A hasonlat

A hasonlat nevű szókép érzékelhetőt és érzékelhetetlent jelentő tagja között hasonlóságot feltételezünk, vagyis a logikai művelet, ami a hasonlat hátterében áll: a hasonlítás.

A hasonlatnak három része van: egy fogalom, amit a szöveg hasonlít majd valamihez – ezt hasonlítottnak hívják; egy kép, amihez hasonlítja a megfogalmazás a hasonlítottat – ez a hasonlító; és végül az a tulajdonság, amelyben a szöveg a fogalmat (hasonlított) és a képet (hasonlító) hasonlónak feltételezi – a hasonlóság szempontja. E három részre tagolhatóság miatt a hasonlatot háromelemű szóképnek nevezzük.

A hasonlat a szövegben lehet teljes: ilyenkor mindhárom eleme szerepel a mondatban; vagy lehet hiányos: a hasonlóság szempontját ugyanis nem szükséges megfogalmazni, mert szinte mindig kikövetkeztethető a hasonlatból vagy szövegkörnyezetéből.

A lelkiismeretem tiszta, mint a hó hasonlat teljes. A hasonlított fogalom a lelkiismeretem – fogalmi természete miatt az érzékszervek által nem észlelhető dolog, amit ezért érdemes képpel érzékeltetni. A hasonlító kép a hó – ez a szem, a tapintás és a hőérzet számára is megközelíthető, érzékletes dolog, alkalmas tehát hasonlítónak. Három lehetőség rejlik eddig a hasonlatban: a lelkiismeret természetét a hó színe, anyagi szerkezete és hőfoka is kifejezheti. E lehetőségek közül való választást, az egyértelműséget szolgálja a hasonlóság szempontjának megnevezése: kiderül, hogy a látvány lesz a hó tulajdonságai közül a lelkiismeret szemléltetésére alkalmas.

A Beatrix szíve fagyos, mint a jég hasonlat szintén teljes, de értelmének összezavarása nélkül elhagyható belőle a harmadik elem: Beatrix szíve olyan, mint a jég. Annyira egyértelmű, mire vonatkozik az összehasonlítás, hogy a hiányos hasonlat is érthető marad.

Feladat:

Az alábbi hasonlatokról állapítsd meg, teljesek vagy hiányosak, és foglald őket táblázatba! Mindegyikről döntsd el, elképzelhető-e, hogy nem művészi szövegben is előfordulhat!

Kálmán ravasz, mint a róka; olyan gyorsan futottál, mint a zerge; akkora a feje, mint egy ház; mint egy kis mezei virág, olyan illatos és olyan szerény teremtés ez a Bözsi; őszi szélként zúgott hangja; esze, mint a beretva; esze, mint a tenger; mint komor bikáé, olyan a járása.

A hasonlat speciális fajtája az, ahol a hasonlított fogalom megfogalmazásának terjedelmét messze meghaladja a hasonlító kép részletessége, leírásának hossza. Ezt a fajta hasonlatot kifejtett hasonlatnak vagy homéroszi hasonlatnak hívják. Az utóbbi elnevezés oka az, hogy Homérosz Íliász című eposzában feltűnően sok az ilyen arányokat mutató hasonlat - egy példa a magyar irodalomból, Arany János Toldijából.