Zéró kibocsájtás hatása
az építésgazdaságra

Definíció

Napjainkban egyre sürgetőbb kérdés Földünk védelme, a fenntarthatóbb jövő megalapozása. Az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés egyik legfőbb kiváltó oka az üvegházhatású gázok kibocsátása. A globális károsanyag kibocsátások jelentős része az építőipar tevékenységéből, az épületekből származik. Éppen ezért egyre több környezetet védelmező szabály, irányelv, igény került előtérbe az építészetben is az elmúlt években.

Ilyen környezetkímélő építészetre szeretne választ adni a zéró kibocsátás elve. Ezen épületek tervezése és építése során a cél a karbon lábnyom csökkentése erre alkalmas technológiákkal, anyagokkal és folyamatokkal. Viszont fontos megkülönböztetni a nettó zéró kibocsátást és a zéró kibocsátást.

Egy nettó zéró kibocsátású épület minimalizálja az üvegházhatású gáz termelését különböző technológiákkal, megújuló energiaforrásokkal, a fennmaradó kibocsátását pedig egyéb intézkedésekkel egyenlíti ki.

Ezzel szemben a zéró kibocsátású épületek elve egy sokkal szigorúbb fogalom egy magasabb szintű környezetvédelmi elvárás. Ezeknek az épületeknek abszolút nulla a kibocsátásuk és például az építés során sem termelhetnek káros anyagokat. Jelenleg ez az elgondolás még egy távoli álomnak tűnik, mert a lehetőségek még nem adottak hozzá, azonban már zajlanak kísérletek a világban.

Történet

A 21. században egyre fontosabb szerep jut a környezetkímélő megoldásoknak a világban. Ezek az igények az építészetben is egyre jelentősebbek. Egy-egy törekvés már elindult néhány évtizeddel ezelőtt. Például voltak próbálkozások olyan épületekre, amelyek kizárólag megújuló energiaforrásokat használtak működésükhöz. Ugyanakkor a környezetvédő megoldások csak az elmúlt évtizedben kerültek igazán előtérbe.

2005-ben alakult meg a C40 (Cities Climate Leadership Group), melynek célja, hogy a városok együttműködjenek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A C40 97 tag városa programjuk végső pontjaként a klíma semlegességet tűzték ki, melyet 2050-re terveznek elérni.

Az Európai Unió 2019-ben fogadta el a „Zöld megállapodást”, melyben célként tűzték ki, hogy az egész Unió 2050-re teljesen klímasemleges gazdaságot alakít ki. Ennek részlépése, hogy 2030-ra az 1990-es üvegházhatású gázkibocsátás 55%-át érjék csak el.

Ennek a megállapodásnak az építészeti vonatkozása, hogy 2030-ra minden felújított és új épület legalább 40%-kal csökkenti a beépített karbonból származó kibocsátását, illetve az új épületek működtetése is zéró károsanyag termeléssel jár. 2050-re pedig a cél a nettó zéró kibocsátás elérése minden épületben, mind a beépítés és az üzemeltetés során.

2020-ban a C40 egy alcsoportja arra kötelezte el magát, hogy amennyiben a lehetőségek adottak, helyi építkezésekhez zéró emissziós munkagépeket használnak. Ehhez az egyezményhez csatlakozott például Budapest is.

2021-ben Norvégia, elsőként a világban, tényleges lépéseket tett a zéró emissziós építkezés felé. Betiltották a fosszilis üzemanyagot használó gépek alkalmazását a nagyvárosokban zajló építkezések során. 2025-re pedig a biodízel használatú gépeket is kivezetnék. Végső céljuk pedig, hogy 2030-ra a nagyvárosokban zajló építkezések teljesen emisszió mentesek legyenek.

Ezen törekvések, célok, példák alapján pedig egyre közelebb kerülünk a zéró kibocsátású építészet eléréséhez.

Fontos személyek

Cristina Gamboa - World Green Buinding Council CEO-ja. A világ legbefolyásosabb aktivista hálózatának a vezetője, amely vezető szerepet játszik a fenntartható és szén-dioxid mentes épített környezetért folyó harcban. Végzettsége alapvetően közgazdász. Szervezője és felszólalója volt számos ENSZ klímaváltozási csúcstalálkozónak.

Maimunah Mohd Sharif - UN-Habitat ügyvezető igazgatója. Építészmérnök, urbanista. Társelnöke a szervezet városok jövőjével foglalkozó munkacsoportjának és a Local2030 koalíciónak.

Krizsán András - Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. A Nemzetközi Építészek Szövetsége (UIA) álta szervezett világkonferencián, a 2050 Imperative aláírásával is részt vett a magyar szövetség elnökeként. Amely egyezmény megszüntetni kívánja a karbon kibocsátást az épített környezetben 2050-el bezárólag.

Edward Mazria - Architecture 2030 alapító, CEO. Nemzetközileg elismert építész, író, kutató és oktató. Az elmúlt évtizedben az épített környezet fenntarthatóságával, ellenálló képességével, energiafogyasztással és üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos alapvető kutatásai újradefiniálták az építészet, a tervezés, a dizájn és az építés szerepét mai világunkban.

A lényeg rövid bemutatása

Cél az egész építőipar optimalizálása a fenntarthatóság és zéró kibocsátás felé. A cél eléréséhez aláírt egyezmények, bevezetett szabványok eleinte késztetik, majd kényszerítik az épített gazdaság összes szereplőjét az üzleti modelljük minden aspektusának teljes újragondolására.

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

A nettó zéró és zéró kibocsátású épületek egyaránt rendkívül költségesek, sok esetben 50 akár 100%-al is többe kerülnek az “átlag” épületekhez képest. De praktikus és okos tervezés esetén ez csupán 20-30%-os növekedésre is lecsökkenthető.

Ezek azonban csak a kezdeti beruházások, ezeket követően a lényegesen kisebb rezsiköltség, illetve a folytonos monitorozások (és ezáltal az időben meglépett karbantartások) miatt az épület életciklusának a további folyamataiban lényeges pénzt lehet megspórolni, azonban a teljes ráfordított többletköltséget csak hosszú idő után (minimum 30-40 év) lehet teljes mértékben visszanyerni.

Sajnos a lassú megtérülési idő miatt kevesen választják ezt az opciót. Ennek az egyik fő oka, hogy az építtetők az új épületeknél nagy részben befektetők és ők a nagyobb profit elérése miatt az olcsóbb megoldást választják, mivel az eladásnál nincsen akkora differencia a kész épületek közötti árban, mint annak a beruházási költségeinél. Illetve mivel ők a beruházás befejezése után pár évvel továbbadnak rajta, így nekik gazdaságilag nem éri meg a hosszú távú beruházás.

Ezek a zéró kibocsátású épületek főként ott valósulnak meg, ahol az építtető és a jövőbeli felhasználó megegyezik, mivel itt térül meg a befektetés. Ezek manapság főként nagy tőkével rendelkező magánszemélyek vagy multi cégek gyárai, gépsorai, fejlesztő központjai.

Sztorik, érdekességek

A nettó zéró kibocsátású épületek nemrég még fantáziának tűntek, azonban mára számos példa bizonyítja megvalósíthatóságát.

A Venus 8500 m2-es, 8 emeletes irodaház 2010-ben épült meg Manchasterben. Különlegessége, hogy energiavesztesége 100 %-át újrahasznosítja ezzel kiérdemelve BREEAM “very good” minősítését.

A marylandi Unisphere energiakörforgását valós adatok mérésével követi nyomon, majd automatizált okos szabályozó rendszerekkel működteti. Az egész külsejét borító 2976 napelem mellett innovatív beltéri medencével történik a passzív hőszabályozás. Különleges ablak kialakításának köszönhetően “lélegzik” az épület.

Hollandia a Floating Office háromszintes bárkaszerű építményével szállt be a nemzetközi versenybe. 2021-ben került átadásra Rotterdamban a Rijnhaven kikötő vizén lebegő, fenntartható laminált fa szerkezetű irodaház. Kialakításának fókuszában hirtelen áramkimaradások és a tengerszint változásainak kezelése állt. Mindemellett a kikötő vizét az épület hűtésére is hasznosítják.

Végül nézzünk meg két magyarországi példát. A II. kerületi Akadémia Park Officium Irodaház az 1897-ben épült Hadapródiskola felújításával és átépítésével jött létre. Nem számít nettó zéró kibocsátású épületnek, de a környék első öko-létesítménye. Hűtőgerendás hűtés rendszerének és hővisszanyerős szellőző kialakításának köszönhetően elnyerte a BREEAM “excellent” minősítést.

Szintén Budapesten található az első magyarországi passzívház minősítésű gyermekintézmény, a Meséskert Tagóvoda. A kétemeletes tömeg beltere pollen- és allergiamentes módon került kialakításra, valamint 20x annyi energiát takarít meg, mint egy azonos méretű épület. Ötödik homlokzatként is nevezett különleges tetőkertje nemcsak a gyerekeket, hanem az egész szomszédságot lenyűgözi.

Statisztikák, a terület számokban

A két legfontosabb dátum a zéró kibocsátás szempontjából egyértelműen a 2030 illetve a 2050-es év. Megegyeztek az országok abban hogy 2030-ra minimum 55%-al csökkentik az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét (1990-hez képest) és 2050-re a tervek szerint nullára kellene csökkenteni ezen gázok a kibocsátását. Sajnos ez eddig egy lehetetlen küldetésnek bizonyul, ugyanis már a 2030-as terv is megdőlni látszik és az eddigi terveket sem sikerült követni.

Nagyon fontos lenne azoknak az országoknak az akaratát látni akik a “probléma fő okozói”. Nyilván ez nem csak az ő hibájuk hiszen a fogyasztókat szolgálják ki legyen szó bármilyen ágazatról is. Itt egy komplex, egyénre és országokra egyaránt vonatkozó felelősségről és felelősségteljes döntések sorozatáról kellene beszélnünk. Sajnos az EU-n belül is rendkívül magas számadatok várnak csökkentésre, de a Földön ennél nagyobb károsanyag kibocsátású országok is vannak.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban, úgy mint a világ többi részén is főként az energiafogyasztásból ered. Ez az EU-ban több mint 77%-ot jelent. Ebbe beletartoznak a háztartások energiafogyasztása is és minden olyan épület vagy létesítmény ahol áramot használnak és annak az előállításából származó gázok. Napjainkban a legszennyezőbb a környezetre nézve a villamos energia vesztesége, ezt használjuk leggyakrabban a mindennapokban (pl. telefon töltése, indukciós lap, mikró, tv stb.).

Fontos azonban érteni, hogy nem maga az áram a probléma hanem annak előállítása. Mai napig ez kőszénből, kőolajból történik túlnyomórészt. Ezt kellene felváltania a megújuló energiának ami töredék károsanyag kibocsátással rendelkezik. Egy erre alkalmas eszköz például a  napelem vagy napkollektor. Ha az így előállított megújuló energiák felváltják majd a “káros” áramot, lényegében a károsanyag kibocsátás 0 lenne! Ezért is kiemelt jelentőségű a zéró kibocsátású épületek tervezése és építése.

Mesterséges intelligencia véleményezése

A használt mesterséges intelligencia a következő címre adott ki találatot: Zéró kibocsátás hatása az építésgazdaságra. A generált válaszban kiemelt és értelmezett 5 fő építésgazdaságtani hatást, melyek az innováció és technológiafejlesztés, energiahatékonyság, zöld munkahelyek és gazdasági növekedés, szabályozási változások valamint hosszú távú megtakarítások.

 Ez az öt téma egészen jól megragadja a lényeget. Közel azonos értékű információt gyűjtött össze, mint mi a kutatás során. Mindezt pár másodperc alatt. Tehát érdemes lehet ilyen apró kutatások elvégzésére használni.

“A zéró kibocsátású célkitűzés jelentős hatással lehet az építésgazdaságra. Az alábbiakban néhány fő hatását foglalhatjuk össze:

1.       Innováció és technológiafejlesztés: A zéró kibocsátású célkitűzés ösztönözheti az építőipart és a kapcsolódó iparágakat, hogy új technológiák és innovatív megoldások kidolgozásával csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. Ez lehetővé teszi az építőipar számára, hogy fenntarthatóbb és energiatakarékosabb megoldásokat alkalmazzon.

2.       Energiahatékonyság: Az épületek jelentős része hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. A zéró kibocsátású célok előmozdíthatják az energiahatékony épületek tervezését és építését, amelyek kevesebb energiaigényt és alacsonyabb üvegházhatású gáz-kibocsátást eredményeznek.

3.       Zöld munkahelyek és gazdasági növekedés: A zéró kibocsátású építési projektek és az ezekhez kapcsolódó fenntartható technológiák fejlesztése új munkahelyeket teremthet az építőiparban és más ágazatokban. Az építésgazdaságnak lehetősége nyílik arra, hogy növekedjen a fenntartható beruházásokra és projektekre irányuló kereslet, ami hosszú távon gazdasági előnyöket hozhat.

4.       Szabályozási változások: A zéró kibocsátású célkitűzések hatására a kormányok szigorúbb környezetvédelmi előírásokat vezethetnek be az építőipar számára. Ez átalakíthatja az építési folyamatokat és az anyaghasználatot, és ösztönözheti az újrahasznosítást és az anyagok környezetbarát beszerzését.

Hosszú távú megtakarítások: Bár a zéró kibocsátású megoldások bevezetése kezdetben többletköltségekkel járhat, hosszú távon előnyös lehet az energiaköltségek és a fenntartási költségek csökkentése miatt. Az energiatakarékosabb épületek és az alacsony karbontartalmú infrastruktúra hosszú távú megtakarításokat és fenntarthatóbb működést eredmény.” 

Szakirodalom, web

NAGY Tímea: Mi a nettó zéró kibocsátás? Miben más, mint a szénsemlegesség? XFOREST, 2022. 11. 08.

https://xforest.hu/netto-zero-kibocsatas/?fbclid=IwAR1tICjhEkyTE7fOXkmbAuqZpkaVJFktAiEYHsmsXnSpliMjg9YiqvFDPBA

DIPPOLD Ádám: Norvégia mutat utat a zéró emissziós építőiparnak. Qubit. 2023. 03. 29.

https://qubit.hu/2023/03/29/norvegia-mutat-utat-a-zero-emisszios-epitoiparnak

Oslo, Los Angeles, Mexico City and Budapest commit to clean construction, moving the industry towards a sustainable future. C40 CITIES, 2020. 11. 24.

https://www.c40.org/news/clean-construction-declaration-launch/

Klimacél az építészetben 2050-re zéró karbon kibocsátás. octogon, 2023. 03. 28.

https://www.octogon.hu/epiteszet/klimacel-az-epiteszetben-2050-re-zero-karbon-kibocsatas/?fbclid=IwAR20x7JgjjkeWLiMbKT0cPFiuD8IkzZJe_dtnm4fUA4_uxoqjkm3TxQOfys

Európai Parlament: Az EU intézkedései a klímaváltozás megfékezésére  2018.8.7. - 12:08

https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20180703STO07129/az-eu-intezkedesei-a-klimavaltozas-megfekezesere

5 Net Zero Building Examples (and How They Got There), INFOGRID, 2022. 06. 29.

https://www.infogrid.io/blog/5-net-zero-building-examples-and-how-they-got-there

 Venus Building, Trafford Boulevard, Manchester, MARSHALLS

https://www.marshalls.co.uk/commercial/case-studies/venus-building-manchester

Unisphere Project

https://www.utunisphere.com/

Floating Office, Rotterdam, POWERHOUSE COMPANY

https://www.powerhouse-company.com/floating-office-rotterdam

Green Buildings in Budapest, FUNZINE, 2018. 03. 22.

https://funzine.hu/en/2018/04/22/lifestyle/green-buildings/

Akadémia Park - Officium Irodaház, KI TERVEZTE?

http://www.kitervezte.hu/epuletek/iroda/akademia-park-officium-irodahaz

https://archikon.hu/projects/19

Európai Parlament: Üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban (infografika) 2018.3.8. - 18:57

https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20180301STO98928/uveghazhatasu-gazok-kibocsatasa-az-eu-ban-infografika

https://www.weforum.org/agenda/2022/09/construction-industry-zero-emissions/

World Green Building Council: Cristina Gamboa - bemutatkozása

https://worldgbc.org/profile/cristinagamboa/

Un-Habitat: Ms. Maimunah Mohd Sharif - bemutatkozása

https://unhabitat.org/our-executive-director

Architecture 2030: Edward Mazria - vezetőség bemutatása

https://architecture2030.org/edward-mazria/

World Congress of Architects: UIA World Congress - 2050 Imperative összefoglaló nyilatkozat. Durban, 2014.

https://www.uia-architectes.org/wp-content/uploads/2022/01/Declaration-Durban-2014_english.pdf

Architecture 2030: UIA World Congress - 2050 Imperative összefoglaló nyilatkozat aláírók listájával. Durban, 2014.

https://www.ace-cae.eu/uploads/tx_jidocumentsview/UIA_Declaration_EN.pdf

A tanulmányt készítette: Sápi Luca Anna, Kliszek Viktória Krisztina, Soós Tamás, Bodnár Gergely Bence