BREEAM, LEED, GREEN Building hatása
az építésgazdaságra

Definíció

A BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) egy zöld építési minősítési és tanúsítási rendszer, amelyet az Egyesült Királyságban a Building Research Establishment (BRE)  fejlesztett ki az épületek fenntarthatóságának értékelésére és javítására.

A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) egy zöld építési minősítési rendszer, amelyet az Egyesült Államokban a United States Green Building Council (USGBC) fejlesztett ki az épített környezet fenntarthatóságának értékelésére és javítására.

Tulajdonképpen ez a két minősítés adja a gerincét a green building, vagyis “zöld építés” (fenntartható építés) jogi és materiális vonzatainak. 


Történet

A BREEAM története az 1980-as évek végére nyúlik vissza, amikor az Egyesült Királyságban egyre nagyobb figyelmet kapott a fenntartható építés és a környezetvédelem. A Building Research Establishment (BRE), egy építészet-kutatási intézet, úgy döntött, hogy kidolgozza a világ első zöld építési minősítési rendszerét, amely lehetővé teszi az épületek környezeti hatásainak mérését és értékelését. A rendszer célja az építőipari gyakorlatok megváltoztatása volt, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság fontos szempontjai legyenek az épített környezet tervezésében és kivitelezésében, hiszen ennek fontos gazdasági vonzatai is vannak. Például segíthet a költségek megtakarításában, mert bár a beruházási költségek nagyobbak, hosszú távon viszont az energiahatékonyság növelése, a víztakarékosság, a hulladékcsökkentési stratégiák kifejlesztése és alkalmazása, stb. csökkentik az üzemeltetési költségeket, így a spórolás révén növelik a piaci versenyképességet is. Szintén fontos hosszú távú következménye a környezetvédelemnek a drasztikus éghajlatváltozás enyhítése, ezáltal a gazdasági és társadalmi stabilitás megőrzése, azaz többek között a stabil vásárlóerő biztosítása.

A BREEAM 1990-ben indult, és azóta folyamatosan fejlődött és bővült. Az eredeti változat főként az energiahatékonyságra, a víztakarékosságra és a természeti környezetvédelemre összpontosított. Az évek során azonban a rendszer kibővült és új kategóriákat vezetett be például anyagok, egészség és jólét, valamint a területi fejlesztés terén. Alapja egy pontozási rendszer, amely értékelést ad az épületek fenntarthatóságának különböző területein. A pontok alapján különböző minősítéseket lehet elérni, mint például Pass, Good, Very Good, Excellent és Outstanding. Az épületeknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, és pontokat kell szerezniük az egyes kategóriákban, például energiahatékonyságban, vízhasználatban, hulladékkezelésben, egészség és jólétben stb.

A rendszer nemzetközileg is elterjedt. Az első nemzetközi változat, a BREEAM International 2000-ben jelent meg, és azóta több országban is használják. A BREEAM szabvány az épülettel kapcsolatos projektek széles skálájára alkalmazható, beleértve az irodákat, lakóépületeket, kereskedelmi épületeket, középületeket és még sok más típust.

A LEED rendszer 1998-ban indult az Egyesült Államokban, és azóta világszerte jelentősen elterjedt. Az alapítók a BREEAM-hez hasonlóan az  építőipari szektorban tapasztalható környezeti problémákra és a fenntartható fejlődés fontosságára és annak gazdaságra gyakorolt hatásaira reagáltak.

A rendszer folyamatosan fejlődik, hogy lépést tartson az új technológiákkal és a fenntarthatósági gyakorlatokkal. Számos verziója létezik, melyekben a követelmények és minősítési pontrendszerek frissülnek az új kihívások és lehetőségek alapján. A minősítés nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazzák több, mint 160 országban. Az építési projektek, amelyek megfelelnek neki és elnyerik a minősítést, bizonyítják a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot az építőiparban. 


Fontos személyek

Ezen témában nehéz egyes személyeket kiemelni, mivel cégek, cégcsoportok alkották meg az irányelveket és pontozási rendszereket. Az továbbiakban a legszámottevőbb vállalatokat ismertetjük.

USGBC ( U.S. Green Building Council ) - nonprofit szervezet az Egyesült Államokban, amely a zöld építészet és a fenntartható tervezés területén tevékenykedik. Céljuk a fenntartható épített környezet előmozdítása és az épületek fenntarthatósági teljesítményének javítása. Ők hozták létre a LEED ( Leadership in Energy and Environmental Design ) minősítési rendszert, melyet folyamatosan fejlesztenek.

AECOM - Globális hálózat, amelyben ügyfelekkel dolgozik együtt, hogy innovatív megoldásokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg. Az interdiszciplináris együttműködésre buzdítja az építészeket, a tervezőket, a közgazdászokat, az épületgépészeket, a menedzsmentet és további résztvevőket. Minél alaposabb tervezés előtti vizsgálatokat szorgalmaznak.

U.S. General Services Administration (GSA) - Fő feladatuk, hogy a szakértelmet felhasználva innovatív megoldást nyújtsanak az ügyfeleknek és előresegítsék az amerikaiak hatékony, fenntartható és átlátható kormányát.

CBRE - Az energia- és fenntarthatósági szolgáltatások integrált platformját biztosítja. Csökkentik az energiaköltségeket, megnövelik az épületek, létesítmények teljesítményét annak érdekében, hogy sikeresebb legyen a beruházás. Kereskedelmi ingatlanszolgáltatások globális vezető vállalata akik a zöldet az egyik legfontosabb értéknek gondolják.

Siemens - A villamosítás, digitalizáció és automatizálás terén foglalatoskodó globális vállalatként energiahatékony és erőforrás-kimélő technológiákkal dolgozik.

Saint Gobain Corporation - Nemzetközi építőanyag-gyártó vállalat, amely környezetbarát megoldásokat kínál, mivel szeretné azt a tényt megváltoztatni, hogy az épületek az energiafelhasználás 40%-át és a CO2 kibocsátás 25%-át teszik ki a világon.

Carrier Corporation ( Carrier Global ) - Amerikai székhelyű nemzetközi fűtési, hűtési, szellőztetési, légkondicionálási rendszereket gyártó vállalat.

HUGBC ( Hungarian Green Building Council ) - a magyarországi megfelelője az Egyesült Államokbeli USGBC-nek. Nonprofit szervezet, céljuk hogy a fenntartható építészet és a zöld építési gyakorlatok jobban elterjedjenek az országban. Konferenciákat szerveznek és igyekeznek egy szemléletváltást, minél hamarabb megvalósítani. Fontos, hogy nem része a globális USGBC hálózatnak, tőle függetlenül működik.

BRE ( Building Research Establishment ) - Brit szervezet, melynek fő tevékenysége az építési és ingatlanipari kutatás, tanácsadás és minősítés. A BRE nevéhez fűződik a BREEAM ( Building Research Establishment Environmental Assessment Method ). A rendszer 1990-ben vezették be, azóta több, mint 70 országban alkalmazzák. 

A minősítési rendszerek támogatói és résztvevőinek töredéke (körülbelül 4700 támogató fellelhető)

A lényeg rövid bemutatása

A BREEAM egy rendszer, amely az épületek fenntarthatóságának és környezetvédelmi teljesítményének értékelésére és tanúsítására szolgál. Célja az épületek energiahatékonyságának, vízhasználatának, hulladékkezelésének, környezeti tervezésének, egészséges beltéri környezetének és más fenntarthatósági szempontoknak a mérésére és értékelésére. A BREEAM rendszer széles körben elismert és alkalmazott, és különböző verziói vannak különböző épület típusokhoz.

A LEED egy olyan rendszer, amely az épületek fenntarthatósági teljesítményének értékelésére és tanúsítására szolgál. Célja az épületek energiatakarékosságának, vízhasználati hatékonyságának, légszennyezésének, környezeti minőségének, helyi környezetvédelmének és más fenntarthatósági szempontoknak a mérésére és értékelésére. A LEED rendszer széles körben használatos az Egyesült Államokban és más országokban, és alkalmazzák kormányzati, kereskedelmi és lakóépületek tervezésére és tanúsítására.

A Green Building rendszer egy olyan megközelítést alkalmaz, amely az épületek fenntarthatósági minősítésére és tervezési iránymutatások nyújtására szolgál. Célja az épületek energiatakarékosságának, vízhasználati hatékonyságának, hulladék kezelésének, helyi környezetvédelmének, egészséges beltéri környezetének és más fenntarthatósági szempontoknak a mérésére és értékelésére. A Green Building rendszer átfogóbb megközelítést alkalmaz, és segít a fejlesztőknek és tervezőknek a fenntartható épületek tervezésében és kivitelezésében.

A minősítések célja az energiahatékonyság növelése, a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a víztakarékosság elősegítése, a megújuló energiaforrások felhasználása, valamint az egészséges és fenntartható belső környezet kialakítása. A rendszerek ösztönzik a tervezőket, fejlesztőket és építőipari szereplőket az innovációra és a fenntartható technológiák alkalmazására.

Az építésgazdasági hatások szempontjából a BREEAM, LEED és Green Building rendszerek pozitív hatással vannak az építőiparra. Teremtenek munkahelyeket, ösztönzik az innovációt és a kutatást a fenntartható technológiák terén, valamint növelik az építőipar teljesítményét és hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

Összességében ezek a rendszerek a fenntartható építészet és az alacsony környezeti terhelés előmozdítását célozzák. A minősített épületek energiahatékonyak, környezetbarátak és egészséges belső környezetet biztosítanak. A rendszerek pozitív hatást gyakorolnak a környezetre, az emberek egészségére és a gazdaságra. 

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

A BREEAM, LEED és Green Building rendszerek kiemelkedő előnyöket kínálnak a fenntartható építészet terén. Ezek a rendszerek a fenntarthatóságot és az alacsony széndioxid-kibocsátást támogatják, ösztönözve az energiahatékonyságot, a víz- és anyagtakarékosságot, valamint a megújuló energiaforrások felhasználását. Az ilyen minősített épületek számos előnyt kínálnak a tulajdonosoknak és a környezetnek.

Az egyik fő előny a hosszú távú energia- és költségmegtakarítás. A rendszerek célja az épületek energiafogyasztásának csökkentése és az üzemeltetési költségek optimalizálása. Ezáltal jelentős megtakarítás érhető el az energiafelhasználásban, hozzájárulva a fenntartható működéshez és a pénzügyi hatékonysághoz.

A minősített épületekben a beltéri környezet jelentősen javul. A levegő minősége jobb, csökken a káros anyagok jelenléte és növekszik az egészséges környezet biztosítása. Ez pozitív hatással van az ott dolgozók és lakók egészségére és jólétére.

Egy másik előny az értéknövelés. A BREEAM, LEED vagy Green Building minősítés jelentős értéket adhat az épületnek. Az eladhatóság, a bérbeadhatóság és a hosszú távú megtérülés is növekedhet. A fenntarthatóság iránti növekvő kereslet miatt a minősített épületek vonzóbbá válnak a bérlők, vásárlók és üzleti partnerek számára, akik nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és a környezeti felelősségre.

Ezenkívül a BREEAM, LEED és Green Building rendszerek hozzájárulnak a környezetvédelemhez. Céljuk a negatív hatások minimalizálása az épített környezetben, a természeti erőforrások megőrzése és a környezeti terhelés csökkentése.

Ugyanakkor fontos megemlíteni a rendszerek hátrányait is. Az egyik ilyen hátrány a magas költségek. A minősítési folyamat és a fenntartható technológiák bevezetése többletköltségekkel járhat az építkezés vagy felújítás során. Ezek a költségek kihívást jelenthetnek a kevésbé gazdag projektek számára.

A másik hátrány a komplexitás. A minősítési rendszerek bonyolultak és átfogóak lehetnek, amelyek szakértelmet, erőforrásokat és időt igényelnek az érintett felek részéről. Az adminisztrációs feladatok és a folyamat hosszadalmas lehet, ami lassíthatja a projektek előrehaladását.

Az építésgazdasági hatások szempontjából a BREEAM, LEED és Green Building rendszerek jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak. A fenntartható építési projektek munkahelyeket teremthetnek az építőiparban, például a zöld technológiák gyártásában, telepítésében és karbantartásában. Emellett növelhetik az építőipar teljesítményét és hozzájárulhatnak a GDP növekedéséhez. Az ilyen projektek ösztönzik az innovációt és a kutatást a fenntartható technológiák terén, ami további gazdasági előnyöket hozhat. Továbbá az építőipari vállalkozások exportlehetőségeket kaphatnak a fenntartható technológiák és szolgáltatások terén, ami növeli a nemzetközi piaci részesedést.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy minden projekt egyedi lehet, és az előnyök és hátrányok mértéke a konkrét körülményektől függ. A BREEAM, LEED és Green Building rendszerek átfogó megközelítést biztosítanak, amelyek hozzájárulnak a környezetvédelemhez, az energiahatékonysághoz és az egészségesebb környezet kialakításához az épületekben és a környező közösségekben.

Sztorik, érdekességek

A BREEAM rendszer kapcsán érdekesség, hogy az egyik legkorábbi nagy jelentőségű projekt, amelyet BREEAM minősítéssel építettek, a londoni Tower Bridge volt. A híres híd felújításánál a fenntarthatósági szempontokra is nagy hangsúlyt fektettek. Az építészek és tervezők olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek javították az energiahatékonyságot, például napelemeket telepítettek a hídfőkön és az energiafelhasználást optimalizálták. Az építkezés során figyelembe vették az épület eredeti történelmi jellegét, és a modernizáció során megőrizték annak eredeti megjelenését. Ennek eredményeként a Tower Bridge elnyerte a BREEAM minősítést, mint fenntartható és környezetbarát épület. 

A LEED rendszer esetében az egyik legkiemelkedőbb példa a New York-i Empire State Building fenntartható felújítása. Az ikonikus felhőkarcolót úgy alakították át, hogy energiahatékonysága és fenntarthatósága jelentősen javuljon. A felújítási projekten keresztül számos fejlesztést hajtottak végre, beleértve az energiahatékony világítást, az intelligens irányítási rendszereket, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és az esővízgyűjtő rendszerek telepítését. Az épület felújításának eredményeként az Empire State Building elnyerte a LEED Platinum minősítést, amely a legmagasabb szintű fenntarthatósági tanúsítás, és példaértékűvé vált a zöld építészet terén.

A Green Building rendszerrel kapcsolatban érdekesség, hogy számos országban, köztük Dániában és Hollandiában, a kormányok bevezették a "Green Building Challenge" elnevezésű versenyt. Ez a verseny arra ösztönzi az építőipar szereplőit, hogy innovatív és fenntartható épületeket tervezzenek és építsenek. A Green Building Challenge célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntarthatóság fontosságára az építészet terén, és támogassa a zöld technológiák és megoldások használatát az épített környezetben. Az ilyen versenyeken résztvevő projektek gyakran úttörőknek számítanak a fenntartható építészet terén, és inspirációt nyújtanak más fejlesztők és tervezők számára a fenntartható megoldások alkalmazásához.

Az Apple Park, az Apple székhelye, a LEED Platinum minősítést érte el, ami a legmagasabb szintű fenntarthatósági tanúsítás. Az épület környezetbarát megoldásokkal rendelkezik, például a napelemek széles körű használatával és az energiatakarékos LED világítással. Emellett a park területén nagy hangsúlyt fektettek a zöld területekre és az ökológiai élőhelyekre. Az Apple Park egy példamutató projektté vált a fenntartható építészet terén, és inspirálja más cégeket, hogy hasonló zöld megoldásokat alkalmazzanak a vállalati épületeikben.

A Bullitt Center egy 6 emeletes, önellátó irodaház Seattle-ben, amely az Egyesült Államok egyik legfenntarthatóbb épülete. Az épületet úgy tervezték, hogy minimálisra csökkentse az energiafogyasztást és az ökológiai lábnyomot. A Bullitt Center önellátó napelemes rendszerrel, esővízgyűjtéssel és komposztálási rendszerrel rendelkezik. Az épület intelligens energiafelhasználási rendszere lehetővé teszi az energiatakarékosságot és a hatékonyságot. A Bullitt Center elnyerte a LEED Platinum minősítést, és mint fenntarthatósági ikon, más fejlesztők és tervezők számára is inspirációt nyújt a fenntartható építészetben.

A Manitoba Hydro Place Kanada egyik legenergiahatékonyabb irodaháza, és elnyerte a LEED Platinum minősítést. Az épület innovatív megoldásokat alkalmaz az energiatakarékosság és fenntarthatóság érdekében. Az aktív napsütés és szélenergia hasznosításával, a passzív hűtéssel és fűtéssel, valamint az esővízgyűjtéssel és -hasznosítással csökkentik az energiafogyasztást és a környezeti terhelést. Az épület belső területei a dolgozók komfortját és egészségét szem előtt tartva tervezték. A Manitoba Hydro Place példaértékű projekt, amely a fenntarthatóság és hatékonyság terén vezető szerepet tölt be az építészetben. 


Statisztikák, a terület számokban

BREEAM:

LEED:

Green Building:

 A zöld építési projektek hozzájárulnak a helyi közösségek fenntartható fejlődéséhez és az élhetőbb városi környezet megteremtéséhez. 

Mesterséges intelligencia véleményezése

A csapat:A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karának hallgatója vagyok.  Feladatom, hogy az építészetben használt zöld minősítési rendszerekről írjak egy tanulmányt. Ebben kérek tőled segítséget.

ChatGPT:Természetesen! Örömmel segítek neked a zöldminősítési rendszerekkel kapcsolatos tanulmányod elkészítésében. Az építészetben használt zöldminősítési rendszerek olyan eszközök, amelyek segítenek az épített környezet fenntarthatóságának értékelésében és elősegítik a zöld és energiatakarékos építési gyakorlatok elterjedését. Alább találsz néhány fontos zöldminősítési rendszert, amelyeket érdemes lehet megvizsgálnod a tanulmányodban:

1. Leadership in Energy and Environmental Design (LEED): A LEED rendszer az egyik legelterjedtebb és legismertebb zöldminősítési rendszer a világon. A LEED célja a fenntartható építészeti és tervezési gyakorlatok támogatása, és különböző kategóriákban értékeli az épületeket, például energiahatékonyság, vízhasználat, anyaghasználat, beltéri környezetminőség stb.

2. BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method): A BREEAM egy másik vezető zöldminősítési rendszer, amely széles körben használatos Európában. Az épületek fenntarthatóságát különböző kategóriákban értékeli, mint például energia, víz, hulladék, egészség és környezeti terhelés.

3. Green Star: Az ausztrál Green Building Council által fejlesztett rendszer, amely az épületeket különböző fenntarthatósági kategóriákban értékeli. A Green Star rendszer a tervezés, az építés és az üzemeltetés területére egyaránt kiterjed.

4. Living Building Challenge: Ez a rendszer a legmagasabb szintű fenntarthatósági célokat tűzi ki, és olyan épületek létrehozására ösztönöz, amelyek önellátóak energia- és vízellátás terén, valamint pozitív hatást gyakorolnak a környezetre.

5. Passivhaus: Ez a rendszer a passzív ház elveire épül, és célja a környezetbarát, alacsony energiaigényű épületek tervezése. A Passivhaus rendszer a hőszigetelésre, a lé hermetikus szigetelésére, a hatékony hővisszanyerő rendszerekre és az energiahatékony fűtési-hűtési megoldásokra helyezi a hangsúlyt.

Ezek csak néhány példa a zöldminősítési rendszerek közül.

A csapat: Megtudnád mondani, hogy milyen szempontok alapján értékelnek ezek a rendszerek?

ChatGPT: Természetesen! A zöldminősítési rendszerek általában különböző szempontok alapján értékelik az épületeket és a fenntarthatóságukat. Az alábbiakban felsorolok néhány fontos szempontot, amelyeket általában figyelembe vesznek ezek a rendszerek:

Energiahatékonyság: Az energiahatékonyság kiemelten fontos szempont a zöldminősítési rendszerekben. Értékelik az épület energiafogyasztását, a megújuló energiaforrások felhasználását, a hőszigetelést, a világítást és a fűtési-hűtési rendszereket.

 

Vízhasználat és víztakarékosság: A rendszerek értékelik a vízfelhasználást, az esővízgyűjtést, az öntözőrendszer hatékonyságát és a víz takarékos felhasználását.

 

Anyaghasználat és hulladékkezelés: A fenntartható anyaghasználat és a hulladékkezelés fontos szerepet játszik a zöldminősítési rendszerekben. Értékelik az újrahasznosított anyagokat, az építési hulladék csökkentését és a helyi erőforrások felhasználását.

 

Beltéri környezetminőség: A rendszerek figyelembe veszik a beltéri levegő minőségét, a természetes megvilágítást, a zajszintet, a szellőzést és az egészségügyi szempontokat.

 

Fenntartható területhasználat: Az épületek környezeti hatásait is értékelik, beleértve a területhasználatot, a városi zöldterületek fenntartását, a közlekedési lehetőségeket és a helyi közösséggel való kapcsolatot.

Ezen szempontok mellett a zöldminősítési rendszerek lehetnek további kategóriák és specifikus elemek, amelyek az adott rendszertől függenek. Fontos megjegyezni, hogy a rendszerek eltérhetnek egymástól a szempontok súlyozásában és az értékelési rendszerükben.

A csapat: Ezek a rendszerek miért jöttek létre és milyen tendenciát mutatnak a mai építőiparban, mennyire elterjedtek?

ChatGPT: A zöldminősítési rendszerek a fenntartható építészet és az épületek környezeti teljesítményének értékelésére és javítására jöttek létre. A fő céljuk az volt, hogy irányelveket és standardokat biztosítsanak az építészeknek, tervezőknek és fejlesztőknek, hogy fenntarthatóbb és környezetbarátabb épületeket hozzanak létre. A rendszerek segítségével az építészet és az építőipar terén pozitív hatást lehet gyakorolni az energiahatékonyságra, a víztakarékosságra, a hulladékkezelésre, az anyaghasználatra és a beltéri környezetminőségre.

A mai építőiparban a zöldminősítési rendszerek egyre inkább elterjedtek és nagyobb népszerűségre tettek szert. Az építészek, tervezők, fejlesztők és építtetők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a zöld építési gyakorlatokra. Az épületek zöldminősítése olyan versenyelőnyt jelenthet, amely növelheti az ingatlan értékét, javíthatja a munkahelyi produktivitást és vonzóbbá teheti az ingatlanokat a bérlők és vásárlók számára.

 

A LEED rendszer például világszerte elterjedt és széles körben alkalmazzák az Egyesült Államokban, Európában és más régiókban is. Több ezer épületet minősítettek LEED tanúsítvánnyal, és egyre több projekt vesz részt a folyamatban. A BREEAM is népszerű Európában, és számos országban használják a zöldépítészet támogatására. A Green Star rendszer főként Ausztráliában népszerű, míg a Living Building Challenge és a Passivhaus rendszer globális szinten növekvő elismerést kapnak.

 

Az építőiparban egyre nagyobb tudatosság alakult ki a fenntarthatóság és a környezetvédelem iránt, és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog a jövőben. Az új építési projektekben és a meglévő épületek felújításában egyre inkább figyelembe veszik a zöldminősítési rendszerek iránymutatásait és követelményeit. Ezzel együtt a zöldminősítési rendszerek is fejlődnek és frissülnek,

A csapat: Általánosan kimondható, hogy a szempontrendszerek figyelembevételével épülő zöldminősítést megszerző épületek drágábbak, mint a nem szempontrendszer alapján épülők?

ChatGPT: Általánosságban elmondható, hogy zöldminősítést megszerző épületek építése általában többletköltségekkel járhat a hagyományos építési megoldásokhoz képest. Azonban fontos megérteni, hogy a költségkülönbségek nagymértékben függnek az épület típusától, a helyi piaci feltételektől és az alkalmazott zöld technológiáktól. Néhány zöld technológia magasabb beszerzési és telepítési költségekkel járhat, de hosszú távon megtérülhet a fenntarthatósági előnyökön keresztül.

 

A többletköltségek azonban kompenzálódhatnak az épület élettartama során megtakarított energia- és vízszámlák, a jobb beltéri környezetminőség, a növekvő ingatlan érték és a fenntarthatósági előnyök révén. Például az energiatakarékos megoldások, mint a hatékony hőszigetelés és a megújuló energiaforrások, hosszú távon csökkenthetik az energiafelhasználást, és ezzel együtt a rezsiköltségeket is.

 

Az általános tendencia az, hogy az építőiparban a zöldminősítés megszerzése először magasabb költségekkel járhat, de a hosszú távú megtakarítások, a fenntarthatósági előnyök és a növekvő kereslet a zöld épületekre hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az épületek magasabb értéket képviseljenek az ingatlanpiacon.

 

Fontos megjegyezni, hogy az egyes projekt esetében a költségkülönbségek változóak lehetnek, és a zöldminősítési rendszerek követelményei és előnyei projektenként eltérhetnek. A legjobb gyakorlat a költség-haszon elemzés elvégzése a konkrét építési projektre vonatkozóan, hogy pontosabb becslést lehessen adni a zöldminősítési költségekről és előnyökről.

A csapat: Rendben köszönöm a segítséget.

ChatGPT: Nagyon szívesen! Örülök, hogy segíthettem. Ha bármilyen további kérdésed van, ne habozz visszatérni hozzám. Sok sikert kívánok a zöldminősítési rendszerekkel kapcsolatos tanulmányod elkészítéséhez!

Elmondható, hogy tisztában van ajánlásokkal és felületesen el tudja mondani, azt amit szeretnénk tudni. Az ajánlott rendszerek mindegyike azzal foglalkozik amit állított, viszont a WELL-t egyáltalán nem említette, ami egy (általunk) jobban ismert rendszer mint a Living Building Challenge, de ez nem jelent semmit. Az általános szempontrendszer ismertető viszonylag pontos volt, meglepő volt, hogy meg tudta fogalmazni a fenntartható területhasználatot is ami, így fekete-fehéren nincsen kimondva, csak utalva van rá. Nem specifikálta az arányokat, mivel eltérőek egyes minősítési rendszerek között. A miértekre tudta a választ viszont nem fejtette ki elég részletesen, lehet ha megkérdeztük volna, specifikusabban leírja. Gondolunk itt a fenntarthatóság definíciójára és arra hogy miért jöttek létre teljesen kielégítő választ nem kaptunk. Nem említette az építőipar nagy ökológiai lábnyomát és egyéb hasonló káros hatásait a környezetre. A költségekről igaza volt, valószínűsíthető, hogy egy integráltan tervezett, drágább technológiákat használó épület költségesebb lesz.

Összességében magabiztos válaszokat adott a témáról, hazugságokat jelen esetben nem állított, viszont állíthatott volna ugyanilyen magabiztossággal. Használható általános információk kinyerésére. Helyén kell kezelni az AI technológiát, a jövőben sok monoton munkafolyamattól ( jogszabályok keresése, OTÉK-nak megfeleltetés és egyéb hasonló fontos, de sok időt elvevő tevékenységekre gondolva ) megszabadíthat minket ezen formája, amennyiben megfelelő módon van használva. Ehhez még tanítani kell, de jó úton haladunk. 

AI által generált kép a zöldépítészet és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról
 ( AI logo connected to green trends of architecture –ar1:1 )

A tanulmányt készítette: Herner Dániel, Németh Dorka, Papp Krisztián, Vitek Márk