Tervezési piac hatása
az építésgazdaságra

Definíció

A tervezési piac az építészet területén az üzleti tevékenységek és kapcsolatok hálózatát jelenti, amelyek lehetővé teszik az építészeti projektek megvalósítását és a szakmai fejlődést. A tervezési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és szakemberek összességét jelenti; magába foglalja az építészeti, ipari, grafikai tervezést, a tájtervezést, a belsőépítészetet és még sok egyéb területet.

A tervezési piac dinamikus és sokszínű, és különböző területeket foglal magában. Az építészeti tervezők és tervezőirodák olyan szolgáltatásokat kínálnak, mint a tervezési és tanácsadói szolgáltatások, az építészeti tervek és rajzok készítése, a projektek menedzselése és a kivitelezési folyamatok felügyelete.

A verseny erős lehet, és a tervezőknek kiemelkedő minőségű szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, hogy versenyképesek maradjanak. Az ügyfelek között lehetnek kormányzati szervek, vállalatok, magánbefektetők és lakosság is, akik különböző igényekkel és költségvetésekkel rendelkeznek. Az építészeti tervezési piac folyamatosan változik és fejlődik, az új technológiák, fenntarthatósági trendek és tervezési megközelítések hatására. Az innováció és a kreativitás fontos szerepet játszik a piaci versenyben, és a tervezőknek alkalmazkodniuk kell az új trendekhez és elvárásokhoz.

Történet

A modern tervezési piac az I. és II. ipari forradalmak és az ehhez köthető urbanizáció hatására alakult ki. A technológiai fejlődések lehetővé tették új anyagok és magasabb épületek létrehozását. Az építészeti tervezés egyre összetettebb lett, ami végül a szakágak kialakulásához vezetett. A 19. században az építészek és a szakmérnökök szakmai szervezetekbe, társaságokba szerveződtek, ahol szabványok és szabályzatok létrehozásával járultak hozzá a minőségibb tervezéshez, valamint a szakképzés rendszere is kialakult.

A tervezési piac a 20. század végén, a következő ipari forradalomban nagy fejlődésnek indult. Az informatikai technológiák és tervező szoftverek lehetővé tették a gyorsabb tervezést, valamint új szereplők léptek a tervezési folyamatba. A 21. században pedig előtérbe került a környezettudatosság, fenntarthatóság, emiatt elengedhetetlenné vált új szakterületek bevonására és a szabványok, szabályzatok fejlődése.

Fontos személyek

A tervezési piac szereplői az adott projekttől függően változnak, de minden esetben van egy építtető és egy építész tervező, vagy tervező cég, akik az épület esztétikai és mérnöki megtervezéséért felelősek. A piac fontos szereplői még a szakági tervezők (statikus, épületgépész, egyéb szakmérnökök), akik az adott terület megtervezéséért felelősek az épületen belül. A tervezési folyamatba bekapcsolódhatnak adott esetben tájépítészek, belsőépítészek, grafikusok, technológiai szakemberek, BIM menedzserek, minősítési szakemberek, tanácsadók, jogi szolgáltatók, stb. is. A nagyobb projektek vezetését a generál tervező végzi, aki összefogja és koordinálja az összes szereplőt, valamint felelősséget vállal értük.

A lényeg rövid bemutatása

A tervezési piac az építésgazdaság egyik piaci szegmense, a fejlesztési, építési piac és a használat és üzemeltetés mellett. A tervezési piac is a kereslet és kínálat találkozásának eredménye, ahol a tervezők és ügyfelek közötti kapcsolatokon keresztül valósulnak meg a tervezési projektek. A piaci szereplők ebben az esetben tervezők (egyéni vállalkozók, tervező cégek, céges tervezők), szakági tervezők, technológiai tervezők, tervezési szolgáltatók (tervezési koordinátor, BIM menedzser, szoftvergyártók és trénerek, terv tárolás/terv IT), technológiai tanácsadók, gyártói/beszállítói tanácsadók, mérnök/menedzser cégek, minősítési szakemberek, jogi szolgáltatók és kommunikációs cégek. Az ügyfelek lehetnek magánszemélyek, vállalkozások, kormányzati szervek vagy nonprofit szervezetek, akik tervezési szolgáltatásokat igényelnek az építési projektekhez, termékekhez vagy szolgáltatásokhoz. A tervezési piacon a két fél között a tervezési piac termékeinek értékesítése történik, amik leggyakrabban valamilyen tervdokumentáció elkészítését jelentik.

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

Az építészeti tervezési piacnak számos hatása van az építésgazdaságra. Ezek közé tartoznak:

Gazdasági növekedés: Az építészeti tervezési piac az építőipar egy fontos szegmense, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Az építészeti tervezők és tervezőirodák által végzett projektek létrehozzák az új építési lehetőségeket, amelyek munkahelyeket teremtenek, gazdasági aktivitást generálnak és a GDP növekedését eredményezhetik.

Foglalkoztatás: Az építészeti tervezési piac jelentős mértékben hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Az építészeti tervezők és tervezőirodák alkalmaznak szakembereket, mint például építészeket, tervezőket, modellezőket és más támogató személyzetet, ezáltal munkalehetőségeket teremtenek az építőiparban. 

Beruházások és infrastruktúrafejlesztés: Az építészeti tervezési piac növekedése ösztönzi az infrastruktúrafejlesztést és beruházásokat. Az építészeti tervezők segítenek a kormányzati és magánberuházóknak megtervezni és megvalósítani fontos projekteket, például új épületeket, közlekedési hálózatokat és energetikai infrastruktúrát. 

Innováció és fenntarthatóság: Az építészeti tervezési piac jelentős hatással van az innovációra és a fenntarthatóságra az építőiparban. A tervezők folyamatosan keresik az új megoldásokat és technológiákat, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik az épített környezetet. Ez elősegíti a zöld építési gyakorlatok terjedését és hozzájárul a környezetvédelemhez. 

Nemzetközi kapcsolatok és export: Az építészeti tervezési piac nemzetközi kapcsolatokat és exportlehetőségeket teremt az építőiparban. Az építészeti tervezők és tervezőirodák globálisan működhetnek, projekteket tervezhetnek és szolgáltatásaikat más országokba is exportálhatják, ami hozzájárul a gazdasági aktivitáshoz és az ipar versenyképességéhez. 

Ezek a hatások azt mutatják, hogy az építészeti tervezési piac kulcsfontosságú szerepet játszik az építésgazdaságban, és jelentősen befolyásolja azt. 

Sztorik, érdekességek

A tervezési folyamatok ritkán zökkenőmentesek, így sok érdekes, a mérnöki kreatív gondolkodás diadalát hirdető történet van. Ezekből a teljesség igénye nélkül itt van pár:

A Fallingwater a híres építész, Frank Lloyd Wright által 1935-ben tervezett ház. A ház egy vízesés fölött magasodik Pennsylvania vidéki részén, az Egyesült Államokban. Wright tervezése zökkenőmentesen integrálja a házat a természeti környezetbe, elmosva a beltéri és kültéri terek közötti határt. A kezdeti építkezés során azonban jelentős szerkezeti problémák merültek fel, többek között a konzolos kialakítással kapcsolatos aggályok. Mérnöki módosításokkal a Fallingwater-t sikeresen stabilizálták, és Wright építészethez való látnoki hozzáállásának bizonyítékaként áll. 

Az Egyesült Királyságban, Londonban található The Shard egy lenyűgöző felhőkarcoló, amelyet Renzo Piano építész tervezett. Az épület egyedi piramisszerű formája és üveghomlokzata London látképének ikonikus részévé vált. A tervezés egyik érdekes aspektusa a fenntartható tulajdonságai. A Shard számos energiahatékony technológiát tartalmaz, többek között esővízgyűjtést, kapcsolt hő- és villamosenergia-rendszereket és alacsony energiafelhasználású világítást, így a világ egyik legfenntarthatóbb magasépülete.

Az ausztráliai Sydney Operaház építészeti remekmű és az UNESCO világörökség része. A dán építész, Jørn Utzon tervei felkeltették a világ figyelmét. Az épület építése azonban korántsem volt zökkenőmentes. A projekt számos műszaki és mérnöki nehézséggel, költségtúllépéssel és késéssel szembesült. A kihívások ellenére az épület végül elkészült, és Sydney ikonikus szimbólumává és építészeti csodává vált. 

A spanyolországi Guggenheim Múzeum Bilbao híres a Frank Gehry által tervezett lenyűgöző és szokatlan építészetéről. Az épület íves és titániummal burkolt formája drámai hatást gyakorolt a városképre. A múzeum építése során innovatív mérnöki technikákat alkalmaztak Gehry elképzeléseinek megvalósításához, beleértve a fejlett számítógépes modellezést és az egyedi szoftverek használatát. A múzeum sikere, hogy újjáélesztette a várost és építészeti mérföldkő lett, széles körben elismert.

A Burdzs Kalifa az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban található, a világ legmagasabb épülete. Tervezése és építése számos kihívást jelentett. Az egyik érdekes szempont az innovatív szerkezeti rendszer. Az épület Y alakú alaprajza segít a szerkezeti terhek elosztásában és a stabilitás növelésében, miközben csökkenti a szükséges acélmennyiséget. Emellett a tervezőcsapat olyan fejlett technológiákat használt, mint a szélcsatorna tesztelés és a számítógépes modellezés, hogy az épület ellenálljon a magasságában uralkodó szélsőséges időjárási körülményeknek és a nagy szélnek. 

Statisztikák, a terület számokban

A tervezési piacra vonatkozóan relatíve kevés adat áll rendelkezésünkre, mivel egy igencsak összetett szegmensről van szó, aminek sok típusú szereplője lehet. A legutóbbi, érdemlegesnek mondható statisztikát a Magyar Építész Kamara állította össze, egy szakmagyakorlók által kitöltött kérdőív eredményei alapján. A kérdőív nagyrészt a válaszadók gazdasági helyzetét méri fel a szakmában (illetve az időbelisége miatt a Covid hatásaira is rákérdez), de a tervezői piac akkori állásáról is levonhatók következtetések. Amit általánosan a felmérésről érdemes tudni, hogy 1271 válasz érkezett, amely az aktív létszám 13,29 %-a, azaz a beérkezett válaszok reprezentatívnak tekinthetőek.

     A “Milyen szervezeti formában dolgozik?” kérdésre a leggyakoribb válasz az 1-5 fős mikrovállalkozás volt, amit szorosan követ az egyéni vállalkozó és magántervező kategória. A kis- és középvállalkozók meglepően alacsony létszámmal vettek részt a felmérésben. 

Milyen szervezeti formában dolgozik? (beérkezett válaszok) 

A megkérdezettek közül a jelentős többség, 1256 válaszadó (azaz 79,39%) fő tevékenysége a tervezés, ez alapján elmondható, hogy a tervezői jogosultsággal rendelkezők nagyobbik része a tervezési piacot erősíti.

Munkahelyének mi a fő tevékenysége, mely szektorban működik? (súlyozott válaszok)

A kérdőív a tervezési piac sokszínűségére is rávilágít; a megkérdezettek között volt építészeti, település- és területrendezési, táj- és kertépítészeti, belsőépítészeti és tűzvédelmi tervezéssel foglalkozó építész is (bár az arányok igencsak egy oldalra billennek).

Amennyiben Önnek vagy vállalkozásának főtevékenysége a tervezés, úgy milyen tervezésből származik bevételének meghatározó része? (beérkezett válaszok) 

Ami talán meglepő adat, hogy a jogosultsággal rendelkezők mekkora hányada nem él a tervpályázatok lehetőségével. Sajnos a kutatás az okra nem tér ki, így ebből biztos konklúziót nem lehet levonni.

Ön vagy vállalkozása részt vesz-e tervpályázatokon, ha igen, milyen gyakorisággal? (beérkezett válaszok)

A kiértékelésben előkerülnek a tervezési piac árnyoldalai is; a válaszadók 55% találkozik a konkurens tervezők tisztességtelenül alacsony árai okozta problémával (ennek tekintve az ajánlati átlagártól történő 40 %-nál nagyobb eltérést). Persze ezekben a számokban megjelenik egy kis szubjektivitás is; a kiszabott díjak nem mindig elérhetőek a konkurensek számára. Ami mindenképp elmondható, hogy ez a jelenség negatív hatással van a szakmára mind pénzügyi, mind társadalmi megítélés szempontjából.

Ön vagy vállalkozása milyen gyakran kénytelen versenyezni a konkurens tervezők tisztességtelenül alacsony árával? (beérkezett válaszok)

Mesterséges intelligencia véleményezése

A mesterséges intelligencia kérdezésekor jellemzően az általunk végzett kutatásnak megfelelő válaszokat kaptunk, a program kompetensen leírta a tervezési piac definícióját, működését, lényegét.

Például, amikor a tervezési piac bemutatására kértük, ezt a választ kaptuk:

A tervezési piac a tervezési szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások és szakemberek összességét jelenti. Ez a piac magában foglalja az építészeti tervezést, az ipari tervezést, a grafikai tervezést, a tájtervezést, a belsőépítészetet és más tervezési területeket.

A tervezési piac kereslet és kínálat találkozásának eredménye, ahol a vállalkozások és az ügyfelek közötti kapcsolatokon keresztül valósulnak meg a tervezési projektek. Az ügyfelek lehetnek magánszemélyek, vállalkozások, kormányzati szervek vagy nonprofit szervezetek, akik tervezési szolgáltatásokat igényelnek az építési projektekhez, termékekhez vagy szolgáltatásokhoz.

A tervezési piac sokféle méretű és jellegű vállalkozást foglal magában, ideértve az önálló tervezőket, tervezőirodákat, tervező- és mérnöki vállalkozásokat, valamint multinacionális tervezési cégeket is. Ezek a vállalkozások alkalmazhatnak építészeket, mérnököket, grafikusokat, formatervezőket és más tervezői szakembereket.

A tervezési piac jelentős hatással van az építőiparra és más iparágakra, mivel a tervezés alapvető lépése az innovatív és funkcionalitást elősegítő termékek, szolgáltatások és infrastruktúra létrehozásának. A tervezési piac folyamatosan változik és fejlődik az új technológiák, irányelvek és igények alapján.

A tervezési piacra jellemző a kreativitás, a szakértői tudás és a megfelelő tervezési folyamatok alkalmazása. A tervezési szolgáltatások széles skálája áll rendelkezésre, beleértve a tervezési tanácsadást, a tervezési dokumentáció készítését, a vizuális prezentációt, a prototípusok készítését és a projektmenedzsmentet.

A tervezési piac fontos gazdasági szereplő, hozzájárulva az innovációhoz, a fejlődéshez és a művészi kifejezéshez. A tervezők és a tervezési vállalkozások kulcsszerepet játszanak a kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődésben, új és fenntartható megoldások kidolgozásával, valamint a funkcionális és esztétikus területek létrehozásával.

Azonban voltak olyan alkalmak is, amikor az általunk végzett kutatómunka sokkal eredményesebb volt, mint a mesterséges intelligencia használata. Ilyen volt például a tervezési piaccal kapcsolatos statisztikák keresése.

Erre a következőt válaszolta a mesterséges intelligencia:

Sajnos, mivel egy mesterséges intelligencia vagyok és nincs valós idejű hozzáférésem a legfrissebb statisztikai adatokhoz, nem tudok konkrét és friss statisztikai adatokat közölni a tervezési piaccal kapcsolatban. Az ilyen adatok gyakran függenek az időtől, a régiótól és a konkrét tervezési területtől.

Azonban általánosságban elmondható, hogy a tervezési piac jelentős méretű és gazdasági jelentőséggel bír. A tervezési szektor folyamatosan növekszik és fejlődik, ahogy az építési projektek, a termékfejlesztés és a kreatív iparágak növekednek.

A tervezési piac gazdasági hozzájárulását számos mutatóval mérhetjük, például:

Árbevétel: A tervezési vállalkozások által elért éves árbevétel vagy forgalom mértéke fontos mutatója a piaci tevékenységnek. Ez mutatja a tervezési szolgáltatások iránti keresletet és a tervezési projektek volumenét.

Foglalkoztatás: A tervezési piac jelentős mértékben hozzájárul a munkahelyteremtéshez. A tervezők, mérnökök, grafikusok és más tervezői szakemberek széles körben alkalmazottak a tervezési vállalkozásokban és az iparágakban.

Export/import adatok: A tervezési szolgáltatások gyakran exportált vagy importált termékek és szolgáltatások részei lehetnek. Az ilyen adatok segítenek megérteni a tervezési piac nemzetközi kapcsolatait és a globális piacokra gyakorolt hatását.

Beruházások: A tervezési piac beruházási tevékenységei, mint például az új épületek, infrastruktúra projektek vagy termékfejlesztési kezdeményezések, mutatják a piac egészségét és növekedési potenciálját.

Ezek csak néhány példa a tervezési piacot érintő statisztikai mutatókra. Az aktuális és részletesebb adatokhoz érdemes az építészeti és tervezési iparág specifikus kutatásokhoz, szakmai szervezetekhez és gazdasági jelentésekhez fordulni.

Szakirodalom, web

Online felmérés a Magyar Építész Kamara tagjainak és nyilvántartottjainak szakmagyakorlását érintő gazdasági kérdésekről – 2021: https://mek.hu/index.php?link=online_felmeres_2021

Alkassabany Nesreen and Mousa Magdy (2016) "ARCHITECTURAL DESIGN PROCESS MANAGEMENT," Architecture and Planning Journal (APJ): Vol. 23: Iss. 2, Article 26

Frank Lloyd Wright Foundation: https://franklloydwright.org/site/fallingwater/

Archdaily cikk: https://www.archdaily.com/889852/the-shard-renzo-piano-building-workshop

Sydney Opera ház hivatalos honlapja:   https://www.sydneyoperahouse.com/our-story/jorn-utzon

Guggenheim honlapja: https://www.guggenheim.org/teaching-materials/the-architecture-of-the-solomon-r-guggenheim-museum

Burj Khalifa hivatalos honlapja: https://www.burjkhalifa.ae/en/the-tower/design-construction/

A tanulmányt készítette: Eperjesi Andrea, Kovács Luca, Paulik Panna, Zalányi Eszter Boróka