Basilicák
Basilica Fulvia (Basilica Aemilia, Basilica Aemilia-Fulvia)
(és a Forum egyéb basilicái)
A Forumon hat ismert basilica állt. Ezek közül csak négy romjait ismerjük, a másik kettő csak az irodalomból ismeretes. Ismerkedjünk meg a Forum valamennyi basilicájával, így itt ejtsünk néhány szót a ma már nem látható basilicákról is!
Basilica Porcia
Ez volt Róma ma ismert legrégibb bazilikája. Kr. e. 184-ben Marcus Porcius Cato építtette politikai megfontolásból a zsebébe nyúlva, azaz saját pénzén, miután a helyén néhány magánházat és üzletet lebontatott. Eredetileg a politikai viták fórumaként szerepelt. A Curia Hostiliától nyugatra állt a Vicus Lautomiarumon a Carcer tőszomszédságában . Kr. e. 52-ben ez az épület is leégett a P. Clodius Pulcher temetésén keletkezett tűzben, s ezután úgy tűnik, soha többé nem épült újjá. Jelenleg semmit sem találtak meg belőle, helyén a Via Tulliana vezet keresztül.
Basilica Opimia
A római köztársaság kései korszakának basilicája. L. Opimius consul építtette Kr. e. 121-ben az Aedes Concordiae mellett, amit ugyanakkor építtetett újjá. Amikor Kr. e. 7-ben Tiberius a Concordia templomot felújította, ezt a basilicát lerombolták, hogy teret biztosítsanak a templom újjáépítéséhez. Ma semmi sem látható az épület romjaiból.
Basilica Aemilia (Basilica Fulvia, Basilica Fulvia-Aemilia, Basilica Paulli)
(kép forrása: http://www.cvrlab.org/humnet/resources/cvrproj.html)
A Forum északi részén található. Ez az egyetlen köztársaságkori basilica, amelynek romjai ma láthatók a Forumon. Az északkeleti részen a Curia Iulia és az Antoninus és Faustina temploma között található.
Rendkívül impozáns, 70 × 29 méter hosszú, háromhajós épület volt, amit kétszintes oszlopcsarnok vett körül. A főhajó 12 méter széles volt és délről és északról egy-egy mellékhajó vette körül. Ezt az alaprajzi elrendezést minden újjáépítése alkalmával megőrizték. A padlózata színes márványborítású volt, a legfinomabb fajta márványokból (giallo, cipollino, porta santa) készült, melynek néhány darabja a mai napig megmaradt.
Jogi és főként gazdasági ügyletek színtere volt. A Forumra néző porticusban volt a Tabernae Novae. Innen három bejárattal nyílt a Forum főutcájára.
Kr. e. 179-ben építtette M. Aemilius Lepidus consul és Marcus Fulvius Nobilior, ezért néha mind a kettőjük nevén emlegetik az épületet. 159-ben P. Cornelius Scipio Nasica Corculum censorsága idején egy vízórát állíttatott fel a basilica mellett. Ez volt Róma első vízórája. Ennek az időmérő eszköznek a használata aztán kiszorította a napórákat.
78-ban M. Aemilius Lepidus egy későbbi leszármazottja, M. Aemilius Paullus állította helyre, s egyben tovább szépítette néhány vésett pajzzsal és portréval. 65-ben a fia érmein már kétemeletes oszlopcsarnok látszik. Az épület többször leégett, egyéb elemi csapások is nyomot hagytak rajta, így Kr. e. 55–34 között ismét felújították, ezúttal L. Aemilius Paullus és fia, L. Aemilius Lepidus Paullus. Az épület berendezésére Caesar adott pénzt galliai zsákmányából. Ha hihetünk, s miért ne hihetnénk Pliniusnak, akkor ez volt a korabeli Róma, s így az akkori világ egyik legpazarabb épülete. 54 után a latin szerzőknél mint basilica Paulli jelenik meg. A természet azonban a pompás épületet továbbra sem kímélte, Kr. e. 14-ben ismét leégett, ekkor az Aemilius nemzetség nevében Augustus építtette újra. Ekkor a tabernákat egy impozáns kétemeletes oszlopcsarnokban helyezték el. Ez volt a Forum legismertebb oszlopcsarnoka és Augustus két adoptált unokája dedikálta Kr. e.
2-ben. (ld. ajánlási felirat, Gaius és Lucius Caesar porticusa) Kr. u. 14-ben ismét leégett, akkor Augustus állíttatta helyre. Kr. u. 22-ben a nemzetség utoljára restaurálta, akkor ismét egy M. Aemilius Lepidus, a Kr. e. 34-ben helyreállító fia. A tűz azonban úgy látszik, kedvelte, mert 283-ban megint leégett, s ettől kezdve fokozatosan pusztult. Alarich gótjai 410-ben felgyújtották, lerombolták a tetőt és a központi teret, de a porticus megmaradt és helyre is állították, a VI. században még új padlóborítást is kapott, ami még az 1500-as években is állt, erről a reneszánsz mesterek rajzai tanúskodnak. 1504 után a porticus maradványait lebontották és ahogy ez már Rómában szokásos volt, Bramante felhasználta a Palazzo Riario, vagy mai nevén Palazzo Giraud-Torlonia építkezésénél.
Az épület színes márványpadlójában ma is láthatók azok a bronz pénzérmék, amik akkor olvadtak bele a padoza
tba, amikor a gótok felgyújtották a bazilikát.
A basilica frízének egy darabját az északkeleti falra erősítettek, ez Róma alapítását ábrázolja. Ma az Antiquarium Forensében őrzik az eredetijét. A fő és mellékhajókat elválasztó afrikai márványból készült oszlopoknak néhány darabja, impozáns oszlopfők, finoman vésett díszítés-töredékek új és újabb szépségek meglepetésével érik a látogatót. A fő felirat két kisebb töredéke megőrzött néhány betűt a feliratból: „…PAUL…RESTI…”, azaz a Paullus-féle helyreállításnak állított emléket.
Ma egyébként fájdalmasan kevés látható az épületből, és még történetét ismerve is igen élénk fantáziára van szüksége annak, aki lelki szemei előtt látni akarja.
