Rövid pénztörténet

NUMIZMATIKA

A νομίζειν nomízein (gör.) ‘használni a törvény szerint’ szóból származik a jelentése. Utal arra, hogy meghatározott súlyú és formájú fémdarabot a törvényes hatalom csereeszközként elismer.

Az érme anyaga: fém

A fém lehet:

• réz,

• bronz

• ezüst

• arany

Ennek meghatározott súlyú és finomságú, darabjait használják, amit ellátnak közhitelű jelekkel (címer, képmás, stb.).

Csak az a közhitelű jelekkel jelölt fémdarab érme, ami pénzforgalmi célú, meghatározott névvel és névértékkel rendelkezik.

A numizmatika szempontjából pénznek minősül minden olyan, meghatározott értékkel rendelkező tárgy, amely belső értéke (fémtartalma) vagy valamely törvényerejű rendelkezés következtében a kereskedelmi forgalomban - hosszabb vagy rövidebb ideig állandó fizetési eszközként használatban volt.

• tényleges értéke megegyezett a benne foglalt nemesfém értékével

• bármikor helyettesíthető volt a nem érmeként tárolt azonos mennyiségű fémmel

• tényleges értékét az ötvözés arányából lehet kiszámolni

A fejlettebb gazdaság nem csak egy meghatározott súlyú pénzzel, hanem annak többszörösével

és hányadosával is rendelkezett.

Kincsképző fémek:

RÉZ

Nem elég „ritka”, hogy önmagában is kincsképző legyen

EZÜST

Az ókori gazdaságok túlnyomó többségében mért ezüstben fejezték ki a javak értékét.

ARANY

• Az arany a természetben elég gyakori, hogy használható legyen, és elég ritka, hogy értékes maradjon.

• Stabil, nehezen reagál a vegyi hatásokra, alkalmas az összemérésre, cserére, tárolásra, így fizetőeszközként is bevált.

• Csak viszonylagos ritkasága és ebből következő „túl” magas értéke miatt nem lett az első értékmérő.

• későn került mint érme forgalomba

• a köznapi forgalomhoz olyan csekély mennyiség kellett, hogy pénzként sokáig nem használható

• amikor a távolsági kereskedelem, adózás, stb. szükségessé tette nagyobb értékek szállítását, az arany érmeformájában is megjelent.

• Az arany és ezüst mellett a réz vagy bronz érme helyi apró- ill. váltópénz lett, napi forgalomban használták.

Ókori római pénzegységek

Súlymértékek

a súlymérték egysége

• az as (eiV = dór aV, aeol aV = egy)

  • az as részei

    • bes (8/12), bi-as, = két harmadrész),

    • semis (1/2 = 6/12),

    • triens (1/3 = 1/12),

    • quadrans (1/4 = 3/12),

    • sextans (1/6 = 2/12);

• libra (litra = font),

  • a melyet 12 unciára osztottak.

    • az uncia (1/12) többszörösei

      • quincunx (5/12)

      • septunx 7/12);

    • az uncia hányadosai:

      • deunx (11/12, de-uncia),

      • dextans (5/6 = 10/12, de-sextans)

      • dodrans (3/4 = 9/12, de-quadrans)

Primitív pénz

• kb. Kr.e. 268-ig: fizetőeszköz ill. elszámolási „pénz” a marha és a juh. pecus (latin): marha pecunia (latin): pénz

• kb. Kr.e. 268-ig: a réz és bronz terjed el, mint értékmérő. Ekkor még súlyra mért fizetőeszköz volt, érmét rendszeresen nem készítettek. A korszak végén megjelentek a hitelesített réz ill. bronz rudak

kb. Kr.e. 268-ig

• aes signatum = "jelölt réz"

• aes libralis = 1 libra súlyú réz (bronz) = 273 g

• rúduncia = 1/12 as = 27.288 g

• réz sextans = 2 uncia = 1/6 as = 54.58 g

• réz quadrans = 3 uncia = 1/4 as = 81.86 g

• réz triens = 4 uncia = 1/3 as = 109.15 g

• réz as libralis = 12 uncia = 327.45 g = 0.327 kg

kb. Kr.e. 268 - Kr.e. 217 között

A réz után megjelenik az ezüst, előbb rúd, majd vert pénz formájában.

• as trientalis = 4 uncia = 109.15 g

• réz sestertius (ezüst) = 2.5 as = 1.09 g (semis tertius: a harmadiknak fele, azaz kettő és fél, címletjelzése is ehhez igazodik: IIS, azaz: 2 as + 1 semis.

  • Ezt később HS jelként írták.

  • Egy ideig 1/288 libra súlynak vették, ez megegyezett az ismert scripulum súlymértékkel (1.37 g).

  • Kb. i.e.130-tól 4 as értékű a császárság koráig.

  • Ezután már csak elszámolási pénz, ill. bronz érme formában élt tovább.

• quinarius (ezüst) = 5 as = 2.18 g

• denarius (ezüst) = 10 as = 4.36 g (1 napi bér volt rövid ideig)

  • (deni = tizes, tízszerese valaminek) 1 libra ezüstből 72 denariust vertek, ami 4.55 g lenne, de ezt a súlyt nem érte el.

  • A ma is hivatalos pénz, a dinár neve is a denariusból ered.

  • (A középkori arab dinár = kb. 4.25 g, de ARANY.)

• as uncialis = 1 uncia = 27.288 g

• réz sestertius (ezüst) = 4 as = kb. 1 g

• quinarius (ezüst) = 8 as = kb. 2 g

• denarius (ezüst) = 16 as = kb. 4 g

  • A második pun háború idején "hivatalosan" is romlott a denarius értéke,egy libra ezüstből 72 helyett már 84 dénárt (3.898 g) vertek. Ez lett a"nehéz köztársasági denarius".

Császárság kora (kb. Kr.e. 27 – Kr.u. 476)

· aureus (arany) = 25 denarius = 100 sestertius

• • (Előírt átváltási arány! A tényleges érték az arany-ezüst árfolyam szerint változott.)

  • Az aureus volt az első olyan érme, amelyet az akkori birodalom területén mindenhol hivatalos fizetőeszközzé tettek.

  • aureus = 6.54 g (korábbi, 1 libra aranyból 50 db-ot vertek)

· Gaius Julius Caesar (diktátor, i.e. 48-44) korának pénzei:

• • aureus = 8.18 g (Caesar által "törvényesített": 1 római fontból 40-et vertek)

  • quinarius = 3.54 g = 1/2 aureus (1 denarius "súlyú," de arany)

  • denarius = 3.54 g (1 libra ezüstből 92 db)- quinarius (ezüst) = 1.58 g (elvileg fél dénár volt)

  • Az első olyan római érmén, amely még élő személyt ábrázolt, Caesar képe volt.

    • A hódítások nyomán kapcsolatba kerültek a hellenisztikus kultúrákkal, ahol Nagy Sándor óta "divat" a kibocsátó uralkodó portréja az érmén a korábbi (rendszerint isteni) jelképek helyett.

•Marcus Junius Brutus (i.e. 44-42) korának pénzei

o aureus = 6.54 g (1 libra aranyból 50 db)

o denarius = 4.61 g (1 libra ezüstből 70 db)

•Sextus Pompeius Magnus (i.e. 40-35) korának pénzei

o aureus = 6.54 g (1 libra aranyból 50 db)

o denarius = 3.54 g (1 libra ezüstből 92 db)

•Augustus (i.e. 27- i.sz. 14)

o Augustus császári monopóliummá tette a pénzverést, a korábbi "önkéntes"szövetségesek pénzkibocsátási jogait is megszüntette.

o aureusa = 7.96 g. Az előírt súly 8.18 g (1/40 római font) volt, de ezt nem érte el.

o Augustus arany quinariusa = 4.09 g = 1/2 aureus = 50 sestertius

§ (Később egészen 3.1 g-ig "rontotta" a súlyát, de nominálértéke nem változott.

§ Néhány császár ezután ki sem bocsátott ilyen érmét, rossz lett a híre, de elszámolási egységként sokáig megmaradt.)

o Augustus denariusa = 3.89 g (1 libra ezüstből 84 db)

o Augustus sestertiusa = 1 uncia rézötvözet = kb. 27 g = 4 as (Nagy mérete miatt szép, részletes érmeképe volt, kedvelik a gyűjtők. Sohasem volt igazi "zsebpénz", ahhoz túl súlyos.)

•Nero

o Nero aureusa = 7.22 g

o Nero denariusa = 3.41 g ezüst, ez lett a "jó császári denarius".(1 libra ezüstből 96 db, a leletek átlagos súlya: 3.2 - 3.3 g)

•Vespasianus (69-79)

o Pecunia non olet. ("A pénznek nincs szaga".)

•Marcus Aurelius (161-180) aureusa = 7.28 g

o A gazdasági válság kiterjedésével az érmék aranytartalmát csökkentették

•Septimius Severus (193-211) idejére már az aureus 40%-a ezüst volt.

Katonacsászárok

•Sestertius-t 275 körül vertek utoljára.

•Aurelianus (270-275) arra kényszerült, hogy átalakítsa a pénzrendszert,

•törvény mondta ki, hogy a hitelező nem köteles rossz pénzben elfogadni az adósságot, ill. arra felárat számíthat

•Diocletianus (284-305)

•a III. sz. összes hamis érméjét betiltotta és megpróbálta stabilizálni a pénzrendszert.

•293-296 között pénzreformot hajtott végre.

•Diocletianus aureusa = 5.46 g

•Diocletianus denariusa = 3.41 g (= 1/96 libra, denarius argenteus)

•follis: ezüsttel vékonyan bevont réz érme, 9-13 g súllyal

•Constantinus (306-337, "Nagy Konstantin")

•solidusa (arany) = 4.55 g

•(Kb. 310-től verték, 324-től az egész birodalomban bevezették.)

A római pénzrendszer további címletei

•Argenteus: "ezüst" pénzérme, a denariussal egyenlő értékű.

•Bigatus: Közös elnevezés a köztársaság kori kétlovas fogattal (biga) veretett hátlapú denariusoknak.

•Quadrigatus: Közös elnevezés a Köztársaság kori négylovas fogattal (quadriga) veretett hátlapú denariusoknak.

•Centenionalis: a latin "századik" megfelelője, késő római bronzérme, a solidus század része.

•Dupondius: az as kétszerese eredetileg "kétszeres súlyt" jelentett.

•Follis: eredetileg pénztartót jelölt, később címletként verték

o 269-től (10 follis = 2 denarius, később értéke csökkent.)

o A rómaiak follis-nak neveztek minden kis értékű, erszényben tartott érmét.

o A pecséttel hitelesített súlyú erszény árfolyamát megadták az arany és ezüst érmékhez viszonyítva.