Szempontok a választott szöveg elemzéséhez

Minden egyes választott szöveg más és más, ezért nincs általános sablon, ami alapján elemeznénk.

Amikor elindulunk, hasznos lehet az alábbi szempontrendszer:

• 1. Ki, mikor, miről, miért (cui bono? - kinek használ) írta?

  2. Az elemzett szöveg mely szövegtípusba tartozik?

  3. Milyen sajátosságai vannak az adott szövegnek?

  4. Mennyire mutathatók ki ezek a sajátosságok?

  5. Mire használható a szöveg? (Keressen ezek közül pl.)

     1. topográfiai megállapítások

     2. kronológiai megállapítások

     3. névtani megállapítások (nevek, archontológia, geneologia stb.)

     4. eseménytörténeti rekonstrukció

     5. társadalomtörténeti vonatkozások

     6. gazdaságtörténeti vonatkozások

     7. kormányzattörténeti vonatkozások

     8. egyéb (jog, vallás, kultúra, politika)

  6. Forrásérték megállapítása (primer, secunder forrás [egykorú, közel korú, későkorú, az író viszonya a tárgyhoz] stb.)

• • 1. a fenti megállapítások „buktatói”

i. szövegtípustól függő

ii. korból adódó

iii. tudatos torzítás

• • 1. összehasonlításban mivel ad többet egy azonos eseményre vonatkozó más típusú szövegnél?

• 1. Felmerülő kérdések, tisztázandó események, nevek stb.

Minden szövegen nem találunk minden szempontra választ, épp ez a lényeg.

Az elemzés nem kell, hogy esszé-szerű legyen! Ha jók a kérdések, lehet vázlatos is. (Terjedelmi minimum nincs, több kötetet ne írjanak össze!)