Állami nagyberuházások hatása
az építésgazdaságtanra

Definíció

Összefoglalás:

A beruházás tárgyi eszközök tárgykörét érintő tevékenység, mely irányulhat új tárgyi eszköz létrehozására, vagy meglévő eszköz fejlesztésére, pótlására, mint a bővítés, átalakítás, rekonstrukció. Hozzá kapcsolódó elengedhetetlen tevékenységek a tervezési folyamatok, kivitelezői folyamatok, vagy az elszámolási folyamatok.

Az állami nagyberuházások célja lehet a volumen, profit növekedés, paletta/választék-növekedés, új piacokon való megjelenés (nemzetközi színvonal), vagyis termelő jellegű beruházások, vagy nem termelő jellegű beruházások. Forrásai lehetnek például pályázati források (EU, más állami), hitel-forrás. Főbb típusa az infrastrukturális beruházás. Funkciója szerint lehet ipari(termelési) célú, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális vagy közlekedési célú.

Törvény alapján:

A beruházás fogalma a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján:

– „ A beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt...”

– „Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni – az összemérés számviteli 23 alapelv érvényesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.”

Az építésgazdaságtanhoz szorosan kapcsolódik ebben a témakörben az építési beruházás, mint fogalom, amelyhez olyan beruházások tartoznak, melyek célja új építmények létrehozása, illetve régi építmények elbontása, hogy az új beruházás megvalósulhasson. (HAJÓS et al. 2005)

(megjelent: MAGYARKÖZLÖNY • 2015. évi 97. szám, a törvényt az Országgyűlés a 2015. június 23-i ülésnapján fogadta el.)

A Beruházás csoportosítás lehetőségei:

Minden financiális interakciónak gazdasági oka van. Többnyire a jövőbeni fellendülést szolgálják. A beruházások céljaik szerint is kategorizálhatók, két nagyobb alcsoportba.

Az első alcsoport a már meglévő vállalkozásokban gondolkodik és azon belül vizsgálja a beruházások célját, melyek a következők: szintet tartó, vagy egy korábbi állapotot visszaállító, úgynevezett rekonstrukciós, illetve pótló beruházás, mely során az elhasznált tőkejavak pótlása történik meg, továbbá bővítő célú beruházás, melyek esetén kapacitásbővülés, egyfajta mennyiségi bővülés történik, jön létre (VARGHA 1980). A korszerűsítő beruházásoknál minőségjavulás prognosztizálható.

A beruházások céljai szerint a második alcsoport egy új vállalkozásban gondolkodik, ebben az esetben az alcsoport két kategóriára oszlik: az új vállalkozást létrehozó vagy létesítő, ezeket a szakzsargon zöldmezős beruházásoknak is nevezi, illetve a vállalkozást fenntartó kategóriákra.

Kétféleképpen lehet a beruházásokat megtérülésük, hasznosításuk szerint felosztani, az egyik a készletberuházás, mely során a vállalkozás olyan javakat halmoz fel, amelyeket később értékesít. A másik pedig a fix beruházás, mely egy folyamatos beruházás, mint például egy gyárépület vagy egy gép beszerzése.

Ugyanakkor megint egy másik nézőpont az, amikor a gazdaságban betöltött szerepüket nézzük meg, ekkor egyszer létezik a nemzetgazdasági (a nemzetgazdaság tárgyieszköz-állományát bővítő vagy pótló beruházások), valamint az üzemgazdasági (a nemzetgazdasági beruházások tárgyieszköz-állományát nem növeli, pótló vagy bővítő jellegű beruházások beruházói vagy üzemeltetői oldalon) beruházás.

Produktivitást, gazdasági rendeltetést tekintve vannak a nem termelő beruházások, melyek az egészségügy, oktatás, vagy kultúra működését szolgálják, de nem vesznek részt szolgáltatások és termékek előállításában, valamint a termelő beruházások, melyek már részt vesznek ezekben.

Műszaki rendeltetésüket alapul véve is fel lehet osztani típusokra a beruházásokat, ezek pedig: az alapberuházás (a beruházás a vállalati célt közvetlenül szolgálja, ilyen lehet például az üzemcsarnok építése a benne lévő gépparkkal), a járulékos beruházás (az alapberuházás funkcionális működését szolgálja, mintegy kiegészítve azt és a gyakorlatban a karbantartó épület jó példa lehet rá) továbbá a kapcsolódó beruházás (az alapberuházást szolgálja, hasonló funkciója van, mint a megelőző, járulékos beruházásoknak, de nem az alapberuházó finanszírozza és üzemelteti, így az ilyen kapcsolódó beruházásokra gyakori példa az elektromos hálózat üzemeltetője által telepített transzformátorház).

(HAJÓS et al. 2005).

A beruházásoknak az alanya többféle lehet, mely megkülönbözteti még őket. AZ alanyokat részletezve léteznek: költségvetési forrásból megvalósuló kormányzati beruházások, részben-egészben kormányzati forrásból megvalósulók, kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások, amik országgyűlési döntés alapján jöhetnek létre; miniszteri ellenjegyzéssel megvalósuló; illetve a beruházási célprogramban összefoglalt kormányzati beruházás, melyet az országgyűlés megszavaz és az adott év költségvetésében szerepelteti. Az intézményi beruházások a költségvetési felügyeletet ellátó személy jóváhagyásával valósulhatnak meg, és a nem állami forrásból finanszírozott beruházások köre, ami természetes vagy jogi személyekre is vonatkozhat, vállalkozások beruházásait jelenti. Ezeket a beruházásokat vállalati vagy háztartási beruházásoknak is szokták nevezni. (PAPP – SZŰCS 2013) (HAJÓS et al. 2005)

A beruházás tárgyi eszközei: Mi is az a tárgyi eszköz? (vállalkozás tevékenységét szolgálják)

Ezek a vállalkozás tevékenységét szolgálják:

–telek vagy földterület,

–épület vagy egyéb építmény,

–gép vagy valamilyen műszaki berendezés,

–jármű,

–vagyoni jogok például ingatlanhoz kapcsolódóan, de ez például lehet szellemi jogok birtoklása, vagy

– valamilyen jellegű tenyészállat is, melyek közvetve vagy közvetlenül szolgálják a vállalkozó tevékenységeit.

Történet

Már a rómaiak is...

A római birodalom közcélú építkezései – beleértve a templomokat, a gazdasági, egészségügyi, szórakoztatási célú, reprezentatív és infrastrukturális létesítményeket - állami nagyberuházásként valósultak meg. A közmunkákat a szenátus határozta meg, a munkákat pedig a censorok (magas rangú tisztviselők) adták ki magánvállalkozóknak, a publicanusoknak vagy azok társulásainak versenytárgyalás alapján. A végrehajtást a quaestorok (alacsonyabb rangú tisztviselők, ők végezték az ügyészek feladatát is és a közpénzek beszedését) ellenőrző vizsgálata után a szenátus hagyta jóvá. Ez nagyban hasonlít a mai eljárásrendhez is.

Később, a pun háborút követően a nagyszámú rabszolgák munkájával az állami beruházások a presztízs-jelleg felé tolódtak el. A császárság idején, amikor a beruházások nagyrészének költségeit kötelezhető császárok viselték, akik nem voltak elszámoltathatók, s így a „pénz nem számít” elve érvényesült. A jelentős rabszolgamunkán kívül igénybe vették a zsoldos katonaságot, kényszermunkára ítélt bűnözőnek tekintett személyeket, szabad napszámosokat, sőt az érdekelt városok polgári lakosságának közmunkáját is.

Az 1929-es világgazdasági válság és a Keynes-i reform

1929. október 24-én a New York-i tőzsde összeomlott, és a XX. század legmélyebb gazdasági válsága vette kezdetét.

Keynes brit közgazdász határozta meg a válság megoldásának az irányát azzal, hogy kimondta: fel kell adni a szabad verseny elvét és állami beavatkozásra van szükség. A válság idején az állam fiskális eszközökkel (például infrastrukturális beruházásokkal) mesterségesen is fenn tudja tartani a hatékony keresletet, s ezzel közelíteni tudja a gazdaságot az egyensúlyhoz és csökkenteni a munkanélküliséget. Erre jó ezközök az állami nagyberuházások.

Ebben a szellemben cselekedett Roosevelt elnök, akit 1932-ben választottak az Egyesült Államok elnökévé, és aki választási programjában New Dealt, azaz új irányvonalat ígért Amerikának. Az állam hatalmas összegeket biztosított közmunkákra és olyan új létesítményekre, amelyek új munkahelyeket teremtettek, de a termékeik nem jelentek meg a piacon. Ilyenek például az utak, az autópályák, a repülőterek vagy a szolgáltatási szektor. Az amerikai mintát követve a legtöbb ország az állami beavatkozás alkalmazásával gyűrte le a válságot.

Fontos személyek

Keynes és Roosevelt

John Maynard Keynes (Cambridge, Egyesült Királyság, 1883. június 5.– Firle, East Sussex, Egyesült Királyság, 1946. április 21.) angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője. A tőle eredő gazdasági szemléletet keynesianizmusnak nevezzük. Az elméleti közgazdaságtan tudományának egyik legnagyobb egyénisége, volt, akinek munkássága nagy befolyást gyakorolt a 20. század közgazdasági és politikai gondolkodására.

Franklin Delano Roosevelt (New York, 1882. január 30.– Warm Springs, 1945. április 12.), a sajtóban gyakran FDR, amerikai politikus, az Egyesült Államok 32. elnöke, akit négy terminusra is megválasztottak. 1933–1945 között volt elnök és ő az egyetlen, aki két ciklusnál tovább vezette a Fehér Házat. A 20. század egyik központi alakja volt.

John Maynard Keynes

Franklin D. Roosevelt

A lényeg rövid bemutatása

A beruházási folyamat olyan gazdasági, műszaki és szervezési tevékenység, amely a termelést hatékonyan és tartósan szolgáló immateriális javak létesítésére és beszerzésére szolgál. (HAJÓS, et al. 2005)

A beruházási folyamat kulcsfigurája az építtető. Az építtető fogalma azt a személyt jelöli, akinek a víziója megvalósul. A stratégia a vállalat céljait tartalmazó okirat. (CSATH 1990)

A vállalati stratégia céljaként megvalósuló beruházás stratégiai felépítését, vagyis a projektstratégiát több dimenzió alapján is csoportosíthatjuk. Az egyik ilyen szempontrendszer az, amikor a beruházó a felelőségi körében jelentkező döntési és kockázati szempontokat, a minőségi kritériumokat, és a fizikai megvalósulás költség és idő kereteit szerződéses formában rögzíti a beruházási projektben. Ezt szerződéstípusú beruházási projektstratégiának nevezzük.

A beruházási projektstratégiák másik, gyakorlatban alkalmazott módszere a pénzügyi szempontú megközelítésre épül, és a pénzügyi elszámolás alapján, a pénzügyi költségkockázatok elosztásán alapszik. Ez a pénzügyi elszámolási módú beruházási projektstratégia.

A beruházásban részt vevő stakeholderek:

A stakeholder szó jelentése a vállalatgazdaságtanban, érintett. A stakeholderek azok az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények vagy egyéb szervek, akikre hatással van a szervezet munkája és fordítva is, akik hatással vannak a szervezetre. Ilyenek például: építtető, beruházó, konzultáns, projekt menedzser, tervező, kivitelező, műszaki ellenőr, üzemeltető, hatóság, szakhatóság, pénzintézet.

Az építési beruházási folyamat lépései

Első lépés a piaci igény feltárása, vagyis, hogy indokolt-e a beruházás, megfelel-e a vállalkozás célkitűzésében szereplő stratégiának.

A következő lépések az előminősítés lefolytatása, majd versenyeztetési eljárás, ez után kerülnek bevonásra a különböző szakterületek szakértői, mint jogi és pénzügyi szakértők. A pénzügyi feltételek feltárása után következik az építészirodák versenyeztetése és kiválasztása, akik elkészítik a szükséges dokumentációkat az egyes fázisokban, illetve segítenek a döntési folyamatokban.

A beruházás helyszínének a kiválasztása is fontos lépés; ha a helyszín már adott, akkor annak vizsgálata, hogy az előző szempontok érvényesülnek-e, ha igen, mehet tovább a folyamat, ha nem megfelelő, új helyszínt kell keresni, és dönteni kell a már meglévő helyszín sorsáról,

Mindezek után az építési terület igénybevételének feltétele, a hatósági engedélyek beszerzése, a műszaki feltételek felmérése, az egyéb engedélyek beszerzése, a versenyfelhívási dokumentáció készíttetése a kivitelezésre, az úgynevezett ajánlati dokumentáció elkészíttetése, majd a kivitelezők előminősítése és versenyeztetése, ajánlataik összehasonlítása következnek. A folyamat egy fontos alapköve a szükséges források előteremtése és a beruházási folyamat egyéb közreműködőinek kiválasztása pl.: műszaki ellenőr. A beruházási folyamatban részt vevő stakeholderek tevékenységének ellenőrzésére folyamatosan szükség van, az egyes beruházási szakaszok eredményeinek az ütemtervnek megfelelő átvétele, a szerződésekben foglalt feladatok teljesítésének elbírálása, igazolása, pótlása, a létrejött építési beruházás produktumának mind lényeges metódusai.

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

építésgazdasági hatások

Forrás: HUSTI (2007, 2009) NÁBRÁDI et al. (2008), szerkesztés Nagy Regina

Sztorik, érdekességek

Bejelentéseket és panaszokat a bejelentők több esetben a közbeszerzési eljárások lefolytatásakor, az ajánlatok értékelését követően nyújtottak be. A Kbt. 36. § (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a GVH-nak. Az építőipari kartell megállapodásokkal kapcsolatban benyújtott panaszok és bejelentések az elemzett időszakban jellemzően építési, felújításikivitelezési, energetikai és út- és közmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket érintettek. A panaszok tárgya számos esetben közbeszerzésben vélelmezett ajánlat-egyeztetés, és egyéb gazdasági ügyletekben árazási probléma volt. A GVH saját hatáskörben dönt arról, hogy a panasz alapján versenyhatósági eljárás megindítható-e. A témában számos érdekesség található, alább röviden bemutatunk néhányat.

1. Három cementforgalmazó vállalkozás esetében az ár és szállítási feltételek nagyfokú hasonlósága miatt indítottak versenyfelügyeleti eljárást, mivel felmerült annak gyanúja, hogy a három vállalkozás együttesen képessé vált a Magyarországon alkalmazott cementárak befolyásolására, a fogyasztói jólét csökkentésére.

2. Felfüggesztett ügy a GVH saját észlelése alapján indított versenyfelügyeleti eljárás közúti jelzőtáblák forgalmazásával, elhelyezésével és útburkolat-festéssel foglalkozó tizenöt vállalkozás ellen. A GVH a közbeszerzési eljárások tendereinek egymás közötti felosztását és a versenytársak piacról való kiszorítását vizsgálta.

3. Közigazgatási bírósági döntés alapján indult versenyfelügyeleti eljárás nyolc magasépítő vállalkozással szemben autópálya építési közbeszerzési eljárások tendereinek egymás közötti felosztását és az ajánlati árak egyeztetését vizsgálva. Az eljárás megszüntetésének oka az volt, hogy nem került a GVH birtokába minden kétséget kizáró, bizonyító erővel bíró dokumentum a jogsértés alátámasztására.

„Fehér elefánt”

A drága és őrült beruházásokat szokta a szakirodalom néha fehér elefántnak hívni, a délkelet-ázsiai uralkodók szokásai nyomán. Ők ugyanis gyakran tartottak fehér elefántokat, hogy mindenki láthassa, mennyire gazdagok, ugyanakkor sok haszna ezen túl nem volt a fehér elefántok tartásának, viszont eleve sokba került az etetésük és nem is lehetett megszabadulni a szent állatoktól.

Hasonló a helyzet a modern kapitalizmus idején épült presztízsberuházásoknál is, legyen szó focistadionokról, völgyhidakról vagy óriási repterekről. Nem csak egyszer kerül sokba egy nagyon drága vasútvonalat vagy autópályát megépíteni, hanem még a fenntartás és karbantartás is viszi a pénzt. Ezeket az összegeket ráadásul lehetett volna értelmesebb fejlesztésekre is költeni, amelyek tényleg hozzájárulnak a gazdaság jobb működéséhez.

A legkevésbé megtérülő beruházások leggyakrabban a nagy sporteseményekhez kötődnek, az olimpiák eddig – talán az 1984-es Los Angeles-i kivételével – mind ráfizetésesek voltak, a költségek mindig jóval meghaladták a tervezetteket. A magyar stadionépítési program is egy tragikusan teljesítő fehér elefánt, de most az infrastrukturális projektekre koncentrálunk. Ezek esetében ugyanis nem olyan látványos, hogy mennyi kárt okoznak, mint egy kongó, düledező stadionról készült képek.

Statisztikák, a terület számokban

1. ábra: Az építőipari termelésmegoszlása és az egy alkalmazottra jutó termelés értéke régiónként, 2018

Az építőipari termelés regiónként eltérő arányban oszlik meg épületek, építmények és speciális szaképítések területein.

Az alább látható ábra Magyarország egy alkalmazottra jutó termelésének mértékét fejezi ki milliárd forintban a 2018-as évben.

2. ábra: Az építőipari költségek indexeinek alakulása az előző évhez képest (2017-2020. évek közötti időszakban, tárgyévet
megelőző év=100%)

3. ábra: Az építőipar „épületek” építmény-alcsoportban a 2017-2019. években keletkezett termelési értéke a
legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások adatai lapján (millió Ft)

4. ábra: Az építőipari termelés értékének megoszlása létszám kategóriánként a 2017-2020. évek közötti időszakban

5. ábra: Az építőipari vállalkozások száma a 2017-2020. évek közötti időszakban létszám kategóriánként

6. ábra: Az építőipari termelés ágazati elosztása

7. ábra: A hazai és külföldi állami beruházások megoszlása az építőiparban

Az alacsony termelékenységhez jelentős mértékben hozzájárul az elaprózódott vállalatszerkezet is. A mikrovállalkozások aránya a hazai tulajdonú építőipari vállalkozások között meghaladja a 95%-ot, összesen 98%-a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató vállalat.

8. ábra: A GDP és a beruházási ráta % aránya az EU 28 tagállamához viszonyítva

Magyarországon és a Visegrádi 4 tagállamok körében

Mesterséges intelligencia véleményezése

Állami beruházások és nagyberuházások:

Az állami beruházások olyan kiadások, amelyeket az állam a központi kormányzat, illetve a nemzeti vagy helyi önkormányzatok útján hajt végre. Ezek a beruházások elsősorban olyan áruk, szolgáltatások vagy infrastruktúra biztosítására szolgálnak, amelyeket alapvetően fontosnak tekintenek.

Az állami nagyberuházások olyan jelentős projektek, amelyeket az állam finanszíroz és szervez. Ezek a projektek általában az operatív programok kétéves akcióterveiben is nevesítve vannak. Mivel ezek a projektek nem pályázat útján kapnak jelentős uniós támogatást, az átláthatóság érdekében pontosan szabályozni kell kiválasztásuk módját.

Szabályozásuk:

Az állami nagyberuházások szabályozását az állam határozza meg. Az operatív programok akcióterveiben nevesítik a kiemelt projekteket, melyek jelentőségük és nagyságuk miatt kiemelkednek.

Az Orbán- kormány 2010 óta alkalmazza a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” státuszt a számára fontos építkezések felgyorsítása érdekében. Ezt a státuszt a Kormány nyilvánítja ki azokra a közigazgatási, hatósági ügyekre, amelyek a beruházásokkal függnek össze. Ez a státusz azért van, hogy felgyorsítsa és egyszerűsítse a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósulását.