztosításában.”

Az AI átfogó képet adott a költségmenedzsmentről nagy információs hátterének köszönhetően. A ChatGPT által közölt információk hasznosak, azonban érdemes fenntartásokkal kezelni.

Szakirodalom, web

VERZUV Eric: Projektmenedzsment. Budapest: HVG Könyvek, 2006

WÉBER László: Mennyiért vállaljam? Budapest: TERC kiadó, 2008

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége: Az építési beruházások költségtervezési folyamata. Budapest: 2021

DANKÓ Dávid - SZEGEDI Zoltán: A tevékenységalapú költségszámítás módszertani problémái és az idővezérelt tevékenységalapú költségszámítás. Vezetéstudomány, XXXVII. ÉVF. 2006. 9. SZÁM, 2006

SZABÓ Zoltán László: A projekt kontrolling gyakorlati alkalmazása az építőipari szervezetek vezetésének hatékonyabbá tételében. Gödöllő, 2017

Alexander DOBRINDT: A reformbizottság jelentése az építési nagyprojektekről. Budapest: Magyar Projektmenedzsment Szövetség, 2016

https://3einternational.hu/szolgaltatasaink/koltseg-menedzsment (utolsó elérés: 2023.04.02.)

https://3einternational.hu/hatekony-koltsegmenedzsment-az-optimalizalt-beruhazasert/?fbclid=IwAR2IOh3GWma8sR78cRc59rZHaNnHmrUpfa7re37QOH8aLS71z2n-WjV2tiY (utolsó elérés: 2023.04.02.)

https://slideplayer.hu/slide/1988550/?fbclid=IwAR1GmY7QbTUPDLN3ZHjRPzCm-jn_Eeo0TNUgVW1DYxwL7kxUJiSm3fhNBDc (utolsó elérés: 2023.04.02.)

https://mernokvagyok.hu/blog/2022/03/16/epitesi-beruhazasok-koltsegtervezese/ (utolsó elérés: 2023.04.02.)

http://mernokvagyok.hu/bl-mesteriskola/wp-content/uploads/sites/3/2021/02/26_27_28b_BLMI3_PUBLIC.pdf (utolsó elérés: 2023.04.25.)

https://pmi.hu/static/uploaded/Files/Downloads/PM-Tud%C3%A1st%C3%A1r-V1.pdf (utolsó elérés: 2023.04.02.)

https://gtk.uni-miskolc.hu/files/13991/%C3%96nk%C3%B6lts%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s.pdf (utolsó elérés: 2023.04.04.)

https://www.vallalkozas-okosan.hu/penzugyi_terv_keszitese (utolsó elérés: 2023.04.04.)

https://www.rsm.hu/kisokos/bekerulesi-ertek (utolsó elérés: 2023.04.04.)

A tanulmányt készítette: Elek Anna Dalma, Gerey Angéla, Szunyoghy Anna