NUMIZMATIKA
A νομίζειν nomízein (gör.) ‘használni a törvény szerint’ szóból származik a jelentése. Utal arra, hogy meghatározott súlyú és formájú fémdarabot a törvényes hatalom csereeszközként elismer.
Az érme anyaga: fém
A fém lehet:
réz,
bronz
ezüst
arany
Ennek meghatározott súlyú és finomságú, darabjait használják, amit ellátnak közhitelű jelekkel (címer, képmás, stb.).
Csak az a közhitelű jelekkel jelölt fémdarab érme, ami pénzforgalmi célú, meghatározott névvel és névértékkel rendelkezik.
A numizmatika szempontjából pénznek minősül minden olyan, meghatározott értékkel rendelkező tárgy, amely belső értéke (fémtartalma) vagy valamely törvényerejű rendelkezés következtében a kereskedelmi forgalomban - hosszabb vagy rövidebb ideig állandó fizetési eszközként használatban volt.
tényleges értéke megegyezett a benne foglalt nemesfém értékével
bármikor helyettesíthető volt a nem érmeként tárolt azonos mennyiségű fémmel
tényleges értékét az ötvözés arányából lehet kiszámolni
A fejlettebb gazdaság nem csak egy meghatározott súlyú pénzzel, hanem annak többszörösével
és hányadosával is rendelkezett.
Kincsképző fémek:
RÉZ
Nem elég „ritka”, hogy önmagában is kincsképző legyen
EZÜST
Az ókori gazdaságok túlnyomó többségében mért ezüstben fejezték ki a javak értékét.
ARANY
Az arany a természetben elég gyakori, hogy használható legyen, és elég ritka, hogy értékes maradjon.
Stabil, nehezen reagál a vegyi hatásokra, alkalmas az összemérésre, cserére, tárolásra, így fizetőeszközként is bevált.
Csak viszonylagos ritkasága és ebből következő „túl” magas értéke miatt nem lett az első értékmérő.
későn került mint érme forgalomba
a köznapi forgalomhoz olyan csekély mennyiség kellett, hogy pénzként sokáig nem használható
amikor a távolsági kereskedelem, adózás, stb. szükségessé tette nagyobb értékek szállítását, az arany érmeformájában is megjelent.
Az arany és ezüst mellett a réz vagy bronz érme helyi apró- ill. váltópénz lett, napi forgalomban használták.
Ókori római pénzegységek
Súlymértékek
a súlymérték egysége
az as (eiV = dór aV, aeol aV = egy)
az as részei
bes (8/12), bi-as, = két harmadrész),
semis (1/2 = 6/12),
triens (1/3 = 1/12),
quadrans (1/4 = 3/12),
sextans (1/6 = 2/12);
libra (litra = font),
a melyet 12 unciára osztottak.
az uncia (1/12) többszörösei
quincunx (5/12)
septunx 7/12);
az uncia hányadosai:
deunx (11/12, de-uncia),
dextans (5/6 = 10/12, de-sextans)
dodrans (3/4 = 9/12, de-quadrans)
Primitív pénz
kb. Kr.e. 268-ig: fizetőeszköz ill. elszámolási „pénz” a marha és a juh. pecus (latin): marha pecunia (latin): pénz
kb. Kr.e. 268-ig: a réz és bronz terjed el, mint értékmérő. Ekkor még súlyra mért fizetőeszköz volt, érmét rendszeresen nem készítettek. A korszak végén megjelentek a hitelesített réz ill. bronz rudak
kb. Kr.e. 268-ig
aes signatum = "jelölt réz"
aes libralis = 1 libra súlyú réz (bronz) = 273 g
rúduncia = 1/12 as = 27.288 g
réz sextans = 2 uncia = 1/6 as = 54.58 g
réz quadrans = 3 uncia = 1/4 as = 81.86 g
réz triens = 4 uncia = 1/3 as = 109.15 g
réz as libralis = 12 uncia = 327.45 g = 0.327 kg
kb. Kr.e. 268 - Kr.e. 217 között
A réz után megjelenik az ezüst, előbb rúd, majd vert pénz formájában.
as trientalis = 4 uncia = 109.15 g
réz sestertius (ezüst) = 2.5 as = 1.09 g (semis tertius: a harmadiknak fele, azaz kettő és fél, címletjelzése is ehhez igazodik: IIS, azaz: 2 as + 1 semis.
Ezt később HS jelként írták.
Egy ideig 1/288 libra súlynak vették, ez megegyezett az ismert scripulum súlymértékkel (1.37 g).
Kb. i.e.130-tól 4 as értékű a császárság koráig.
Ezután már csak elszámolási pénz, ill. bronz érme formában élt tovább.
quinarius (ezüst) = 5 as = 2.18 g
denarius (ezüst) = 10 as = 4.36 g (1 napi bér volt rövid ideig)
(deni = tizes, tízszerese valaminek) 1 libra ezüstből 72 denariust vertek, ami 4.55 g lenne, de ezt a súlyt nem érte el.
A ma is hivatalos pénz, a dinár neve is a denariusból ered.
(A középkori arab dinár = kb. 4.25 g, de ARANY.)
as uncialis = 1 uncia = 27.288 g
réz sestertius (ezüst) = 4 as = kb. 1 g
quinarius (ezüst) = 8 as = kb. 2 g
denarius (ezüst) = 16 as = kb. 4 g
A második pun háború idején "hivatalosan" is romlott a denarius értéke,egy libra ezüstből 72 helyett már 84 dénárt (3.898 g) vertek. Ez lett a"nehéz köztársasági denarius".
Császárság kora (kb. Kr.e. 27 – Kr.u. 476)
· aureus (arany) = 25 denarius = 100 sestertius
(Előírt átváltási arány! A tényleges érték az arany-ezüst árfolyam szerint változott.)
Az aureus volt az első olyan érme, amelyet az akkori birodalom területén mindenhol hivatalos fizetőeszközzé tettek.
aureus = 6.54 g (korábbi, 1 libra aranyból 50 db-ot vertek)
· Gaius Julius Caesar (diktátor, i.e. 48-44) korának pénzei:
aureus = 8.18 g (Caesar által "törvényesített": 1 római fontból 40-et vertek)
quinarius = 3.54 g = 1/2 aureus (1 denarius "súlyú," de arany)
denarius = 3.54 g (1 libra ezüstből 92 db)- quinarius (ezüst) = 1.58 g (elvileg fél dénár volt)
Az első olyan római érmén, amely még élő személyt ábrázolt, Caesar képe volt.
A hódítások nyomán kapcsolatba kerültek a hellenisztikus kultúrákkal, ahol Nagy Sándor óta "divat" a kibocsátó uralkodó portréja az érmén a korábbi (rendszerint isteni) jelképek helyett.
•Marcus Junius Brutus (i.e. 44-42) korának pénzei
o aureus = 6.54 g (1 libra aranyból 50 db)
o denarius = 4.61 g (1 libra ezüstből 70 db)
•Sextus Pompeius Magnus (i.e. 40-35) korának pénzei
o aureus = 6.54 g (1 libra aranyból 50 db)
o denarius = 3.54 g (1 libra ezüstből 92 db)
•Augustus (i.e. 27- i.sz. 14)
o Augustus császári monopóliummá tette a pénzverést, a korábbi "önkéntes"szövetségesek pénzkibocsátási jogait is megszüntette.
o aureusa = 7.96 g. Az előírt súly 8.18 g (1/40 római font) volt, de ezt nem érte el.
o Augustus arany quinariusa = 4.09 g = 1/2 aureus = 50 sestertius
§ (Később egészen 3.1 g-ig "rontotta" a súlyát, de nominálértéke nem változott.
§ Néhány császár ezután ki sem bocsátott ilyen érmét, rossz lett a híre, de elszámolási egységként sokáig megmaradt.)
o Augustus denariusa = 3.89 g (1 libra ezüstből 84 db)
o Augustus sestertiusa = 1 uncia rézötvözet = kb. 27 g = 4 as (Nagy mérete miatt szép, részletes érmeképe volt, kedvelik a gyűjtők. Sohasem volt igazi "zsebpénz", ahhoz túl súlyos.)
•Nero
o Nero aureusa = 7.22 g
o Nero denariusa = 3.41 g ezüst, ez lett a "jó császári denarius".(1 libra ezüstből 96 db, a leletek átlagos súlya: 3.2 - 3.3 g)
•Vespasianus (69-79)
o Pecunia non olet. ("A pénznek nincs szaga".)
•Marcus Aurelius (161-180) aureusa = 7.28 g
o A gazdasági válság kiterjedésével az érmék aranytartalmát csökkentették
•Septimius Severus (193-211) idejére már az aureus 40%-a ezüst volt.
Katonacsászárok
•Sestertius-t 275 körül vertek utoljára.
•Aurelianus (270-275) arra kényszerült, hogy átalakítsa a pénzrendszert,
•törvény mondta ki, hogy a hitelező nem köteles rossz pénzben elfogadni az adósságot, ill. arra felárat számíthat
•Diocletianus (284-305)
•a III. sz. összes hamis érméjét betiltotta és megpróbálta stabilizálni a pénzrendszert.
•293-296 között pénzreformot hajtott végre.
•Diocletianus aureusa = 5.46 g
•Diocletianus denariusa = 3.41 g (= 1/96 libra, denarius argenteus)
•follis: ezüsttel vékonyan bevont réz érme, 9-13 g súllyal
•Constantinus (306-337, "Nagy Konstantin")
•solidusa (arany) = 4.55 g
•(Kb. 310-től verték, 324-től az egész birodalomban bevezették.)
A római pénzrendszer további címletei
•Argenteus: "ezüst" pénzérme, a denariussal egyenlő értékű.
•Bigatus: Közös elnevezés a köztársaság kori kétlovas fogattal (biga) veretett hátlapú denariusoknak.
•Quadrigatus: Közös elnevezés a Köztársaság kori négylovas fogattal (quadriga) veretett hátlapú denariusoknak.
•Centenionalis: a latin "századik" megfelelője, késő római bronzérme, a solidus század része.
•Dupondius: az as kétszerese eredetileg "kétszeres súlyt" jelentett.
•Follis: eredetileg pénztartót jelölt, később címletként verték
o 269-től (10 follis = 2 denarius, később értéke csökkent.)
o A rómaiak follis-nak neveztek minden kis értékű, erszényben tartott érmét.
o A pecséttel hitelesített súlyú erszény árfolyamát megadták az arany és ezüst érmékhez viszonyítva.