Építési piac hatása
az építésgazdaságra

Definíció

Az építési piac a gazdaság egy olyan ága, amely az épületek és az építőipar termékeinek és szolgáltatásainak kereskedelmére és értékesítésére vonatkozik. Az építési piac az építőipar számos ágazatát foglalja magába, mint például az építőanyagok, az épületek tervezése és kivitelezése, az ingatlanpiac, valamint az épületek karbantartása és felújítása.

Ezen kívül az építési piac Paul Samuelson szavait idézve leírható azon piaci mechanizmusként, mely által a kereslet és a kínálat találkozik, kölcsönhatásba lép egymással. A kölcsönhatás eredményeként pedig a termékek és a szolgáltatások - melyek minőség, valamint mennyiség alapján meghatározott árral rendelkeznek - gazdát cserélnek. Ezen mechanizmus az építésgazdaságon belül a vásárló, vagyis a megrendelő, valamint az eladó, tehát az építőipari vállalkozó között valósul meg.

A piac mércéje az árucsere volumene, tehát az építőipari termelés mennyisége. Ez azzal magyarázható, hogy az építőipar megrendelésekre termel, így minél több megrendelés érkezik annál nagyobb lesz az árucsere mennyisége. Emiatt összességében elmondható, hogy az építési piac nagysága megegyezik az építőipari termelés mértékével, mindezt egy adott időszakra tekintve.

Az építési piacon belül megfigyelhető egy széles kooperációs háttér is, mely külön szervezetekből tevődik össze. Ide tartoznak többek között a tervező vállalatok, a termékgyártó cégek, logisztikai szervezetek/ vállalkozások. A kooperációs háttérbe sorolhatóak még különféle pénzintézetek is, mint a bankok és a biztosítók. A felsoroltak alapján kijelenthető, hogy az építési piac nagyon sok befolyásolási tényezővel rendelkezik, mellyel egy nagyon összetett rendszert képez, valamint jelentős értékek tartoznak hozzá.

Fontos megemlíteni, hogy az épületek magas és nem utolsó sorban költséges technológiai követelményeiből fakadóan tőkeerős vállalkozásokra van szükség az építési piacban történő tevékenységekhez, mely nagy kockázati tényezőt is von maga után. Emiatt jelentős szerepet játszanak a már korábban említett bankok és biztosítók.

Történet

Az építési piac történetét tekintve is visszaigazolódik a terület rizikóssága. Az elmúlt 10 évet vizsgálva 3 főbb válsághelyzet terhelte az ingatlanpiacot.

Kronológiai sorrendben haladva elsőként említhető a 2008-tól 2012-ig terjedő gazdasági válság, mely során az ingatlanpiac jelentősen visszaesést szenvedett el; nehézségekbe ütközött az építőipari projektek finanszírozása, a vállalkozásoknak kevesebb lett a megrendelésük, mely által már nem tudtak annyi munkavállalót finanszírozni, némelyikük be is zárt.

Az építőipari megrendelések számának csökkenésének direkt hatásai egészen 2015-ig húzódtak el, mely után az érintett területeken fokozatosan újra megindult az építőipari termelésnövekedés.

A 2008-2012-es gazdasági válságot a máig elhúzódó COVID-19 járvány hatásai követték soron. A világjárvány jelentős hatást gyakorolt az építési piacra. Következményeként említhető, hogy a járványügyi intézkedések és gazdasági korlátozások nehéz helyzetet teremtettek. Sok építési projekt elindítása elhalasztódott, a meglévő projektek folytatása lelassult, vagy teljesen leállt.

Az építőiparban dolgozó munkavállalókra is jelentős hatással volt a járvány. Az építőipar az egyik olyan ágazat, amelyben nehéz a távmunkára áttérés, és sok munkásnak személyesen kell dolgoznia az építési helyszíneken. Emiatt az építőiparban dolgozók nagyobb kockázatnak voltak kitéve a fertőzésre.

A járvány által keltett gazdasági hatások miatt a befektetők óvatosabbá váltak az építési projektek megvalósításával kapcsolatban, ezen felül csökkent az ingatlant vásárlók igénye is, mely az üzleti perspektívák beszűkülését eredményezte.

Ugyanakkor megemlíthetők a járvány által keltett pozitív hatások is. A vásárlóerő csökkenésével nagyobb hangsúly kerülhetett többek között épületenergetikai fejlesztésekre. Ezen felül vizsgálni lehetett a már eddig megépült ingatlanok tartalék tereit, kihasználtságukat, komfortosságukat, mely a későbbi tervezések során hasznos információval szolgálhat.

Ugyan jelenleg (2023) nincsen közvetetten erős hatással a járvány az építési piacra, nem elképzelhetetlen egy következő hullám által generált újabb válság kialakulása sem.

A járványhelyzet utóhangját az ukrán-orosz háború híre nyomta el, mely szintén egy potenciális válsághelyzetet eredményez az érintett országokat tekintve. Ugyan még sem társadalmi, sem gazdasági következményei nem mérhetőek fel, de a háború következményeként feltételezhető többek között az energiaárak növekedése, termelési-ellátási problémák, valamint akár globális munkaerőhiány is.

Fontos személyek

Az építési piacnak több fontos résztvevője/alkotója van. Közéjük tartoznak az építési vállalkozások, az építőipari cégek, építőmérnöki irodák és más szakértők. A szakirodalom szempontjából a legmeghatározóbb személy Paul Samuelson volt, aki 1948-as „Közgazdaságtan” című könyvével a tudomány jelentős formálója volt. Hazai viszonylatban Grosz András 2002-es „Az építőipar alakulása Magyarországon” című írásában foglalta össze az itthoni építőipar jellemzőit.

A lényeg rövid bemutatása

Az építési piac egy olyan piaci mechanizmus, amelyben termékek (épületek, építési anyagok) és szolgáltatások cserélnek gazdát. Valamint rendkívül összetett és széles kooperációs háttérrel rendelkezik.

Így ezt a komplex folyamatot sok tényező befolyásolja köztük a válságok, állami költségvetési politika, a lakás- és családpolitika és az EU támogatási rendszerek ciklusossága stb. Ezen tényezők egy fajta hullámzást hoznak létre az építő iparban, amelyet nehéz lekövetni az építési és termelési kapacitásokkal. Ennek hatására torzulnak a cégek, romlik a teljesítőképességük, amit a jelentős szakemberhiány is csak tetéz. További következménye az épületek minőségének romlása, az előre kitűzött határidők csúszása és az építőipari termékek árrobbanása.

Az építési ipar hullámzásának kevés jó következménye között tarhatjuk számon, hogy az ilyen időszakokban több technológia fejlesztések születnek. Mivel ezekkel próbálják orvosolni a helyzetet.

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

A jelenlegi körülmények között az építési piac hullámzó változásainak jelentős építésgazdasági hatásai vannak. Ezek globális szinten és Magyarországon is megjelennek.

A magyarországi építőipari vállalkozásokban dolgozók száma és eloszlása alapján a vállalkozások túlnyomó többségében kevesebb mint 10 főt foglalkoztatnak, amely egy nem egy hatékony és innovatív építőiparról ad képet. Ugyanis ezen vállalkozások nem képesek elegendő termelékenységre az egészhez képest. Valamint az illegálisan foglalkoztatottak aránya is számottevő. A bérezés is elmarad a nemzetgazdasághoz képest, amely nem segít a több munkaerő becsábításában, valamint nem tudja megakadályozni a szakemberek tömeges külföldre költözését.

A napjainkban megfigyelhető építőanyag áremelkedésnek több oka is van: A járvány gazdasági hatásai még most is érzékelhetőek. Valamint az orosz ukrán háború is potenciálisan válsághelyzetet eredményezhet, amely energiaár emelkedés mellett alapvető építőanyag áremelkedést is hoz magával. A szokatlanul nagy ár növekedésére további magyarázat lehet az építőanyagok hiánya például építési fa, acél, alumínium stb. Ráadásul a Magyarországi általános infláció is nehéz helyzetbe állítja az építési ipart.

Ezen helyzetet javítandó az Európai Unió fejlesztési céltámogatási rendszert hozott létre évekkel ezelőtt, amely legfőbb célja az elmaradott tagállamok és térségek társadalmi és gazdasági felzárkóztatása. Ennek érdekében a közös költségvetésből elkülönítenek 4 strukturális (fejlesztési, szociális, mezőgazdasági, halászati) és 1 kohéziós (környezetvédelem és közlekedés) támogatásra. Erre Alapozva Magyarország célkitűzése a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése.

Valamint a covid után egy másik kiemelkedő támogatásról is említést kell tenni: a válság utáni újraindítást segítő, helyreállítási költségvetési csomag. Ezen támogatás fő célkitűzése a tagállami beruházások és reformok támogatása és az egészségügy a kutatás-fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtása.

A kormányzat is segít az építő ipar másik fontos szegmensében családi otthonteremtési kedvezményekkel és lakás értékesítési áfa-csökkentéssel.

Folyton változó gazdasági helyzetben nem lehet teljesen biztos prognózist adni az építési piac jövőjére. Azonban a szakértők szerint az építőipari infláció nem változik és a helyzetet nagyban fogja befolyásolni a külső környezet alakulása pontosabban az orosz-ukrán háború.

„Kétségtelen, hogy a lakásfelújítások támogatása nagyon fontos piacélénkítő eszköz lehetne. Arra számítunk azonban, hogy a lakásfelújítások felfutása kapacitáskorlátokba fog ütközni, és áremelkedést generál. A lakásfelújítások mellett az új lakások piacán és az építési piac más területein is nő a forrásfelhasználás annak érdekében, hogy visszatérjen a magas növekedési ütem." mondta el Varga Dénes, közgazdász, a BuildCommunication kiadásában most megjelent független elemzés, az Építési Piaci Prognózis 2021-2024 kutatásvezetője.

Ugyanakkor remélhetőleg 2024 után normalizálódik a helyzet feltételezve a remélt békekötést és válságok elmúlását.

A lakásépítés fajlagos mutatóinak alakulása 10 30.000 fölötti lakosságszámú településen

Továbbá az építési trendek szerint a jövőben nagy mértékű városiasodási folyamatok fognak végbe menni. Amelyet környezettudatos településfejlesztésekkel szeretnének elérni, amely alacsony energiafelhasználású épületek építésével és meglévő épületek értéknövelő felújításával, amelyek műszakilag igényesebbek fenntarthatóbbak elődjeiknél.

Sztorik, érdekességek

2022-ben a korábbi évekhez képest feltűnően sok építőipari cég alakult hazánkban. Még bizonyos számú vállalkozás törlése után is számuk elérte a 70 ezret. Ezévben azonban elég sok cégtörlése és csak enyhe emelkedésre számítanak a szakemberek.

Leginkább az energiaválság miatt egyre népszerűbbek a modulházak, konténerházak Magyarországon. Míg egy kulcsrakész családi ház négyzetméter ára kb. nettó 600 ezer forint, addig az alternatív építkezés lehetőségei jóval költséghatékonyabbak, gyorsan kivitelezhetőek és energiatakarékosak is.

Szintén költséghatékonyabb és sokkal gyorsabb a felépítése a 3D nyomtatás segítségével épített háznak. Az elsőt 2018-ban Nantes városában adták át lakóiknak, akik így költségeikből 20%-ot spóroltak.

Statisztikák, a terület számokban

A 2008-2012 közötti válság után az építőiparnak 2017-re sikerült talpra állnia. Újra biztató volt a helyzet, ám a következő évben a világjárványnak köszönhetően ismét mélypontra zuhant a piac. 2023-2024-es években az előrejelzések szerint, melyet a mellékelt táblázatok és a Központi Statisztikai Hivatal adatai is mutatnak, a lakás építkezések száma körülbelül 3 százalékkal csökken. A csökkenés köszönhető az orosz-ukrán háborúnak, az építőanyag árak növekedésének, a Covid – hatásának, az inflációnak. Mindezek a nemlakásépítést is jelentős mértékben sújtják. 2025-től azonban fellendülés várható, és talán elérhető a 2022. évi szint. Ennek egyik oka az energiapiaci árak növekedése, mely a meglévő lakások átalakítására új beruházásokat indítanak el.

Mesterséges intelligencia véleményezése

A mesterséges intelligencia az építési piac témáról egy leegyszerűsített bevezetőt/összefoglalást hozott létre, amiben az építési piac fogalmát határozta meg, illetve a piac működésével kapcsolatos legmeghatározóbb pontokat foglalta össze. Ha jobbal el szeretnénk mélyedni a témában, naprakész információkat szeretnénk kapni, érdemesebb kézikönyveket és tanulmányokat olvasni róla, hiszen az AI nem rendelkezik tapasztalatokkal, saját véleményekkel. A válaszok az interneten megtalálható adatok és információk alapján generálódnak. Ez azt jelenti, hogy az AI lehetőségei korlátozottak az adatbázisának határai között, és nincs képessége az aktuális események vagy fejlemények figyelembevételére a társadalomban vagy az építőiparban.

„Az építési piac egy gazdasági ágazat, amely a különböző építési projektekkel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magában. Ide tartozik az épületek, lakóházak, irodaházak, infrastruktúra (út, híd, repülőtér stb.) és egyéb építmények építése, felújítása vagy karbantartása.

Az építési piac széles körű tevékenységeket ölel fel, mint például az építési tervezés, az építőanyagok gyártása és szállítása, az építési munkák végrehajtása, az építési projektek finanszírozása és a projektmenedzsment. Az építési vállalkozások, építőipari cégek, építőmérnöki irodák és más szakértők alkotják az építési piac szereplőit.

Az építési piac jelentős mértékben befolyásolhatja egy adott ország gazdasági helyzetét. Az építőiparban végzett tevékenységek jelentős munkahelyteremtést és gazdasági növekedést eredményezhetnek. Az építési projektek jelentős beruházásokat igényelnek, és hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlődéséhez.

Az építési piacot általában az ingatlanpiac és a kormányzati beruházások befolyásolják. Az ingatlanpiac állapota és a kereslet a lakó- és kereskedelmi ingatlanok iránt szorosan kapcsolódik az építési projektek számához és méretéhez. A kormányzati beruházások, például infrastrukturális fejlesztések és közintézmények építése szintén fontos tényezők az építési piacon.

Az építési piacot általában az építőipari vállalatok, fejlesztők, kivitelezők és az építési anyagokat szállító cégek alkotják. Az építési projektek tervezése és végrehajtása során számos szakember, mint például építőmérnökök, építészek, építési mérnökök és építési projektmenedzserek vesznek részt.

Az építési piac változó és kihívásokkal teli lehet. Az árképzés, a munkaerőhiány, az anyagellátás, az építési előírások és a gazdasági környezet mind olyan tényezők, amelyek befolyásolhat.”