Embedded Files
Definíció
Definíció
Az építészetoktatás elméleti és gyakorlati tanítást foglal magában a tervezési és kivitelezési folyamatban. Az építészoktatásban a hallgatók elsajátítják a tervezés alapismereteit, ezen belül az elméletet, formatervezést, építészeti műszaki ismereteket, szerkezeti tervezést, épületfunkció tervezést és egyéb kapcsolódó témákat. Az építészképzést általában egyetemen vagy szakiskolában folytatják, és különböző szintű képzéseket kínálnak, például alapképzést (BSc), mesterképzést (MSc) vagy doktori fokozatot (PhD).
Az építésgazdaság az építőipar gazdasági és üzleti vonatkozásaival foglalkozó tudományterület. Az építésgazdaságtan vizsgálja az építési projektek gazdasági hatásait, a beruházási döntések és költségvetési tervezés területét. Emellett foglalkozik a projektmenedzsmenttel, a pénzügyi irányítással, a gazdasági fenntarthatósággal és a piaci viszonyokkal az építőiparban.
Az építészképzés és az építésgazdaság olyan területek, amelyek egymást kiegészítik és összekapcsolódnak az építőiparban. Az építészképzés során a hallgatók szakmai ismereteket és kreatív készségeket szereznek az építészeti tervezés terén, míg az építésgazdaság a gazdasági és üzleti vonatkozásokat tanulmányozza az építőiparban. Ezek a két terület együttesen járulnak hozzá az építészeti projektek sikeres megvalósításához és az építőipar fenntartható fejlődéséhez.
Történet
Történet
Az építészeti oktatás korai formái olyan ókori civilizációkra vezethetők vissza, mint az ókori Egyiptom, Görögország és Róma. Ebben az időszakban az építészetet gyakran a szakma tanította, tapasztalt kézművesek vagy mesterek tanították az építészet csínját-bínját és technikáját az új generációknak.
A középkorban az építészoktatás általában a mester és a tanítvány közötti rendszeren keresztül zajlott. A középkori mesterségekben a fiatalabb generáció tagjai építő- és egyéb mesterségeket tanultak a mestereknél. Ezek a mesterek gyakran középkori céhek tagjai voltak, és átadták szakértelmüket a következő generációnak.
Az építészoktatás modern formája a 19. században alakult ki, amikor az iskolákban és az egyetemeken elkezdték kidolgozni az építészeti tervezést és az építészmérnöki programokat.
Az építészet iránti fokozódó érdeklődés és az építészet szerepének és bonyolultságának növekedése miatt szükség volt egy alaposabb és formálisabb oktatási rendszerre az építészeti tervezés és az építészeti műszaki ismeretek terén.
Az építésgazdaság fejlődése összefügg azzal, hogy egyre fontosabbá váltak az építési projektek és az építőipar gazdasági vonatkozásai. Az építésgazdaságtan megértése és alkalmazása segít javítani az építőipari projektek hatékonyságát és fenntarthatóságát. Az építésgazdaságtannal foglalkozó szakemberek tevékenysége magában foglalja a költségszámítást, a költségvetési tervezést, a projektfinanszírozást és más gazdasági tényezőkkel való foglalkozást, amelyek befolyásolják az építési projektek végeredményét.
Fontos személyek
Fontos személyek
Számos fontos személy és filozófus játszott jelentős szerepet az építészeti oktatásban, ezzel közvetve az építésgazdaságra is hatásuk volt. A következő bekezdésekben bemutatunk néhány kiemelkedő építészeti oktatót és gondolkodót, akiknek munkája jelentős hatással volt az építészet és az építész oktatás területére:
Vitruvius az ókori Római Birodalomban élt és dolgozott, és kifejlesztette a vitruviusi építészetet. "De Architectura" című könyve az építészeti oktatás és a klasszikus építészet alapja lett. A művében Vitruvius kidolgozta az építészeti alapelveket, amelyek ma is a tervezés és az építészet alapját képezik. Munkája jelentős hatást gyakorolt az építészetre és az építőművészet fejlődésére a korabeli Római Birodalomban és később a reneszánszban.
Andrea Palladio az olasz reneszánsz egyik legnagyobb építésze volt, aki óriási hatással volt az építészeti oktatásra. Palladio számos épületet tervezett és épített, és részletezte építészeti elméletét és gyakorlatát a "Quattro Libri dell'Architettura" című művében. A palladianizmus terjedése Európa-szerte inspirálta az építőket és hozzájárult a reneszánsz stílus terjedéséhez, jelentős építkezési hullámot okozott.
Walter Gropius a Bauhaus iskola alapítójaként Gropius olyan oktatási rendszert hozott létre, amely ötvözi az ipari formatervezést és a művészetet. Az iskolát végzett hallgatók olyan tervezési és gyártási módszereket sajátítanak el, amelyek hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszik az építési folyamat minden lépését.
Le Corbusier a modern építészet egyik vezető alakja, és építészoktatási filozófiája nagy hatással volt az építészeti gyakorlatra. A moduláris elmélet és a funkcionális elemekre fektetett hangsúly lehetővé teszi az építészek számára, hogy hatékonyabban tervezzenek és gazdaságosabb épületeket építsenek.
Louis Kahn munkái, amelyek egyedi és expresszív építészeti megoldásokat alkalmaznak, inspirációként szolgáltak az építőipar számára. A tervezési módszerei és az emberi arányokra és szükségletekre való fókuszálása hatékony és funkcionális épületek létrehozásához vezetett.
Rem Koolhaas jelentős hatást gyakorolt az építészet és az építésgazdaság területén. Ő az egyik legismertebb kortárs építész, aki innovatív és provokatív tervezési megközelítéseket alkalmazott. Az építészeti gondolkodás átalakításában szerepet játszott, hiszen Koolhaas nemcsak épületek tervezésével foglalkozott, hanem egy teljes társadalmi és városi kontextust elemezett. Mélyrehatóan vizsgálta az urbanisztikát, az urbanizációt, a globális városi folyamatokat és a társadalmi változások összefüggéseit, és ezek alapján új nézőpontokat és megoldásokat kínált az építészeti tervezés terén. Az oktatási és tanulási módszerek megújításával Koolhaas jelentős hatást gyakorolt az oktatás területén is. Alapítója és vezetője volt a Rotterdam School of Architecture-nak, és az építészeti oktatásban innovatív módszereket alkalmazott. Az oktatás során kiemelte a kreativitást, a kísérletezést és a multidiszciplináris megközelítést, az építésgazdaság figyelembevételét, amelyek inspirálták a diákokat és az építészeti közösséget.
Magyar építészetben és építésgazdaságtan oktatásban is számos jelentős személyiség hagyott mély nyomot. Néhány kiemelkedő magyar személyiség közül a következők érdemelnek említést:
Ybl Miklós a 19. században élt és alkotott, és az egyik legfontosabb magyar építész volt. Munkássága és tervezése nagyban hozzájárult Budapest építészeti arculatának formálásához. Ezenkívül alapítója volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának, és oktatási tevékenysége révén jelentős hatást gyakorolt az építészeti oktatás terén.
Kós Károly a 20. század elején tevékenykedett, és a magyar organikus építészet egyik kiemelkedő alakja volt. Továbbá tanított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán, és több építészeti könyvet is írt. Oktatási tevékenysége hozzájárult az organikus építészeti gondolkodás és tervezés terjedéséhez.
Makovecz Imre jelentős alakja volt a szerves építészetnek Magyarországon. Alapítója és vezetője volt a Kós Károly Műhelynek, amely kulcsszerepet játszott az organikus építészeti gondolkodás és tervezés terjedésében. Emellett oktatóként is tevékenykedett, és nagy hatást gyakorolt számos fiatal építészre.
A lényeg rövid bemutatása
A lényeg rövid bemutatása
Az építészoktatás során a diákok elméleti tudást szereznek az építészeti tervezés, a konstrukciók és az építészeti stílusok terén. Az építkezéseken ezeket az elméleti ismereteket alkalmazzák a valós projektek megvalósításában. Megtanulják az építészeti tervek, vázlatok és technikák készítését. Az építkezéseken ezek alapján végzik el a kivitelezési munkákat, például az építési szerkezetek és elemek megépítését.
Az építészoktatás során a diákok elméleti tudást szereznek az építészeti tervezés, a konstrukciók és az építészeti stílusok terén. Az építkezéseken ezeket az elméleti ismereteket alkalmazzák a valós projektek megvalósításában. Megtanulják az építészeti tervek, vázlatok és technikák készítését. Az építkezéseken ezek alapján végzik el a kivitelezési munkákat, például az építési szerkezetek és elemek megépítését.
Az oktatásban nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra és az együttműködésre, mivel az építésznek szoros kapcsolatban kell lennie az építkezési csapattal, a mérnökökkel, a vállalkozókkal és más szakemberekkel. Az építkezéseken a tervezők és az építészek folyamatosan kommunikálnak a kivitelezőkkel, hogy biztosítsák a tervek helyes megvalósítását.
Emellett tanulják a biztonsági szempontokat és a minőségellenőrzési módszereket az építési projektek során. Ezeket az elveket alkalmazzák a munkavédelemre és a minőségi munkavégzésre. Gyakran részt vesznek valós projektekben, szimulációs gyakorlatokban vagy szakmai gyakorlatokon. Ezek a tapasztalatok segítik a diákokat abban, hogy valós építkezéseken is alkalmazhassák az elméletben tanultakat és fejlesszék a szakmai képességeiket.
Összességében az építészoktatás kiemelt szerepet játszik az építési projektek gazdasági eredményességének és fenntarthatóságának javításában, valamint a szakemberek képzésében és az építőipari innováció előmozdításában.
Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése
Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése
Általában van összefüggés az évente építészképzés minősége és az építkezési kedv között, bár ez a kapcsolat változó és a konkrét helyzettől és tényezőktől függ. Általánosságban elmondható, hogy az építészek számának növekedése általában párhuzamos azzal, hogy nő az építkezési tevékenység.
Az építészek száma és az építkezési kedv közötti kapcsolatot főként a kereslet és kínálat határozza meg. Ha növekszik az építkezések száma és mérete, akkor a kereslet az építészek iránt is növekedni fog, mivel több szakemberre van szükség az új épületek és infrastruktúrák tervezéséhez és megvalósításához.
Az építkezési tevékenységet jelentősen befolyásolja a gazdasági helyzet és a növekedési kilátások. Általában erős és stabil gazdasági környezetben nő az építkezési kedv, ami növeli az építészek iránti keresletet. Gazdasági recesszió vagy lassulás esetén az építkezési tevékenység csökkenhet, ami hatással lehet az építészek foglalkoztatására és a végzett építészek számára.
Az urbanizáció és a lakásépítési projektek gyakran meghatározó tényezők az építészek számában és az építkezési aktivitásban. A városi területek folyamatos növekedése és a lakosság számának emelkedése miatt a lakásépítési projektek száma is növekszik, ezáltal növelve az építészek iránti keresletet.
Az építési szabályozás és az építési előírások változása befolyásolhatja az építészek iránti keresletet és az építkezési kedvet. Például, ha bevezetnek új építési előírásokat, amelyek magasabb minőségi követelményeket támasztanak az épületekkel szemben, akkor szükség lehet több építészre a projektek megfeleltetéséhez. Ezek az összefüggések azt mutatják, hogy az építészoktatás és az építkezés egymást kiegészítő területek, amelyek közösen járulnak hozzá az építészeti projektek sikeres megvalósításához.
Sztorik, érdekességek
Sztorik, érdekességek
Néhány érdekességet szeretnénk kiemelni, amit a kutatásaink során mi említésre méltónak találtunk.
Az építészoktatás során főleg külföldön gyakran részt vesznek a diákok valós projektekben, ahol az építészeti tervezés és koncepció kidolgozása mellett az építésgazdasági tényezőket is figyelembe kell venni. Ez segít a diákoknak megérteni az építészeti és gazdasági aspektusok közötti kapcsolatot, valamint az építési projektek fenntarthatóságának és hatékonyságának fontosságát.
Kutatások mutatják, hogy ha az építészoktatás és az építésgazdaságtan is lépést tart a technológia fejlődésével és az építészet, valamint az építőipar területén jelentkező innovációkkal, az előnyös gazdasági szempontból. Az építészoktatásban kiemelt szerepet kapnak az új tervezési és modellezési szoftverek, valamint az építőipari technológiák, például az okos épületek és a fenntartható energiaforrások alkalmazása. Az építésgazdaságtanban pedig az újabb költségszámítási módszerek és pénzügyi elemzések segítik a hatékonyabb és gazdaságosabb projektmenedzsmentet.
A legtöbb intézményben mára az építészoktatás és az építésgazdaságtan egyaránt nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a zöld építészetre. Az építészeti tervezés során a diákok és a szakemberek olyan megoldásokat keresnek, amelyek minimalizálják az épületek környezeti hatását, energiatakarékosak és fenntarthatóak. Az építésgazdaságtan segít a fenntarthatósági szempontok értékelésében és az építési projektek hosszú távú gazdasági előnyeinek elemzésében.
A következőkben felállított ideális építészoktatás alapelveit Josifas Parasonis tézise alapján gyűjtöttük össze.
Az építészmérnöki képzés fejlődési tendenciák azt mutatják, hogy az építőipar mindenre kiterjedővé válik. A mélyépítés az építőipar minden területét egyesíti, kivéve az építészetet. A globális építési gyakorlat azt mutatja, hogy a tömeges hasznosítású épületek építészete nem művészet. Ezért a tervező szakemberek felkészítése, beleértve a tervezés építészeti részét is, beépíthető az építészmérnöki szaktanulmányokba. Az építészmérnöki egyetemi alapképzési program önálló képzésformája így megkérdőjelezhetővé válik az esszé szerint. A programmal szakembereket készítenének fel az építőipari munkára. Széles körű ismereteket és készségeket kapnának az építési beruházási folyamatban. Az alapképzés befejeztével a mesterképzést egyéni szakirányra lehetett hagyni, amely az építési beruházási folyamat szűk területeit fedi le: építész, szerkezettervező, építési technológus, építésvezető, fűtési és szellőztetési szakember stb.
Az építészmérnöki szakemberek egységes alapképzése azonban megszüntetné az építészet és a mérnöki szakma között fennálló szakadékot, ami különösen aktuális a jelenlegi építésfejlesztési időszakban. A gyakorlati munkában is segítené az építőipari szakemberek közötti jó kölcsönös megértést. Ezeknek a diplomásoknak sokkal könnyebb lenne eldöntenie, hogy az alapképzés után milyen mesterképzési irányt válasszanak, ahelyett, hogy szakirányú alapképzést választanának, mivel gyakran rosszul ismerik a választott szakot. Emellett az összevont építészmérnöki alapképzés is segítené globális mobilitásukat, elismertségüket. Kredit összmennyisége: A- 10%, B-60%, C-30%
Az építészmérnök szak ilyen előkészítése és megvalósítása tudással, készségekkel és kellő hozzáértéssel rendelkező építőipari szakemberek felkészítését tenné lehetővé, és lehetővé tenné az épületek, mint termékek előállításában részt vevő összes szakember hatékony szinergikus integrációját.
Statisztikák, a terület számokban
Statisztikák, a terület számokban
A területről kutatásaink alapján az elérhető statisztikák túlnyomó többsége nem reprezentatív, kevés adat alapján készült. A különböző összefüggéseket forrásainkban jellemzően nem támasztják számadatokkal alá, hiszen azok sokszor magától értetődőek (például amióta nem csak a BME-n lehet tervezői diplomát kapni, hanem majd minden intézményben, ahol építészetet oktatnak, azóta a tervezői terület túltelített lett). Emiatt a dolgozat tudományos megalapozottságát nehéz volt megtartanunk, disztingválnunk kellett a forrásokat megbízhatóság alapján.
A statisztikák jellemzően az egyik terület valamilyen konkrét részére vonatkoznak, az összefüggésekre számadatok alapján ritkán világítanak rá, hiszen nagyon összetett, sok tényezős összefüggésekről van szó, amiket önmagukban vizsgálva téves eredményeket kapnánk.
Ezzel szemben azt gondoljuk, hogy a téma iszonyatosan érdekes, nagyon érdemes lenne benne kutatni, ajánljuk TDK témának, doktori kutatásnak, hiszen az építészoktatás és a építésgazdaság összefüggései a fent is leírtak szerint egyértelműen nagyon erősek, fontos lenne a szakma fejlődése szempontjából foglalkozni az oktatás minőségének kutatásával, a korrelációk kimutatásával.
Mesterséges intelligencia véleményezése
A következő szöveg a ChatGPT segítségével készült: “Az építész- és mérnökoktatásnak jelentős hatása van az építésgazdaságra. Az alábbiakban felsorolok néhány fontos hatást:
Kereslet és kínálat: Az építészek száma és az építkezési kedv közötti kapcsolatot főként a kereslet és kínálat határozza meg. Ha növekszik az építkezések száma és mérete, akkor a kereslet az építészek iránt is növekedni fog, mivel több szakemberre van szükség az új épületek és infrastruktúrák tervezéséhez és megvalósításához.
Gazdasági helyzet: Az építkezési tevékenységet jelentősen befolyásolja a gazdasági helyzet és a növekedési kilátások. Általában erős és stabil gazdasági környezetben nő az építkezési kedv, ami növeli az építészek iránti keresletet. Gazdasági recesszió vagy lassulás esetén az építkezési tevékenység csökkenhet, ami hatással lehet az építészek foglalkoztatására és a végzett építészek számára.
Urbanizáció és lakásépítés: Az urbanizáció és a lakásépítési projektek gyakran meghatározó tényezők az építészek számában és az építkezési aktivitásban. A városi területek folyamatos növekedése és a lakosság számának emelkedése miatt a lakásépítési projektek száma is növekszik, ezáltal növelve az építészek iránti keresletet.Szakemberképzés: Az építész- és mérnökoktatás lehetőséget biztosít arra, hogy képzett és szakképzett szakemberek kerüljenek ki az oktatási intézményekből. Ezek a szakemberek elengedhetetlenek az építőiparban, mivel hozzájárulnak az építészeti tervek kidolgozásához, az infrastrukturális projektek megvalósításához és a műszaki felügyelethez. A megfelelő képzés révén az építész- és mérnökoktatás hozzájárul a szakmai kompetenciák kialakításához és a minőségi munkavégzéshez, ezáltal növelve az építések hatékonyságát és biztonságát.
Innováció és technológiai fejlődés: Az építész- és mérnökoktatás lehetőséget ad az új tervezési és építési módszerek, technológiák és anyagok tanulmányozására. A friss tudás és az új technológiák alkalmazása elősegíti az innovációt az építőiparban, ami hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldásokhoz vezethet. Az építészek és mérnökök képesek lehetnek alkalmazni az újításokat és fejlesztéseket a tervezési folyamatokban és az építkezéseken, hozzájárulva ezzel az ágazat fejlődéséhez.
Szabályozás és minőségellenőrzés: Az építész- és mérnökoktatás során a hallgatók megismerik az építési szabályozást és a minőségellenőrzési eljárásokat. Ez segít a szakembereknek abban, hogy megfeleljenek a helyi és nemzetközi előírásoknak, biztosítsák az épületek biztonságát és fenntarthatóságát. Az építésgazdaság szempontjából ez kulcsfontosságú, mivel a magas minőségű építkezések hozzájárulnak az infrastruktúra fejlesztéséhez és a társadalmi jóléthez.
Munkaerőpiac és gazdasági fejlődés: Az építész- és mérnökoktatás képessé teszi a diákokat arra, hogy szakmai karrierjüket az építőiparban építsék fel. Az építészek és mérnökök foglalkoztatása munkahelyeket teremt, és hozzájárul a gazdasági fejlődéshez. A képzett szakemberek jelenléte növeli az építőipari vállalkozások versenyképességét, és hozzájárul az építések és infrastrukturális projektek színvonalához, ezáltal pozitív hatást gyakorolva az építésgazdaságra.
Összességében az építész- és mérnökoktatás kulcsfontosságú szerepet játszik az építésgazdaság fejlődésében és fenntarthatóságában. A szakképzett szakemberek, az innováció és technológiai fejlődés, a szabályozás betartása és a munkaerőpiacra való felkészülés mind hozzájárulnak a sikeres és felelős építések megvalósításához.”
Az AI által generált válasz sok érdekes összefüggést tár fel, de a benne foglaltak azonban nem fedik le a témát, ahogyan azt a bevezetésben megfogalmazza, valójában érdekességeket fed fel, az interneten talált információkból nem von le mélyen szántó összefüggéseket. Ez a válasz azonban olyan érdekes témákat fedett fel előttünk, ami alapján könnyebben el tudtunk indulni, így segített a feladat elkezdésében, de egyértelműen nem elégítette ki a feladatban foglaltakat, így emelett a saját kutatásunkra és gondolatainkra is szükség volt a kidolgozás során.
Az AI által generált válasz sok érdekes összefüggést tár fel, de a benne foglaltak azonban nem fedik le a témát, ahogyan azt a bevezetésben megfogalmazza, valójában érdekességeket fed fel, az interneten talált információkból nem von le mélyen szántó összefüggéseket. Ez a válasz azonban olyan érdekes témákat fedett fel előttünk, ami alapján könnyebben el tudtunk indulni, így segített a feladat elkezdésében, de egyértelműen nem elégítette ki a feladatban foglaltakat, így emelett a saját kutatásunkra és gondolatainkra is szükség volt a kidolgozás során.
Szakirodalom, web
Szakirodalom, web
GOBESZ Ferdinánd - Zsongor, KOPENETZ Lajos: A Kolozsvári Építőmérnöki Képzés Mai Kérdései. Kolozsvár: XV. Műszaki Tudományos Ülésszak, 2014. Kolozsvár, 97–106. odal
KÉVÉS György: 200 év - A magyar műszaki élet, benne az építészet és építőipar tündöklése és közelgő bukása https://epiteszforum.hu/200-ev-a-magyar-muszaki-elet-benne-az-epiteszet-es-epitoipar-tundoklese-es-kozelgo-bukasa, Építészfórum 2011. (utolsó elérés: 2023. 05. 19.)
ROSTÁS Zoltán: Mit és hogyan tanítunk ma az építészmérnököknek? dr. Sebestyén Gyula emlékkonferencia, 2021 https://pmsz.hu/img.php?type=infolist&id=421&file=20211119122037402824.pdf.pdf (utolsó elérés: 2021. november 12.)
ISMERETLEN szerző: Bajban a magyar gazdaság, megtört az építőipar lendülete. Menedzsment Fórum, 2023 https://mfor.hu/cikkek/makro/bajban-a-magyar-gazdasag-megtort-az-epitoipar-lendulete.html (utolsó elérés: 2023. március 14.)
GÜLDEN Gümüşburun Ayalp, MEHMET Emin Öcal: Determining Construction Management Education Qualifications and the Effects of Construction Management Education Deficiencies on Turkish Construction. Scientific Research, 2016
https://www.scirp.org/journal/paperinformation.aspx?paperid=63700(utolsó elérés: 2016. február)
JOSIFAS Parasonis: Proposals for the training of specialists in
Architectural Engineering. ResearchGate, 2019
https://www.researchgate.net/publication/340160448_A_New_Approach_to_the_Training_of_Architectural_Engineering_Specialists(utolsó elérés: 2019. November)
Képek forrásai:
AZ ÉPÍTÉSGAZDASÁGTAN RENDSZERE - ppt letölteni (slideplayer.hu)
https://www.accartbooks.com/app/uploads/books/1598958623/9781907533921-04-1-381x500.jpg
Kós Károly - Az Építészet Mesterei (lira.hu)
Ybl Miklós 1814-1891 (epiteszforum.hu)
https://www.openaccessgovernment.org/
https://prestelpublishing.penguinrandomhouse.de/content/edition/cover/350px/973791387505.jpg
Az építkezés folyamata 1 - Épület felújítás (epulet-felujitas.hu)
A tanulmányt készítette: Gál Noémi, Gujgiczer Ádám Szabolocs, Módly Emőke, Pinke Jakab Zoltán
Google Sites
Report abuse