Építés a világgazdaságban
gazdasági megközelítésben

Definíció

Az építőipar világgazdasági jelentőségének ténye, illetve a világgazdaság építőipart befolyásoló mivolta tulajdonképpen nyilvánvaló. A pontos hatásmechanizmus, a folyamatok egymásra hatása azonban rendkívül összetett, teljességre törekvő megismerése komoly kihívást jelent. Célunk, hogy ezen két nagy összefoglaló gazdasági fogalom, “a világgazdaság” és “az építőipar” általános jellemzőit, összetevőit, tényezőit – mint hatások és tünetek együttesét – és ezek kapcsolatát, kapcsolatrendszerét – összefüggéseit – tárjuk fel.

A lényeg rövid bemutatása

Az építőipar és a világgazdaság több szempontból szorosan összefonódik, folyamataik kölcsönösen hatnak egymásra.

A világgazdaság a gazdasági növekedésen, a beruházások mértékén, a finanszírozási lehetőségek elérhetőségén, az árupiaci árakon, a munkaerőpiacon, a technológiai fejlődésen és a piaci keresleten keresztül hat az építőiparra. Befolyásolja a beruházások iránti igényt, a tőkéhez való hozzáférést, az anyagköltségeket, a munkaerő elérhetőségét és az innovációt.

Az építőipar elsősorban az infrastruktúra fejlesztésével, munkahelyteremtéssel, a gazdasági tevékenységek serkentésével és a beruházások vonzásával van hatással a világ gazdaságaira. Hozzájárul a GDP növekedéséhez, támogatja a kapcsolódó iparágak fejlődédét és elősegíti a városiasodást. Az ágazat teljesítménye befolyásolja a kereskedelmi áramlásokat, a piaci árak alakulását és a technológiai fejlődést. Az építőipar létfontosságú szerepet játszik a gazdasági versenyképesség, a termelékenység és a fenntartható fejlődés globális szintű alakulásában.

Az építőipar és a világgazdaság kölcsönhatása, a globális gazdasági és építési tendenciák megértése és nyomon követése kiemelt fontosságú az építőiparban érdekelt felek számára a kihívások kezeléséhez, a lehetőségek azonosításához és a megalapozott döntések meghozatalához.

Történet

Az építőipar a gazdaság egyik kulcsfontosságú ága, hiszen az emberek mindig is építkeztek, s mindmáig építenek városokat és épületeket, amelyekben élnek és dolgoznak.

Az építőipar - talán mondhatjuk, hogy - a legrégebbi iparág az emberiség történetében, amelynek gyökerei az őskorig nyúlnak vissza. A legelső ember által épített szerkezetek azonban nem kifejezetten lakhatási, hanem szakrális céllal készültek. Az építőiparban a legjelentősebb változás az ipari forradalom idején következett be, és hatalmas szerepet játszott az iparosodás segítésében. Az ipari forradalom a gépek és az új technológiák bevezetésével az építőipart is átalakította. Az acél és a beton gyártása hatalmas löketet jelentett az ágazatnak. S mivel az építőipar a gazdasági ciklusokra is nagyon érzékeny volt, így az építőipar növekedése a gazdasági fellendülések időszakában felgyorsult, míg a recessziók idején visszaesett.

Az építőipar a második világháború után tovább növekedett, és az építőanyagok és az építőipari technológiák folyamatos fejlődésével új lehetőségek nyíltak az gazdaság ezen területén. A vállalkozások egyre nagyobb épületeket tudtak megvalósítani, és gyorsabban és hatékonyabban dolgoztak. Azonban ez a szektor – jellege miatt – a mai napig az egyik legkevésbé automatizált ipari ágazat, így hatékonysága sokkal kisebb, mint más sorozatgyártásra alkalmasabb ágazatoknak (pl. járműipar).

Az építőipar gazdasági hatása továbbra is nagyon jelentős, hiszen hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, munkahelyeket teremt, és a társadalmi és gazdasági fejlődés egyik kulcsfontosságú tényezője, azonban továbbra is rendkívül érzékeny a gazdasági ciklusokra, így nehéz előrejelzéseket tenni a jövőbeni alakulásával kapcsolatban.

Fontos személyek

Az építőipar történetének számos jelentős alakjáról beszélhetünk, akik nagy hatással voltak a szakma fejlődésére és innovációira. Az ősi időkben készült épületek tervezőit, építőit nem ismerjük az írásbeliség hiánya miatt. Ennek fejlődésével azonban már vannak forrásaink korabeli híres építészekről, – azaz építőmesterekről, ahogyan a korban hívták őket – akik fontos megrendeléseknek tettek eleget, és így csodás épületeket, építményeket alkottak meg. Az alább felsorolt – név szerint is ismert – személyek pedig a modern kor építészetére és annak gazdasági eseményeire különösen nagy hatással voltak és vannak.

LOUIS SULLIVAN

Louis Henry Sullivant a "felhőkarcolók atyjának” is nevezik, hiszen már a 19. században úgy döntött, hogy – szó szerint – „megemeli a szintet” az iparágban. Sullivan új építészeti stílust teremtett annak ellenére, hogy a sokemeletes épületek szintszámát a korai időkben korlátozta például a falak teherbírása, de a fejlődő technikák segítették Sullivan terveit valóra váltani.

Luis Henry Sullivan

Bayard-Condict Building

New York, 1899

AUGUSTE DE MERITENS ÉS NIKOLAY BERNADOS

Bár senki sem tulajdonítható a hegesztés feltalálójának, a 19. századi francia mérnök, Auguste de Meritens lett az első személy, aki szabadalmaztatta az ívhegesztés módszerét, amelyben az elektromos áram hőjét használta a higanylemezek összeolvasztásához. Ugyanebben az időben Nikolay Benardos – orosz feltaláló – szabadalmaztatta saját szénrúddal végzett elektromos ívhegesztési módszerét. Ez fellendítette az acél használatát az iparágban, ahogy sokan továbbfejlesztették a folyamatot, hogy hatékonyabb technikákat hozzanak létre és kifejlesszék azt, amit ma hegesztésnek ismerünk. A hegesztés nemcsak egy javítási eszköz, hanem az acél szerkezetű épületek tartós és minőségi létrehozásának alapja is.

IVAN SUTHERLAND

A számítógép alapú rendszerek és technológia az építőiparban az 1960-as években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak annak érdekében, hogy segítsék az építkezéseket és csökkentsék az építési költséget és időt. A CAD szoftvereket ebben az időben kezdték el kifejleszteni, amelyet ma már minden tervező és mérnök használ. A program lényegében egy grafikus felhasználói felület, olyan rendszer, mely explicit információkat és rajzokat tárol, és képes módosítani a terveket a felhasználó új feltételeinek megfelelően. A rajzok és tervek könnyen tárolhatók és a CAD szoftver pontosabb terveket készít, mint a manuális rajzok, ezzel növelve a tervezés hatékonyságát.

PAT BILLINGS

Pat Billings az 1970-es években létrehozta a modern építőipar egyik legforradalmibb anyagát. A találmányt eredetileg művészi pályafutása segítésére szánta, azonban a felfedezése lenyűgözte többek között az építőipart is. A Geobond elnevezésű új vakolat abból a felismerésből született, hogy egy fehér adalékot adott a gipsz és a beton keverékéhez, amitől lényegében elpusztíthatatlan vakolat keletkezett. A termék legjelentősebb jellemzője az extrém hőállóság. Billings anyagának köszönhetően a Geobond nevű vállalat továbbra is formálja és viszi előre az építőipart.

RICHARD NIXON

Az Egyesült Államokban Richard Nixon törvénybe iktatta az Occupational Safety and Health Actet. Az OSHA 62%-kal csökkentette a munkahelyi haláleseteket és 40%-kal a munkahelyi balesetek arányát. Az építőipar szempontjából is fontos az OSHA, mivel állami munkavédelmi szabályokat állít fel a munkahelyeken annak érdekében, hogy a munkások rendelkezzenek a megfelelő felszereléssel, képzéssel és támogatással a biztonságos munkavégzéshez. Az évek során az OSHA fejlődött, és magában foglalja a veszélyekkel kapcsolatos tájékoztatást, szem- és arcvédelmet, állványozási követelményeket, esés elleni védelmet és képzési követelményeket a szakemberek számára.

RICK FEDRIZZI, DAVID GOTTFRIED ÉS MIKE ITALIANO

1993-ban az fent említett három személy megalapította az Amerikai Zöld Épületek Tanácsát (USGBC) abból a célból, hogy elősegítse a fenntarthatóságot az építőiparban. A tanács elképzelése az volt, hogy létrehozza a zöld építési minősítési rendszert, amelyet ma már LEED néven ismerünk, és amely nemzetközi szinten elismert alap lett a környezetbarát épületek minősítésére. A három személy együttműködése az USGBC megalapításában az építés tervezésének fejlődéséhez vezetett, és ez megnyitotta az utat a fenntartható jövő előtt az építőiparban is.

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS BERUHÁZÁS

A világgazdaság állapota, beleértve az általános növekedési ütemet és a beruházások mértékét, befolyásolja az építési projektek iránti keresletet. A gazdasági bővülés időszakaiban növekszik, gazdasági visszaesés idején csökken a beruházások száma és az építési tevékenység. Az építőipar világszerte a gazdasági növekedés és fejlődés egyik fő mozgatórugója. Hozzájárul a GDP-hez, munkahelyeket teremt, és az infrastruktúra, épületek és egyéb projektek építése révén ösztönzi a gazdasági tevékenységet. Egy erős építőipar gyakran virágzó gazdaságot jelez, míg az építőipar lassulása negatív hatással lehet az általános gazdasági teljesítményre.

IINFRASTRUKTURA FEJLESZTÉS

Az építőipar döntő szerepet játszik az infrastruktúra fejlesztésében, amely elengedhetetlen a gazdasági versenyképesség szempontjából. A közlekedési hálózatok, energiaellátás, víz- és csatornarendszerek és egyéb infrastrukturális projektek építése támogatja a kereskedelmet, megkönnyíti az üzleti tevékenységet és javítja az életszínvonalat. Az infrastrukturális beruházások és fejlesztések szintje szintén jelentős gazdasági mutató.

BEFEKTETÉSI, FINANSZIROZÁSI ÉS ÜZLETI LEHETŐSÉGEK, A TŐKÉHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

Az építőipar jelentős befektetéseket vonz mind hazai, mind nemzetközi forrásokból. A nagyszabású építési kezdeményezések ösztönözhetik a gazdasági tevékenységet, munkahelyeket teremthetnek és további külföldi befektetéseket vonzhatnak. A finanszírozási lehetőségek, a piaci tőkéhez való hozzáférés nagy befolyással bír az építőipari folyamatokra. A globális gazdasági feltételek, például a kamatlábak, a hitelek feltételei és a befektetői bizalom befolyásolják az építési projektek finanszírozási lehetőségeit. Gazdasági instabilitás vagy hitelszűkülés idején az építési kezdeményezések finanszírozásának elérése nagyobb kihívást jelenthet, ami hatással lehet a projektek megvalósíthatóságára és az építési tevékenységre.

GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEZETKÖZI PROJEKTEK

A világgazdasági ellátó rendszerek összekapcsolódása határokon átnyúló együttműködésekhez és közös vállalkozásokhoz vezet. Az egyik ország építőipari vállalatai gyakran vállalnak projekteket más országokban, ami technológiaátadáshoz, tudásmegosztáshoz és nemzetközi együttműködésekhez vezet. A kereskedelmi politika, a beruházási környezet és a geopolitikai helyzet alakítja az építőiparral kapcsolatos beruházások és szolgáltatások áramlását, befolyásolva az ágazat globális összekapcsolódását.

MUNKAERŐMOBILITÁS ÉS MIGRÁCIÓ

A világgazdaság befolyásolja a munkaerő kínálatát és a migrációs folyamatokat, ami kihatással van az építőiparra. Az építőipar munkaerő-igényes, és a munkaerő mobilitása jelentős szerepet játszik a munkaerőigény kielégítésében. Az országok közötti gazdasági egyenlőtlenségek munkaerő-migrációhoz vezethetnek, az építőipari dolgozók jobb munkalehetőségeket keresnek az építőipari fellendülésben lévő régiókban. A globális gazdasági feltételek, a bevándorlási politikák és a munkaerő-piaci szabályozások befolyásolják az építőipari munkaerő rendelkezésre állását és költségeit, ami kihat a projektek ütemezésére, költségeire és minőségére.

TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS ÉS INNOVÁCIÓ

A globális gazdaság szerepet játszik a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzésében az építőiparon belül. A gazdasági növekedés és a kutatásfejlesztésbe való befektetés hozzájárul az új építési technológiák, anyagok és eljárások elfogadásához. Az olyan területeken, mint az épületinformációs modellezés (BIM), az előregyártás, a megújuló energia és a fenntartható építési gyakorlatok, a technológiai áttörések gyakran a globális kutatás-fejlesztési erőfeszítéseknek köszönhetőek. A globális együttműködés és a tudásmegosztás megkönnyíti az innovatív technológiák országok közötti átadását, ami befolyásolja az építési projektek hatékonyságát, termelékenységét és fenntarthatóságát.

PIACI KERESLET ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A globális gazdasági tényezők befolyásolják az építési projektek iránti piaci keresletet, a beruházási vágyat. A népesség demográfiai változásai, a városiasodás sebessége, a fogyasztói preferenciák és az életmódbeli trendek alakíthatják a szükséges építési projektek típusait és mértékét. Például a fejlődő országokban a gazdasági növekedés a lakó- és kereskedelmi fejlesztések iránti keresletet növelheti, míg a fejlett területeken a gazdasági változások az infrastruktúra felújítását és utólagos átalakítását helyezhetik előtérbe.

GAZDASÁGI CIKLUSOK ÉS RUGALMASSÁG

Az építőipari ágazat érzékeny a gazdasági ciklusokra. A gazdasági fellendülés időszakaiban az építőipari tevékenység jellemzően növekszik, míg a gazdasági visszaesés az építőipari beruházások csökkenéséhez és a projektek késedelméhez vezethet. Az építési ágazat alkalmazkodási, innovációs és diverzifikációs képességével a gazdasági ingadozásokkal szemben ellenállóbb, segítve az általános gazdasági növekedés stabilizálását és támogatását.

Sztorik, érdekességek

Az építészettörténetben számos olyan alkotással találkozhatunk, melynek nem titkolt célja volt, hogy meghódítsa a világot, s a turisták célpontjává váljon, azonban olyanokat is láthatunk, melyek az előrejelzésekkel ellentétben vívták ki maguk számára a dicsőséget, s váltak szimbólummá, gazdasági szerepük pedig a mai napig vitathatatlan. Azonban közös ezekben az épületekben, hogy történetük egyedi, jelentőségük pedig egyedülálló mindmáig.

A SZENT PÉTER-BAZILIKA ÉPÍTÉSE

A Szent Péter-bazilika Rómában található, és az egyik legnagyobb katolikus templom a világon. Építése 1506-ban kezdődött, és több mint 100 évig tartott. Az építkezés során több mint 20 építész dolgozott, köztük olyan híres művészek, mint Michelangelo és Rafaello. Az építkezés hatása jelentős volt a Római Birodalom gazdaságára, hiszen a kivitelezés óriási mennyiségű pénzt mozgatott meg.

AZ EIFFEL-TORONY ÉPÍTÉSE

Az Eiffel-tornyot Gustave Eiffel francia építész tervezte és építette 1889-ben. Az épület megalkotásakor az volt a célja, hogy a világkiállítás ideiglenes látványossága legyen, azonban az épület azóta Párizs egyik legismertebb és leglátogatottabb turisztikai helyszíne lett. Az Eiffel-torony a világgazdaságra is jelentős hatással van, hiszen évente több millió turistát vonz, akik jelentős bevételt generálnak a francia gazdaság számára.

AZ EMPIRE STATE BUILDING ÉPÍTÉSE

Az Empire State Building New York egyik legismertebb épülete. Építése 1930-ban kezdődött, és mindössze 410 nap alatt készült el. Az épület „születésekor” az egyik legmagasabb épület volt a világon, és azóta is az egyik legikonikusabb. Építése jelentős hatással volt a New York-i gazdaságra, az építkezés során több mint 3 000 munkás dolgozott, akiknek a fizetése jelentős bevételt jelentett a helyi gazdaság számára.

A BURJ KHALIFA ÉPÍTÉSE

A Burj Khalifa, a világ legmagasabb épülete, az Egyesült Arab Emírségekben található. Az épület építése 2004-ben kezdődött és 2010-ben fejeződött be. Az építkezés során több mint 12 000 munkás dolgozott, akiknek a többsége külföldi volt. A cél az volt, hogy az épület Dubai városát a világ egyik legfontosabb turisztikai célpontjává tegye. Felépítése után pedig a turisták által generált bevétel jelentősen növelte Dubai gazdaságát.

Statisztikák, a terület számokban

Az építőipar jelentős szerepet játszik a világgazdaságban, hozzájárulva az infrastruktúra fejlesztéséhez, a lakhatáshoz és a foglalkoztatáshoz. A következő néhány adat részletes képet mutat az építőipar világgazdaságban betöltött szerepéről.

A VILÁG ÉPÍTŐIPARI KIBOCSÁTÁSA

A Global Construction Perspectives és az Oxford Economics jelentése szerint a világ építőipari kibocsátása várhatóan 2030-ra eléri a 15,5 billió dollárt, amely jelzi az ágazat jelentős méretét és potenciálját. Az építőipar jelentős mértékben hozzájárul sok ország bruttó hazai termékéhez (GDP). Például az Egyesült Államokban az építőipar évente körülbelül 4% -5% -kal járul hozzá az ország GDP-jéhez.

FOGLAKOZTATÁS

Az építőipar világszerte jelentős munkaadó. Milliókat foglalkoztat közvetlenül és közvetve. Az International Labour Organization (ILO) szerint az építőipar mintegy 7% -a a világ munkaerőpiacának, több mint 200 millió embert foglalkoztat.

LAKÓÉPÜLETEK ÉPÍTÉSE

A lakóépületek építése az iparág fontos összetevője. Az épített lakások száma tükrözheti az igényeket és a szektor növekedését. Például az Egyesült Államokban mintegy 1,5 millió lakóegység épült 2021-ben.

ÉPÍTŐANYAG FELHASZNÁLÁS

Az építőipar jelentős kereslettel bír különböző anyagok iránt, mint a cement, acél, fa, stb. Ezeknek az anyagoknak a felhasználása tükrözheti az építési tevékenység szintjét. Például a globális cementtermelés 2020-ban körülbelül 4,1 milliárd metrikus tonnára emelkedett.

ÉPÍTŐIPARI TECHNOLÓGIA ÉS INNOVÁCIÓ

Az iparágban fejlődés tapasztalható az építőipari technológiák terén, ideértve az Épületinformációs Modellezést (BIM), az előre gyártást és az automatizálást. Ezek az innovációk a hatékonyságot, a termelékenységet és a fenntarthatóságot igyekeznek növelni az építési folyamatokban.

RÉGIÓBÉLI ÉPÍTŐIPARI PIACOK

Az építési tevékenység eltérő lehet régiók között. Például Ázsia feltörekvő gazdaságai, mint Kína és India, jelentős építési növekedést mutatnak, míg a fejlett országok inkább az infrastruktúra karbantartására és felújítására összpontosítanak.

KÖRNYEZETI HATÁS

Az építőipar egyre inkább hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a zöld építési gyakorlatokra. Az energiatakarékos tervezés, a megújuló energia rendszerek és a környezetbarát anyagok elterjedése egyre gyakoribbá válnak, ez azonban jelentős hatással lesz a gazdasági folyamatokra is az iparágon belül.

Szakirodalom, web

Building Materials: Here's How They've Changed

https://www.hanson.my/en/history-building-construction-materials

9 NOTABLE FIGURES IN CONTRUCTION HISTORY

https://byf.org/9-notable-figures-in-construction-history/

Open AI

A tanulmányt készítette: Hepke Alajos Miklós, Tóth Gergely Péter, Vezsenyi-Lukács Lilla Réka, Woog Arnold József

Google Sites

Report abuse

Építés a világgazdaságbangazdasági megközelítésben