Templomok és szentélyek
A római istentisztelet szent helyei:
aedis:
olyan épületet jelentett, melynek csak egy belső terme volt.
templum:
az augurok (madárjósok) előírásai szerint fölszentelt istenháza.
aedicula:
magában álló vagy valamely nagyobb templomhoz hozzáépített kápolna, illetve a templom fülkéje.
sacellum:
kis fedetlen szent hely oltárral.
sacrarium:
szent tárgyak őrzésére szánt hely.
A római templom
Az etruszk és a görög hatás keveredésével jött létre, a görögtől eltérő jellegzetessége, hogy podiumon áll. A podiumra lépcsők vagy lépcsősorok vezetnek fel. Általában csak a főhomlokzaton állnak szabadon álló oszlopok, az épület többi oldalát féloszlopok vagy áloszlopok veszik körül, azaz kedvelik a pseudoperipterost (az épület körül fél/ vagy áloszlopok). Elterjedtebb a téglalap alaprajzú templom, de nem kizárólagos. A kupolabolt alkalmazása óta elterjedt a kerek alaprajzú templom, egyesek szerint a kerek kunyhó hagyománya élt tovább ebben a formában.
Egy templomban általában csak egy istent tiszteltek, kivétel a triászoknak szentelt templom. Minden templomnak megvolt a maga szabad tere, melyet az augurok jelöltek ki és szenteltek föl a maguk szabályai szerint, ez az ún. inauguratio útján történt. A templomnak az isten számára való átadását valamely magistratus vagy a pontifex útmutatása szerint végezték, a fölszentelést maga a pontifex végezte.
Ianus Geminus (Ianus Quirinus) temploma
Kettős ajtajú Ianus Geminus-szentély. Felállításának apropója az a római hagyomány volt, miszerint Ianus úgy mentette meg a várost a szabin háborúk alatt a pusztulástól, hogy forró vizet fakasztott a Forum helyén, és ezzel visszatartotta a támadókat. Mint Róma kultuszainak nagy részének, szentélyének alapítását is legtöbben Numa Pompiliusnak tulajdonították. Más források szerint nem a háború, hanem éppan a szabin római megbékélés emlékének szentelték. Kapuját béke idején zárva tartották, háború idején pedig kinyitották és ezen a kapun keresztül vonultak ki a katonák és tértek vissza a városba. Szentélye a császárfórumok kialakításáig állt eredeti helyén, Domitianus Ianus kultuszát később a Forum Transitoriumra költöztette át és ott új szentélyt építtetett, de az már formájában eltért a korábbitól. Ezen Ianus négyarcú alakja (Ianus Quadrifons) volt látható.
Az éremképek alapján négyzetes szentély volt két korinthoszi oszlop keretezte boltozatos zárású, girlanddal díszített bronzkapuval. Az oldalfal opus quadratum technikájú. A hosszanti fal felső harmadában rácsos ablak helyezkedik el, felette füzéres díszítés. A tető lapos (?) attikás (?) zárású díszítménnyel. Ajtaja tojássorral díszített íves záródású, pántokkal erősített, kazettás, kerek kopogtatóval,
Aedes Divi Antonini et Divae Faustinae
Templum Divi Augusti
Aedes Aesculapii
Aedes Iani
Heroón
Isis és Serapis szentély (?)
Aedes Martis Ultoris
Aedes Mercurii
Iuno Martialis temploma
Nymphaeum
A Capitoliumi Iuppiter temploma
A Mannydörgő Iuppiter temploma
Vesta temploma
Az Isteni Antoninus és Faustina temploma
Concordia temploma
Az Isteni Augustus temploma
Tiberius, esetleg Tiberius és Livia építtette. Felszentelését Tiberiusnak is és Caligulának is tulajdonítják. Pontos helye ismeretlen, valahol a basilica Iulia mögött állhatott. Helyzete és kapcsolata a Forum ezen részével, az Athenaeummal és a Graecostadiummal vitatott. Többször átépítették. Eredetileg hatoszlopos, inkább ión rendű, az Antoninus Pius-féle átépítés után nyolcoszlopos, korinthoszi rendű.
Venus és Roma temploma
Venus Cloacina szentélye
Venus Genetrix temploma
A Tiberis szigeten épült Kr. e. 291 után
A Forum Holitoriumon a Marcellus-színház mellett emelték C. Duilius tengeri győzelme emlékére. Augustus avatta fel. Kultuszszobrait egyiptomból hozatták.
Hercules nagyon népszerű volt a rómaiaik körében. A városban több temploma is állt Az érme nem a nagyok egyikét, hanem egy ún. heroónt, a hérószoknak szentelt szentélyt ábrázol. Baldachinos tetejét korinthoszi oszlop tartja. Magas podiuma előtt folyamisten. Nem bizonyítható, hogy melyik szentély.
Két helyen is állhatott:
1. Regio Isis et Serapis: a mons Oppiust és a Carinae nevű magaslatot foglalta el. (Colle Isaeum). A területnek nevet adó Isis és Serapis templomának helyét nem ismerjük
2. A Mars mezőn a Saepta szomszédságában állt Isis és Serapis sphinxekkel és oroszlánokkal díszített temploma
A templomról nem sokat tudunk létén kívül, avatásának napját azonban évről évre megünnepelték május 12-én. Eredeileg Augustus építtette, magas podiumon álló, kerek templom sátortetős fedéssel. Gazdagon díszített, belsejében Mars kultuszszobra állt hadijelvényekkel. Egyes éremképeken csak a hadijelvények láthatók.
A templomot Kr. e. 495 szentelte fel május Idusán egy M. Plaetorius nevű centurio. Felszentelését a mercatores évente megünnepelték. Aventinus lejtőjén állt, Circus Maximus felett, délkeleti végéhez közel.
Úgy vélik, a templomban felállították Maia szobrát is.
Talán ez a templom jelent meg Marcus Aurelius érméjén.
A "Martialis" jelző későn tapadt Iuno alakjához. Trebonianus Gallus alatt kapta, mint Mars anyja. A szentély a Campus Martiuson állt, nem lehett nagyon nagy. Kerek szentélyecske, négy korinthoszi oszlop tartotta kupolás tetővel. Ennek közepén trónon ült az istennő, mellette szent madara, a páva.
Források fölé emelt szentély, vagy templom, amit a vízi istenségeknek, a folyamistenek lányainak, a nimfáknak ajánlottak. Eredeti funkciója a víz egyszerű védelme volt a belehulló szennyeződéstől, amit szakrálisan kiegészítettek a forrás eredetének isteni védelmével.
Egyes numizmaták olvasatában az Aqua Marcia egyik elosztó vezetéke.
