Munkaerőpiac hatása
az építésgazdaságra

Definíció

A munkaerőpiac hatása az építőiparra olyan tényezőket és változásokat jelent, amelyek befolyásolják az építési és építőipari vállalkozások működését és teljesítményét. A munkaerőpiac a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatok és tranzakciók rendszere, ahol a munkaadók igénybe veszik és foglalkoztatják a munkavállalókat a szükséges munkaerő biztosítása érdekében.

Történet

Az építőipar és a munkaerőpiac kölcsönhatása jelentős mértékben függ a rendelkezésre álló munkaerőtől, és az építőipari vállalkozások működése is hatást gyakorol a munkaerőpiacra.

Ilyen esemény volt a növekvő munkaerőigény az urbanizáció során. Az ipari forradalom és az urbanizáció korszakában a városok gyors növekedése és infrastruktúrafejlesztése óriási munkaerőigényt teremtett az építőiparban. Az épületek, hidak, utak és vasutak építése nagy számban foglalkoztatta az embereket, akik vidékről városokba költöztek a munkalehetőségek miatt. 

Később az építőiparban a munkások szervezkedése és a szakszervezetek létrejötte jelentős hatást gyakorolt a munkaerőpiacra. A munkások egyesülése és kollektív tárgyalások révén nagyobb hatalomhoz jutottak a munkáltatókkal szemben, és javították a munkakörülményeket, a béreket és a biztonsági előírásokat.

Az építőipar érzékeny a gazdasági ciklusokra, és a gazdasági recessziók általában csökkentik az építési projektek számát. Ez vezethet például a munkanélküliség növekedéséhez az építőiparban dolgozók között. Azonban a gazdasági fellendülés és az építési projektek újraindulása gyakran munkaerőhiányt eredményezhet, amikor az építőipar nem talál elegendő számú képzett munkavállalót a növekvő kereslet kielégítésére.

Az internet és az online platformok jelentősen megváltoztatták a munkakeresés és munkavállalás módját. Ma már számos online álláskereső oldal és virtuális munkaközvetítő cég van, amelyek lehetővé teszik a munkaadók és munkavállalók számára, hogy egyszerűen és hatékonyan találkozzanak, akár földrajzi távolságokat is áthidalva. Azonban az építőibarban ez csak bizonyos szegmensekben tud működni, mivel sok feladat személyes jelenlétet igényel, mint a munkagépek üzemeltetése, vagy az építkezés felügyelete.

Az építőiparban a technológiai fejlődése számos változást hozott. Az automatizáció és a robotizáció terjedése jelentős hatással van a munkaerőpiacra, és kétségtelenül további változásokat hoz majd a jövőben. A gépek és robotok alkalmazása lehetővé tette a hatékonyabb anyagmozgatást, a gyorsabb építési folyamatokat és a kevesebb emberi erőforrás igénylését. Az iparágban használnak drónokat, téglarakó robotokat, és kísérleteznek a ház nyomtatással is. Így gyorsabb és hatékonyabb a termelés, azonban egyúttal munkahelyek is elvesznek, mivel bizonyos munkakörök megszűnnek az építőiparban, míg más területeken (informatika, robotika) új készségek és szakértelmek válnak keresetté.

Az építőipari tevékenységekhez gyakran szükséges a munkaerő mobilitása és a munkavállalók migrációja. Nagy építési projektek esetén előfordulhat, hogy a munkaerőt más régiókból vagy országokból kell behozni a munkaerőhiány kielégítésére. Ez a migráció hatással van mind a küldő, mind a fogadó térség gazdaságára és munkaerőpiacára.

Az építőipari vállalkozásoknak nagy szerepük van a munkaerő képzésében és szakképzettség fejlesztésében. A változó piaci igények és technológiai fejlődés miatt az építőiparban folyamatosan szükség van a munkavállalók képességeinek frissítésére és új készségek megszerzésére. Az építőipari vállalkozások partnerségeket alakíthatnak ki oktatási intézményekkel és szakképzési programokat indíthatnak, hogy biztosítsák a munkaerő szükségleteiknek megfelelő képzést.

Fontos szereplők

A munkaerő piac és az építésgazdaság kölcsönhatásában meghatározóak a következő szereplők:

- Építőipari vállalkozók: Az építőcégek, generálkivitelezők és építőmesterek, kiemelt szerepet játszanak az építés gazdasági hatásainak alakításában. Ők hozzák létre és irányítják az építési projekteket, foglalkoztatják és irányítják a munkaerőt, valamint felelősek a projektelkészítés, költségtervezés és az üzleti döntések meghozataláért.

- Munkavállalók és szakemberek: Az építési projektekben részt vevő kőművesek, ácsok, festők, villanyszerelők, gépkezelők és más szakemberek a munkaerőpiac alapvető részei. Az ő képességeik, szaktudásuk és elérhetőségük határozza meg az építőipari projektek végrehajtását és minőségét.

- Kormányzati szereplők: A kormányzati szereplők, mint a kormány, a helyi önkormányzatok és az építési hatóságok, fontos szerepet játszanak az építés gazdaságra gyakorolt hatások kezelésében és szabályozásában. Ők felelősek az építési szabályozás és jogszabályok kialakításáért, amelyek befolyásolják az építőipari vállalkozások tevékenységét és a munkaerőpiac működését.

- Szakszervezetek és szakmai szervezetek: Az építőiparban tevékenykedő szakszervezetek és szakmai szervezetek, mint például az építész kamara, képviselik a munkavállalók és szakemberek érdekeit. Ők munkakörülmények javítására, bérek megállapítására és a szakmai szabályozásra irányuló törekvésekben vesznek részt.

- Oktatási intézmények és képzési központok: Kulcsszerepet játszanak az építőipari munkaerő képzésében és szakképzettségének fejlesztésében. Szakiskolák, egyetemek, szakmai képzőintézetek és szakképzési központok kínálnak olyan programokat és képzéseket, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy megszerezzék a szükséges készségeket és ismereteket az építőipari területeken.

Ezek az érintett személyek és szervezetek együttműködve alakítják és befolyásolják az építőipar és a munkaerőpiac kapcsolatát.

Ismert személyek:

Néhány ismert személy, akik hatással voltak az építés gazdasági szektorára:

Gustave Eiffel francia építész és mérnök a híres Eiffel-torony tervezője és építésének vezetője volt. A világhírű szerkezete ikonikus jelképpé vált Párizsban és az építészet egyik mesterművévé lett. Eiffel munkássága jelentős hatást gyakorolt az építőiparra és az építészetre, és kiemelkedő példa a munkaerőpiac hatására az építés gazdasági növekedésében.

Robert Moses amerikai városfejlesztési szakértő és tervező jelentős szerepet játszott New York városának infrastruktúrafejlesztésében az 1930-as és 1960-as évek között. Moses vezetésével megvalósultak többek között hidak, parkok és autópályák építése, amelyek átalakították a városképet és hozzájárultak az építőipar növekedéséhez és a munkaerőpiac fejlődéséhez.

Zaha Hadid az egyik legismertebb kortárs építész, aki számos ikonikus épületet tervezett világszerte. A dinamikus formákkal és innovatív megoldásokkal jelentős hatást gyakorolt az építészet területére. Hadid munkássága nemcsak az építőiparban, hanem a munkaerőpiacban is inspiráló példaként szolgál, hiszen nőként sikeresen helytállt egy hagyományosan férfidominált iparágban.

Bár Elon Musk nem közvetlenül az építőiparban tevékenykedik, az általa alapított vállalkozások, mint a Tesla és a SpaceX, jelentős hatást gyakorolnak az építőipar technológiai fejlődésére. Musk elkötelezett az innovatív építészeti megoldások és a fenntartható építészet iránt, amelyek átalakítják az építési folyamatokat és a munkaerőpiac igényeit.

A lényeg rövid bemutatása

Az építőipar és a munkaerőpiac szoros kapcsolatban állnak, és a munkaerőpiacnak jelentős hatása van az építés gazdasági szektorára. Az építőipar egyik legnagyobb munkaadó ágazat a világon, és jelentős foglalkoztatási lehetőséget biztosít. Gazdasági szempontból az építőipar jelentős hozzájárulással bír, és a világ GDP-jének egy jelentős részét teszi ki.

Az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány gyakori probléma, mivel a nagyobb építési projektekhez szakképzett munkaerőre van szükség. A munkaerőhiány eredményeként verseny alakul ki a képzett munkavállalókért, és a bérek és juttatások növekedhetnek. Emellett az építőiparban dolgozók jövedelme és bére változó lehet a képzettség és tapasztalat alapján.

Az építőiparban fontos szerepet játszanak az építészeti és építési projektekhez szükséges különleges képességekkel rendelkező munkavállalók. Ez néha azt is jelenti, hogy az építőipar munkaerőpiaca nem csak a helyi, hanem akár a nemzetközi munkaerőpiacra is kiterjedhet, hogy megfelelő szaktudással rendelkező munkaerőt találjanak. 

Összességében a munkaerőpiacnak jelentős hatása van az építés gazdasági növekedésére. A munkaerőpiac biztosítja a szükséges munkaerőt az építőipar számára, és a munkavállalók szaktudása és képességei kulcsfontosságúak az építés minőségének és hatékonyságának biztosításában. A munkaerőpiaci változások, mint például a munkaerőhiány vagy a szakképzett munkaerő elérhetősége, hatással vannak az építőipar működésére és gazdasági teljesítményére.

Összefoglaló, az építésgazdasági hatások kiemelése

Az építőipar egy olyan gazdasági szektor, amely magában foglalja az épületek és infrastruktúra létrehozásával, felújításával és karbantartásával kapcsolatos tevékenységeket. Az építésben tevékenykedő vállalkozásoknak szükségük van megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőre a projektek sikeres végrehajtásához. Ezért munkaerőpiac változásai közvetlen hatással vannak az építőipari vállalkozásokra és a gazdasági teljesítményükre.

- Munkaerő-ellátás: A munkaerőpiaci változások befolyásolhatják a rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét és minőségét az építőipari vállalkozások számára. Például, ha a munkaerőpiac túlkínálattal rendelkezik, akkor az építőipari vállalkozások nagyobb választási lehetőségekkel és versenyképesebb munkaerői díjakkal találkozhatnak. Azonban a munkaerőhiány vagy a képzett munkaerő hiánya a munkavállalók kevesebb számához és munkaerő finanszírozása emelkedett költségekhez vezethet.

- Munkaerő finanszírozási költségei: A munkaerőpiaci kereslet és kínálat változása befolyásolja a munkaerő költségeit az építőiparban. A munkaerőhiány vagy a magas kereslet esetén a munkavállalók magasabb bérigényeket támaszthatnak, ami növeli az építőipari projektek költségeit. Ezzel szemben a munkaerőpiaci túlkínálat csökkentheti a bérigényeket és a munkaerői költségeket.

- Projekt időzítése és hatékonyság: Amennyiben munkaerőhiány vagy a képzett munkaerő hiánya miatt nehézségek merülnek fel a megfelelő számú munkavállaló felvételében, akkor a projektek elhúzódhatnak vagy késlekedhetnek. Ez növelheti az építési költségeket és elcsúszhat az ütemezés.

- Szakértelem és minőség: Az építőiparban a szakértelem és a minőség elengedhetetlen a sikeres projektekhez. A munkaerőpiaci változások befolyásolhatják a szakértő munkavállalók elérhetőségét és alkalmazását. Ha a munkaerőpiac korlátozottan rendelkezik a szükséges szakemberekkel, akkor az építőipari vállalkozások nehézségekkel találkozhatnak a megfelelő szakértelem megtalálásában és megtartásában, ami befolyásolhatja a projektminőséget.

- Innováció és technológia: A munkaerőpiaci változások ösztönözhetik az építőipari vállalkozásokat az innovációra és a technológiai fejlesztésekre. Például, ha a munkaerőhiány kihívásokat jelent a munkaerő megszerzésében, az építőipari vállalkozások többet hajlamosak lehetnek automatizált rendszerekre, robotizációra vagy más technológiai megoldásokra támaszkodni a hatékonyság javítása érdekében (pl.: paneles építkezés)

Fontos megérteni, hogy a munkaerőpiac állandóan változik, ezért az építőipari vállalkozásoknak rugalmasan kell alkalmazkodniuk a körülményekhez és a piaci igényekhez annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak.

Sztorik, érdekességek

Egyetemi tanárainktól hallani, hogy egészen máshogyan nézett ki az egész építész iparág, egyúttal az építésgazdaság is a 2008-9-es válságot követően. Ekkor sok építésznek nem volt munkája, mert szinte teljesen leállt az építő ipar. Az egyetemen sok tanár volt, aki aktívan csak a diákok oktatására koncentrált, ez a diákokra nagy nyomást gyakorolt. A hallgatóknak ekkor azonban nem volt lehetőségük terepen is tapasztalatot szerezniük, mert nem voltak építkezések.

Érdekes ezt a történetet összehasonlítani azzal, hogy manapság az oktatóknak már kevesebb idejük van a diákokra, mert lefoglalja őket a munkájuk. Ami viszont nagyon hasznos, hogy számos épület bejáráson van lehetőségünk részt venni.

Statisztikák, a terület számokban

- Az építőipar a világon egyik legnagyobb munkaadó ágazat. Az International Labour Organization (ILO) szerint a világszerte foglalkoztatott munkavállalók körülbelül 7%-a dolgozik az építőiparban.

- Az építőipar jelentős gazdasági hozzájárulással rendelkezik. A Világgazdasági Fórum adatai szerint az építőipar a világ GDP-jének mintegy 13%-át teszi ki.

- Az építőipar érzékeny a munkaerőpiaci változásokra, és gyakran tapasztal munkaerőhiányt. A jelentős építési projektekhez szükséges szakképzett munkaerő gyakran korlátozott, és a kereslet meghaladhatja a rendelkezésre álló munkaerő kínálatát.

- Az építőiparban dolgozók jövedelme és bére változó lehet országonként és régiók között. Az építőiparban tapasztalható képzettség és tapasztalat alapján a munkavállalók jövedelme jelentősen eltérhet egymástól.

Mesterséges intelligencia véleményezése

A mesterséges intelligencia a munkaerőpiac építésgazdaságra gyakorolt hatásáról specifikusan nem talált kielégítő információkat. Ez talán a téma összetettségnek is köszönhető lehet, ugyanis önmagában a munkaerőpiacról, vagy az építésgazdaságról már pontosabb információkat talál. A két jelenség között nem találta meg az összefüggéseket.

A mesterséges intelligencia képes összegyűjteni és elemezni nagy mennyiségű információt különböző forrásokból, mégis vannak korlátai, mivel az információi a 2021. szeptemberiek, és nincs közvetlen hozzáférése a frissebb adatokhoz vagy eseményekhez. 

Szakirodalom, web

Munkaerőpiac. Sulinet. https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/nyomdaipar/muszaki-palyak-vilaga/tajekozodas-a-munkaeropiacon/a-munkaeropiac#login/google (utolsó elérés: 2023. 05. 22.)

TÓTHNÉ Sikora Gizella: Munkaerőpiaci ismeretek. Miskolci Egyetem, 2002. http://midra.uni-miskolc.hu/document/11768/3738.pdf (utolsó elérés: 2023. 05. 22.)

DÖVÉNYI Zoltán: A foglalkoztatottság és a munkanélküliség történeti földrajzi aspektusai Magyarországon és Németország új tartományaiban. MTA doktori értekezés, 2001. http://real-d.mtak.hu/24/1/D%C3%B6v%C3%A9.pdf (utolsó elérés: 2023. 05. 22.)

DABASI-HALÁSZ Zsuzsanna: Munkaerőpiac. Miskolci Egyetem, 2018. https://innovativ-tudasvaros-efop361.uni-miskolc.hu/files/1041/Munkaeropiac_tananyag.pdf (utolsó elérés: 2023. 05. 22.)

MATISCSÁKNÉ LIZÁK Marianna: Emberi erőforrás gazdálkodás. MeRSZ.hu, 2016. https://mersz.hu/dokumentum/wk44__23/ (utolsó elérés: 2023. 05. 22.)

Inforegio : Employment and labour market Mobility. European Comission,  https://ec.europa.eu/regional_policy/policy/themes/employment_en?etrans=hu (utolsó elérés: 2023.05. 22.)

VÉRTESY László: Multinacionális vállalatok szerepe a gazdaságban és munkaerőpiacon. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2018.

http://real.mtak.hu/102646/1/BME-PM%2002%20V%C3%A9rtesy%20-%20Multinacion%C3%A1lis%20v%C3%A1llalatok.pdf (utolsó elérés: 2023.05. 22.)

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek tanszék, 2018. http://real.mtak.hu/102646/1/BME-PM%2002%20V%C3%A9rtesy%20-%20Multinacion%C3%A1lis%20v%C3%A1llalatok.pdf (utolsó elérés: 2023. 05. 22.)

MOZSÁR Ferenc – KÜRTÖSI Zsófia – HALMOSI Péter: Közgazdasági alapok, A magyar munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika. jgypk.hu, 2015. http://www.jgypk.hu/tamop15e/tananyag_html/kozgalapok/a_magyar_munkaerpiac_s_foglalkoztatspolitika.html (utolsó elérés: 2023. 05. 22.)

A tanulmányt készítette: Fonyódi Boglárka, Kordás Rebeka, Popa-Müller Victor-Dávid, Vinkovics Réka